Balázs István CSc Tudományos főmunkatárs MTA TK Jogtudományi Intézet A jó közigazgatás követelményei 1.

Az előadások a következő témára: "Balázs István CSc Tudományos főmunkatárs MTA TK Jogtudományi Intézet A jó közigazgatás követelményei 1."— Előadás másolata:

1 Balázs István CSc Tudományos főmunkatárs MTA TK Jogtudományi Intézet A jó közigazgatás követelményei 1

2 A jó kormányzat értelmezési tartományai* A közigazgatás jóságának a kérdését.. a közérdek és a magánérdek szembeállításának jegyében…az eredményesség és szakszerűség szembeállításának jegyében szokták felvetni és megválaszolni.(Bibó) értékfilozófiai közelítésmód, az értékként felfogott szabadság alapján a köz és magánérdek miként képviselhető? (Boda) A jó kormányzati munka..politika és a közigazgatás bonyolult összjátékának kérdése, amelyben azonban a közigazgatás nem csak passzív végrehajtó, hanem az elképzelések kidolgozásának is aktív részese (Szamel K.) 2

3 A jó közigazgatás problémája „Az igazi probléma tehát minden közigazgatás megítélésében a hatalom, a hivatal és az élet egymáshoz való viszonya: egymástól való függése vagy függetlensége, egymásnak való alávetettsége vagy kölcsönössége, egymástól való áthatottsága vagy izoláltsága.” (Bibó) Ezeknek a lehetőségeknek gazdag megoldásai alakulnak ki, 3

4 A jó közigazgatás normatív értelemben EU Alapvető Jogok Chartája 41. cikk a megfelelő ügyintézéshez való jogról és a részjogosítványok, A helyes hivatali magatartás európai kódexe, Az ET CM/Rec(2007)7. ajánlása, A jó közigazgatás kódexe, Alaptörvény „Szabadság és felelősség” rész, XXIV. cikk (1), AB határozatok a tisztességes eljárás követelményrendszeréről, 4

5 A jó közigazgatás kódexe A joghoz kötöttség elve, Az egyenlőség elve, A pártatlanság elve, Az arányosság elve, A jogbiztonság elve, Az ésszerű időn belüli eljárás elve, A részvétel elve, A magánszféra tiszteletben tartásának elve, Az átláthatóság elve, A közigazgatási döntésekre vonatkozó szabályok, Jogorvoslatok,kártalanítás, 5

6 A „jó kormányzás és közigazgatás” közös elemei az EU tagországok jogi szabályozásában. a felelősség, az átláthatóság, az polgárok szükségleteinek való megfelelés képessége, a hatékonyság, az eredményesség, a nyitottság, a részvétel, a kiszámíthatóság, a jogállamiság, a koherencia, a méltányosság, az etikus eljárás és magatartás, a korrupció elleni fellépés, az ésszerű határidőben való eljárás és döntés, az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme, az eljárások egyszerűsítése. 6

7 Európai közigazgatási Térség,európai közigazgatási jog? Az Európai Unióban a tagállamok közigazgatása változatlanul nem tartozik az Unió szabályozási hatáskörébe,(Intézményi önállóság elve) az a közigazgatási elveknek, szabályoknak, eljárásoknak egy olyan kialakult rendszere, amely a tagországi alkotmányos kereteken belül érvényesül, Szűk értelemben ezért az európai közigazgatási jog csak az Európai Unió intézményei működésére alkotott joganyag közigazgatási jognak minősíthető része lehet,( Schwarze) Tágabb értelmezés szerint az európai közigazgatási jognak része az a joganyag is, mely a közösségi jogot és a tagállami közigazgatási jogot „összeköti” Így az európai közigazgatási jog forrásai az írott jog, a szokásjog és az általános jogelvek, továbbá a bíró alkotta jog is? 7

8 A „jó kormányzástól” a „jó állam” felé? A neoliberális államfelfogás érvényesülése a közigazgatásban az „Új közmenedzsment” útján, A neoweberi államfelfogás fokozatos térnyerése, A good governance paradigmáitól,(..„le kell értékelni az államot”…) A good government paradigmái felé,( …„a jó kormányzás gondolata elképzelhetetlen aktív,intelligens és erős állam nélkül…” G.Fodor-Stumpf) A közigazgatás az állam adminisztrációja, cselekvése (Magyary) 8

