EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Az előadások a következő témára: "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM"— Előadás másolata:

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Az ELTE előtt álló feladatok - a többciklusú képzés DR. HUDECZ FERENC oktatási és tudományos rektorhelyettes ELTE Bologna nap 2006. február 7.

2 A Bologna (többciklusú) képzés - néhány jellemző
hallgató központúság (hallgató = felnőtt) átláthatóság – átjárhatóság – társadalmi/ipari hasznosulás – versenyképesség (EU vs USA) gyakorlat (praxis) orientált tudás (BA, BSc) - multi-, interdiszciplináris és diszciplináris MSc/MA képzés - specializált PhD képzés „kiegyenlítődés” (észak vs.dél, kelet vs. nyugat) - a képzés nemzetközivé válik © Hudecz Ferenc

3 a BA/BSc és az MA/MSc polivalenciája
A többcilkusú képzés: a BA/BSc és az MA/MSc polivalenciája PhD PhD tanár társadalom tudomány történelem történelem matematika matematika © Hudecz Ferenc

4 Mi történt? Mi történik? kreditrendszer (Bologna)
diploma elismerés (Lisszabon) nemzeti minőségbiztosítási rendszer (Berlin) integrált programok (ERASMUS MUNDUS) élethosszig tartó tanulás (Prága) felsőoktatási intézmények + hallgatók = partnerség (Prága) Európai Felsőoktatási Térség + Európai Kutatási Térség = vonzó tudás alapú társadalom © Hudecz Ferenc

5 ELTE – néhány szempont minőség (korszerűség, rugalmasság: változás-stabilitás) „láthatóság” (EU és más térségek) versenyképesség (itthon, a térségben.....) – kutatóegyetem (erős PhD képzés, K + F projektek) érzékeny egyensúlyok professzionális kezelése „professional vs academic” BA/BSc vs MA/MSc magyar vs. idegennyelvű képzés - „piaci” vs. állami bevétel orientált képzés © Hudecz Ferenc

6 A többciklusú képzés szabályozása
a évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról (2005.XI.29) a 289/2005. (XII. 2.) Korm.rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről a MAB 2006/1/IV/1. sz. határozata: „Állásfoglalás a mesterszakok indítási követelményeiről” (2006. január 27) Helyettes államtitkári „Tájékoztató az idegen nyelvi képzési feladatokról” (2006. január 6)

7 Az alap- és mesterképzési szak létesítése és indítása
Kormány szabályozza a többciklusú képzés rendjét, képzések szerkezetét, alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, kreditek számát, a szakmai gyakorlati képzési idejét az indítással összefüggő eljárási rendet a képesítési keretet A miniszter szabályozza az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit A kormány meghatározza a felsőfokú szakképzés rendjét A felsőoktatási intézmény meghatározza az intézményben folyó képzés képzési programját

8 Képzési idők és kreditek száma
Felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, alapképzésben a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 60, Alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető: kreditek száma: , a képzési idő félév, A mesterképzésben mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető: kreditek száma: , a képzési idő félév, Az alapszakon és mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben – kreditek száma: 300 – 360, a képzési idő félév. A szakirányú továbbképzésben kreditek száma: 60 – 120. a képzési idő félév. A doktori képzésben legalább 180 kreditet kell szerezni. a képzési idő: 6 félév.

9 A képzési program Az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely tartalmazza az alap- és mesterszak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, a doktori képzés tervét a tanterveket, az oktatási programokat, tantárgyi programokat a képzés részletes szabályait, eljárásrendjét az értékelési és ellenőrzési módszereit, szabályait és eljárásrendjét.

10 A kapacitás tervezés Szempontok: Profil, állásprofil
2. Oktatás és előmenetel (habilitáció, promoció) 3. Kutatás és utánpótlás 4. Regionális együttműködés 5. Perspektiva (Die Schwerpunkte) © Hudecz Ferenc

11 ELTE – általános alapelvek
„Az elitképzés, tehetséggondozás, kiemelkedő tehetségű/teljesítményű hallgatók számára.” „Az alapképzési és mesterképzési szakok “tartalmának” kidolgozásában szükséges figyelembe venni a felhasználók, a “piaci szereplők” igényeit (kapcsolatépítés szakmai szervezetekkel, kamarákkal, konzultáció a Kari társadalmi tanácsokkal stb.).” „Elengedhetetlen figyelembe venni az ELTE speciális lehetőségeit, amelyek a nyolc Kar együtteséből adódnak. Ez biztosíthatja az alapképzési és mesterképzési szakok “tartalmának” különleges, s a legjobb diákokat vonzó kidolgozását.” „Az alapképzési és mesterképzési szakok kialakításánál tekintettel kell lenni a fogyatékkal élők oktatására (gyengén látók, hallók, mozgáskorlátozottak..)”

12 Alapszakok

13 Alapszakok létesítése
Minisztériumok SzTE Szenátus Szakmai bizottságok SzTE ELTE Szenátus (pl.bölcsészet) BME 3 OM ELTE 4 2 BME Szenátus 1 Kamarák MAB Kevéssé várható...

