Kazinczy Ferenc (1759-1831).

Az előadások a következő témára: "Kazinczy Ferenc (1759-1831)."— Előadás másolata:

1 Kazinczy Ferenc ( )

2 Élete Érsemlyénben született október 17-én. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna. Gyermekéveit hétéves koráig anyai nagyapja házában töltötte. Apja otthonában, Alsóregmecen kezdett latint és németet tanulni majd 1769-től Sárospatakon járt iskolába, s itt fejezte be főiskolai tanulmányait 1779-ben. 1774-ben váratlanul meghal apja ben, anyja unszolására adja közre első művét: Magyar Ország Geographica , az az Földi állapotjának Le-rajzolását, mely Kassán jelent meg.

3 1794 decemberében letartóztatták, s pallos általi halálra és jószágvesztésre ítélték. A halálos ítéletet néhány év múlva a királyi kegyelem bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatta nap után, 1801 júniusában szabadult. Életét a magyar irodalom ügyének szentelte, e nagy ügyért vagyonát sem kímélte, úgyhogy utolsó éveit egyre több anyagi gond keserítette. 1831 augusztus 23-án a Felvidéken dühöngő kolera járvány kioltotta „a haza fő literátorának” nemes életét.

4 Fontosabb művei Versei klasszicista ódák, anakreóni dalok, tanköltemények, episztolák és epigrammák. 1790-ben az Orpheus c. folyóiratot. Az anyanyelvünk megújítását célzó korszakos jelentőségű programját 1808-ban hirdeti meg, a nyelvújítási harcot elindító rövid epigrammás kötete a Tövisek és virágok (1811). A Fogságom naplója (1831) és a Pályám emlékezete (1831) történelmi és egyben kultúrtörténeti dokumentum.

5 A nyelvújítás korszaka, Kazinczy törekvései
A nyelvújítás vezető alakja Kazinczy Ferenc volt. Még korábban részt vett a Martinovics féle összeesküvésben, majd börtön évei után birtokára, Bányácskára vonul vissza, amit Széphalomnak nevezett. Nagyméretű levelezést folytatott író kortársaival.

6 Nemzeti üggyé tette a nyelvújítást. Ennek módszerei:
Elavult szavakat újítottak fel, pl. év, hon, szobor. Személyneveket kerestek a régi történelemből, pl. Árpád, Gyula, Zoltán. Tájnyelvi szavakat emeltek be a környezetbe, pl. betyár, kagyló. Új szavakat alkottak szóképzéssel: pl. hízeleg, rajong,lazít,festmény,erdész, szenvedély. Elvonással alkotott szavak, pl. illeszt, fogyaszt. Szóösszetétellel alkotott új szavak, pl. folyóirat,rendőr.

7 Kazinczy körül nyelvújítók csoportosultak
Kazinczy körül nyelvújítók csoportosultak. A hagyományhoz ragaszkodó csoportja az ortológusok voltak. Gúnyiratunkban, a Mondatban Kazinczyékat elmarasztalták. Erre feleletképpen Kölcsey és Szemere Pál megírta a Felelet a Mondatokra című gúnyiratot. A harc eredményeképp megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Kialakult a köznyelv, az irodalmi nyelv. Ez a kettő lett az alapja a nemzeti nyelvnek.