9 a gazdasági-pénzügyi világválság megnyitotta az utat a változások előtt a kormányzásban és a közigazgatásban egyaránt, a piaci kormányzás modellje,mely a kormányokra erőltette a magánvállalkozások módszereit, értékrendjét és normáit,nem hozta meg a kívánt eredményeket, a közszolgáltatások csökkentése és a kiszerződések rendszere megváltoztatta a kormányok és az állampolgárok viszonyát, megnövelte a szolgáltatások költségeit és utat nyitott a korrupció és a közpénzek elsikkasztása előtt, csökkent a kormányzásba és a közigazgatásba vetett bizalom és bekövetkezett a társadalmi tőke és a közszolgáltatások eróziója, az „üzleti modell” a kormányzást a szakértőkre hagyta azzal,hogy a végrehajtással megbízott technokraták számára az eredményesség és hatékonyság volt a kizárólagos szempont Az „Új közmenedzsment” érvényesülése és kritikái.* 9

10 A változtatások motivációi a neoliberális modell egyetlen mozgatója a racionalitás, mely megerősítette a magánszférát és az egyén jogait. az NPM érvényesítése következtében viszont meggyengült az állam, különösen a végrehajtó hatalmi ág,a közigazgatás, a világot sújtó megakrízisek kezelése azonban egészen más igényeket támaszt, a polgárok a kormányuktól várnak megoldást a problémákra, az állam meggyengítésével azonban a demokrácia is gyengült, mely az együtttartozás érzésére épül és arra,hogy a hatalom nem csupán a polgároké,hanem azok érdekében is kerül alkalmazásra, a hatalom részesének érzése nélkül sem a kormányzásban való részvétel sem az abba vetett bizalom nem lehetséges, az NPM viszont a hatalom gyakorlásában résztvevő polgárokból szolgáltatásokat igénybevevő ügyfeleket,fogyasztókat csinált, 10

11 A változások irányai a válságok okozta időzített bombákat csak az erős, hatékony állam és hozzáértő, demokratikus kormányok tudják hatástalanítani, ehhez vissza kell adni az embereknek azt a hitét, hogy lehet és kell valamit tenni a válságok ellen és érdekük fűződik az eredményhez, szükséges,hogy az állami szerepkörök és a közigazgatás megerősödjenek, az erősebb állam és közigazgatás azonban új, az eddigieknél erősebb ellenőrzési mechanizmusokat igényel növekvő társadalmi részvétellel és ellenőrzéssel, a neolibeális államot felváltó új erősebb (neoweberi,neokonzervatív, vagy más) államra van szükség, 11

12 A közigazgatás fejlődésének új prioritásai. konszenzus mutatkozik abban,hogy az NPM utáni korszak közigazgatásában a közhatalmi eszközöknek nagyobb szerepet kell kapniuk, különösen a dereguláció és a szabályozási reform által leginkább érintett gazdasági és pénzügyi igazgatási területeken,valamint a természeti erőforrások,az energia és a nemzetközi migráció kezelésében, az ezeken a területen különösen elszaporodott un. független szabályozó közhatóságok önállóságát sokak szerint a kormányzati felelősség érvényesíthetősége céljából felül kell vizsgálni, az új állami és közigazgatási feladatokhoz,új típusú vezetőkre és köztisztviselőkre van szükség,(menedzsment ismeretek helyett újra közigazgatási szakismeret?) mindeközben nem lehet lemondani az MPM által abszolutizált hatékonyságnövelő eszközök egy része további alkalmazásáról sem, Az új,esetleg „neoweberi” közigazgatásnak sem a fogalma,sem a tartalma nem került még kidolgozásra és elfogadásra,ezért az nem is vált egyértelmű iránnyá, 12

13 Az „New Public Management” - től egy „New Public Administration” felé ? az NPM-ben a XX. század első harmadának nagy vitája, mely a közigazgatás hatékonyságának, eredményességének követelményét állította szembe a közigazgatás jogszerűségével, szakszerűségével, folyamatosságával stb. egy más szinten termelődött újra, relatív sikertelenségével új,erősebb közhatalmat alkalmazó közigazgatási modell kidolgozásának szükségessége határozza meg napjaink közigazgatás-tudományi gondolkodását, a „New Public Management” kifejezés alkalmazása a maga korában elhatárolódás volt a”Scientific Public Administration”-tól, ma pedig kialakulóban van egy „New Public Administration”, de áthúzódó hatások és új globális irányzatok (pl. a „Regionális Közigazgatási Térségek”-elmélete/Timsit) 13

14 A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program és a „Jó Állam Index’”. „..a modern államot már úgy kell látnunk és ábrázolnunk,hogy nem csak az állami,államigazgatási szerveket mutatjuk,hanem azt a kisugárzást,vagy éppen hűsítő árnyékot is,amit hozzá képest függetlenül,vagy autonómiával működő szervekre az államilag garantált feladatok kapcsán vet..”. +1 hatásterület a Hatékony közigazgatás, Értékalapú modell, Integrált modell,vagy MP- célrendszer modell a jó közigazgatásért. 14