14 Alapszakok indítása Egyetemi hatáskör ELTE Szenátus OM MAB 3 4 2 1
(pl.bölcsészet) 3 OM ELTE BTK 4 2 1 MAB

15 ELTE - alapképzés Az átalakítást a minőség megőrzésével kell megvalósítani. A BA/BSc képzés nem a “rossz képességű” hallgatók képzése. A képzés minősége a hallgatóktól “függetlenül” is lehet rossz. A hallgató saját körülményeit mérlegelve dönt arról, hogy mennyi időt tölt a felsőoktatásban. Az alapképzés és a felsőfokú szakképzés összehangolása adjon lehetőséget szakképzettség és/vagy felsőfokú végzettségi szintet biztosító BA/BSc diplomát. Szakmai felülvizsgálat („zsúfoltság”) – évente. Módosítás. Kötelezően választható tárgyak választéka. PhD hallgatók,tanársegédek fokozott bevonása a képzésbe.

16 ELTE - alapképzás Idegennyelvű változatok kidolgozása, indítása.
Hogyan oldjuk meg a kiemelkedő tehetségű/teljesítményű hallgatók gondozását ezen a szinten? „Az idegennyelvi képzés ingyenes biztosítása ha az oklevél megszerzésének feltétele. Az óraszám „autonóm” (240 óra ajánlott, nem kizárólag kontakt órában.” A hallgató ingyen (ha nincs nyelvvizsgája) vagy szolgáltatásként (ha van nyelvvizsgája) veheti igénybe és térítést fizet érte.” A testnevelés kredittel nem ismerhető el. A hallgató szolgáltatásként veheti igénybe és térítést fizet érte. Megvizsgálandó, hogy a hallgatói juttatás sport támogatása mennyiben vehető igénybe a testnevelés finanszírozására.

17 Mesterszakok

18 Mesterszakok indítása: A variáns
SzTE Szenátus Szakmai bizottság NyF ELTE Szenátus 3 DE BTK OM ELTE BTK 4 1 BME Szenátus 2 MAB

19 Mesterszakok indítása: B variáns
ELTE TTK ELTE Bologna Bizottság ELTE Szenátus 3 OM ELTE BTK 4 1 ELTE PPK 2 MAB

20 ELTE – mester szakok Az ELTE annyi mesterszakot indít, amennyi szakmailag felvállalható és piacképes. A szakok alapítása/indítása teljesen egyetemi hatáskör legyen. Az ELTE diszciplináris (hagyományos), interdiszciplináris és multidiszciplináris mesterszakokat indít. Az MA/MSc képzésen belül létesíthetők szakirányok ha a képzésnek van lényeges mértékű közös része. Az ELTE képzési struktúrájának kialakításakor arra kell törekedni, hogy olyan mester folytasson, melyek a más felsőoktatási intézményekben alapképzettséget szerzők számára is vonzók és így a mester mértéke az alapképzés mértékéhez hasonló legyen.

21 ELTE – mester szakok A létesítendő mesterszakok három csoportja:
Első csoport: azok a szakok, amelyek indítási engedéllyel bíró BA/BSc szakokra épülnek, szakként vagy szakirányként jelen voltak (vannak) a tradicionális képzéseinkben, „diszciplináris” jellegűek és nemzetközileg értelmezhetőek, összevethetők az EU hasonló mesterszakjaival. Második csoport: azok a szakok, amelyek a tradicionális képzésben szakként vagy szakirányként nem jelentek meg, „interdiszciplináris” jellegűek, két vagy több határterület érintkezése mentén jönnek létre és szakmai előzmények a kapcsolódó szakok képzésében dokumentálhatóak (pl. biofizika, ázsiai tanulmányok). Nemzetközi értelmezhetőségük, összevethetőségük az EU hasonló mesterszakjaival előnyt jelent.

22 ELTE – mester szakok A harmadik csoport: azok a mesterszakok, amelyek újak, „speciálisak”, („diszciplinárisak”, „inter- vagy multidiszsiplinárisak”), szakmailag felvállalhatók, a gyorsan változó társadalmi/piaci igényekre reagálva jönnek létre. Az ET által 2005 tavaszán elfogadott EU ERASMUS-MUNDUS programhoz kapcsolódó mesterszakok ebben a csoportban kezelendők.

23 ELTE – mester szakok A mesterszakokra történő felvétel követelményeinek kidolgozása - széles bemenet - diploma - kritérium tárgyak - tudásfelmérő vizsga - nyelvi követelmények - felvételi stb. A „35%” (országos, intézményi) – minőség.

24 Pedagógiai és Pszichológiai Kar
MA pedagógia andragógia tanár mesterképzés BA (pszichológia) viselkedéselemző sporttudományi képzési terület pedagógiai és pszichológiai képzési ág óvodapedagógus bölcsészettudományi képzési terület tanító gyógypedagógus pedagógus képzési terület Megjegyzés : Piros lenne az ami nincs, HGy testnevelő / edző testkultúra-rekreáció

25 Társadalomtudományi képzési területen belül MA és BA szakok viszonya
SZOCIÁ-LIS MUNKA MA SZOCIÁLPOLITIKA POLITO-LÓGIA SZOCIO-LÓGIA KULT. ANTROPO LÓGIA NEMZETKÖZI TANULM. TELEPÜLÉSTUDO.MÁNY EGYÉB MA-K SZOCIÁ- LIS BA POLITO- TÁRSA-DALMI TANULM.

26 ELTE – alap és mester szakok
„Az általános tárgyak körének bővítésére építsünk be olyan tárgyakat mint például jogi alapismeretek (ÁJK), környezetügyi (TTK), kínai, iszlám, EU-tanulmányok (BTK, TÁTK), pszichológiai, pedagógia tanulmányok (PPK), tudományszervezési studiumok (TÁTK), tudományos kommunikáció (BTK), informatik(IK)” „Az ELTE közös listát állít össze az Egyetemen felvehető, szabadon választható tárgyakból. A lista akkreditált, folyamatosan aktualizált és párhuzamosságoktól mentes. E tárgyak közül választ a hallgató.” „Olyan programok kerüljenek kialakításra, amelyek alkalmasak az “életre szóló oktatás” céljaira, azaz befogad nem frissen végzetteket (pl. középiskolások, nyugdíjasok).” „Olyan programok kerüljenek kialakításra, amelyek alkalmasak a “távoktatásra”, mind az alapképzési, mind a mesterképzési szakon.”

27 A tanárképzés.....

28 Kötelezően vagy szabadon választott - nem szakmai – tárgyak
A tanári Bologna „szerkezet” A szak : (diszciplináris) B szak : (diszciplináris) A variáns (7) (7) szakmódszertan A szak B szak pedagógia/pszichológia ( ) szak irány közös képzés Kötelezően vagy szabadon választott - nem szakmai – tárgyak szakdolgozat/diplomamunka

29 Hogyan lehet tanár? Történelem tanár Matematika tanár Történelem (A) –
matematika (B) tanár ? = Matematika (A) – történelem (B) tanár nem tanári szakirány „B” tanári szakirány „B” tanári szakirány történelem történelem matematika pedagógia/pszichológia (10)

30 ELTE – tanári mesterképzés
Az ELTE annyi tanári MA/MSc szakot indít, amennyi szakmailag indokolható és kapacitást tekintve vállalható. A tanári mester képzés megszervezéséért az intézményi felelősséget az ELTE Tanárképzési Tanácsa és a PPK viseli. A tanári mester képzés szakmai felelőssége megoszlik. A „40 (+/- 10) A (+/- 10) B + 40 PP plusz 30” séma alapján az „A szak” programjáért a megfelelő szakma (Kar), a „B szak” programjáért a megfelelő szakma (Kar), míg a „Pedagógiai és pszichológiai” modulért, valamint a gyakorlatok programjáért a PPK a felelős. A magyar változattal egyidejűleg ki kell dolgozni a tanári mester képzés idegennyelvű programját, amely lehetővé teszi, hogy a tanárjelöltek tárgyaikat idegen nyelven oktathassák.

31 Doktori képzések

32 A 2004/2005 tanévben doktori (PhD) fokozatot nyertek
Tudományág Fokozatot szerzettek száma (ebből honosítással) Állam- és jogtudományok 8 (1) Neveléstudományok 47 Politikatudományok 2 Pszichológiai tudományok 4 Biológiai tudományok 46 Filozófiai tudományok 11 Fizikai tudományok 20 Irodalomtudományok 54 (2) Földtudományok 20 (1) Művészeti és művelődéstörténeti tudományok 7 (1) Kémiai tudományok 10 Néprajz és kulturális antropológiai tudományok 5 Matematika- és számítástudományok Nyelvtudományok 34 (6) Informatikai tudományok 8 Történelemtudományok 37 (3) Szociológiai tudományok 9 Összesen 329 (15)

33 PhD képzés Az ELTE olyan PhD képzéseket folytasson, melyek a más
felsőoktatási intézményekben végzők számára is vonzóak. Képzési kapacitás növelése - finanszírozás. 2. „Tudományterületen” történő doktori képzés. Melyik rendszer szerint? (MTA, MAB, OM)

34 Nehézségek - összegzés
Állami „megrendelések” átstrukturálódása, csökkenése. A gyerekszám csökkenése. 3. A korcsoport % kerül be (korábban 10 %). 4. A magyar nyelvű hallgatóság számának csökkenése. 5. Verseny (a diákokért itthon és külföldön). 6. Prioritások újragondolása („mission”). 7. Új szerkezet körvonalazása – korszerűsítés (stratégia). 8. Átmenet - egyszerre működik a két rendszer a következő 5 évben, - felkészülés az idegen nyelven történő oktatásra, - kapacitás akkreditáció, - áthallgatás „intézményesedése”. 9. Idegennyelvi képzés, testnevelés megoldása.

35 Bologna folyamat - ELTE