Gombák országa Emelem kalapom….

Az előadások a következő témára: "Gombák országa Emelem kalapom…."— Előadás másolata:

1 Gombák országa Emelem kalapom…

2 Evolúciós oldalág. A gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában fonalas felépítésű, színanyagot nem tartalmazó, sejtfallal( kitinből) rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják

3 Általános jellemzők A gombák az állatokhoz hasonlóan heterotrófok.
A növényekhez hasonlóan sejtfallal rendelkeznek. Szárazföldi életmódhoz alkalmazkodtak. Szaporodásuk; széllel terjesztett spórával történik. Mintegy fajuk ismert

4 Táplálkozás szerint szaprofita Pl.penészgomba Lebontó szervezet szimbionta Kölcsönösen előnyös pl.gyilkos galóca együttélés parazita peronoszpróra Élősködő

5 Soksejtű eukarióták Állatok országa Növények Gombák országa Nyálkagombák törzse Átsorolták eukarióta egysejtűek országába Valódi gombák Tömlősgombák osztálya Bazídiumosgombák Zuzmók törzse

6 Nyálkagombák törzse Eredet: ősi ostorosoktól ered ostoruk van.
Testük egysejtű, amőboid mozgású, Plazmatest/ plazmódium/, állábak A nyálkagombák főleg korhadó faanyagon, avaron élnek, fagocitózissal táplálkoznak, vagy ragadozók, paraziták Spórával szaporodnak

7

8 Plazmatest Gyökérgolyva-gomba
Fejespenész peronoszpóra

9 Valódi gombák Felépítés: Sejtfonalakból áll ( hifa) Részei:
-Micélium ( tenyésztest) -Termőtest Spóratermő rész: Tömlő bunkós (askus) (bazídium) Tömlős Bazídiumos gombák osztálya

10

11 Tömlősgombák osztálya
Gombafonalaik elágazóak Spóratartóik tömlőszerűen végződnek, Tömlőnként/8spóra található

12

13

14 Élesztőgombák, ecsetpenész, Candida
Élesztőgomba- sörélesztő gomba borélesztő gomba sütőélesztő Ecsetpenész gomba (Penicillum notatum) Kenyérpenész Candida albicans

15 sörélesztő, sörben CO2 bennmarad
Élesztőgombákról sörélesztő, sörben CO2 bennmarad borélesztő, fakultatív anaerobok, CO2 termelés= borból a must forrása közben távozik sütőélesztő C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2 tésztát felfújja, lazábbá teszi a képződő CO2

16 Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép.
Az élesztőgomba (Candida albicans) nagyon széles körben elterjedt, és a szexuális úton terjedő gombás fertőzések leggyakoribb kórokozója. Ez az önmagában ártalmatlan fertőzés (a hüvely, ill. a pénisz makkjának a gyulladása) azonban kellemetlen tüneteket okozhat, mint pl. viszketés és égő érzés A nők 75%-a az élete során legalább egyszer átesik hüvelyi gombás fertőzésen, mintegy felük pedig többször is találkozik ezzel a kellemetlen állapottal. Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép. A gombás fertőzés speciális gyógyszerek és megfelelő higiéniás intézkedések mellett jól kezelhető. Candidás -fertőzés

17 A hüvelyi gombás fertőzést leggyakrabban okozó Candida gomba természetes belső "lakhelye" a bélcsatornában van. Sokszor innen ered a fertőzés.(intim higiénia) A csokoládé és más édességek, szénsavas cukros üdítőitalok fogyasztása is kockázatnövelő, hiszen a gombák "imádják" a cukrot és jól szaporodnak tőle. A fertőzések kezelése helyileg (hüvelykrémek, kúpok és hüvelytabletták) és/vagy szájon át szedhető gyógyszerek formájában történik. A szexuális partner körültekintő kiválasztásával, monogám életvitellel és óvszer alkalmazásával. Tamponhasználat esetén fontos annak sűrű cseréje és célszerű a gyakori hüvelyöblítés mellőzése is. Fordulj szakorvoshoz, ha égő, viszkető érzésed van vagy fájdalmat érzel vizeletürítéskor illetve nemi együttlét során.

18 Pennicillin notatum- antibiotikumok
Fleming augusztus 6-án 1881-ben született, és később orvostant tanult Szűz Mária Kórházban, Londonban. Az I. világháború után visszatért a kórházba, és professzorként dolgozott ban felfedezte a penicillint, és megkapta az Orvosi Nobel-díjat 1945-ben.

19 Bazídiumos gombák osztálya
Legfejlettebb gombák Spóratartó vége bunkószerűen megvastagszik-bazídium Bazídiumonként 4 spóra Részei: -Micélium -Termőtest tönk kalap bazídium bocskor, gallér -Ivaros jellegű szaporodás, spórával -Pl. vargánya, csiperke,tintagomba

20

21 Felépítés

22 Szaporodás

23

24 Otthoni munka „egy tál gombán múlott Európa jövője „ /Voltaire/
- Mit értett ezen a híres költő?

25 Mint magyar neve is sugallja, a gyilkos galóca súlyosan mérgező gomba: a halálos gombamérgezések nagy részét ez a faj okozza világszerte. Becslések szerint mintegy 30 gramm, azaz egy kifejlett kalap fele elegendő a gombából ahhoz, hogy egy felnőtt embert megöljön. Számos ország szakhatósága emiatt még a gomba érintésétől is óva int, nem beszélve a más étkezésre szánt gombafajokkal egy kosárban történő tárolásról. Sajnos a gyilkos galóca hatóanyagai sem főzés, sem fagyasztás, sem tartós szárítás hatására nem bomlanak le. A gyilkos galóca méreganyagai Évtizedek óta történő alapos biokémiai kutatásokkal mára sikerült izolálni a faj hatóanyagainak döntő többségét. Ezeket két fő csoportba lehet sorolni, melyek mindegyike peptidfehérje közé sorolható: - Amanitin. Hatásuk az RNS II-polimeráz gátlásán alapul, ami a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen enzim. A mérgezés során emiatt a májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, a sejtek elpusztulnak. A máj szenvedi el tehát a legsúlyosabb károsodást, de a vesék is érzékenyek a gyilkosgalóca-mérgezésre. A falloidint 1937-ben német vegyészek fedezték fel Münchenben. A fallotoxinok ugyan súlyosan károsíthatják a sejtmembránt, de az emberre kevésbé veszélyesek, mivel lassabban szívódnak fel a bélrendszerből.

26 A gyilkos galóca a mérgezést túlélt áldozatok beszámolói alapján kellemes ízű gomba. Ez a tény, illetve a tünetek viszonylagosan hosszú lappangási ideje (6-24 óra) különösen veszélyessé teszik a mérgezést, mivel a gyanútlan beteg mája ennyi idő alatt általában végzetes károsodást szenved. A mérgezés első szakasza gyomorpanaszokkal kezdődik, majd csillapíthatatlan hányással, hasmenéssl folytatódik (gasztrointesztinális fázis). A mérgezettnél gyakran láz jelentkezik, fennáll a kiszáradás veszélye, illetve alacsony vérnyomás, fokozott szívverés léphet fel. A gomba elfogyasztása után 2-3 nappal ezek a tünetek enyhülnek. Ekkor lép fel a mérgezés második szakasza (hepatorenális fázis), amely során a súlyos májnagyobbodás következtében sárgaság, tudatzavar alakul ki, majd leáll a veseműködés, végül összeomolhatt a teljes keringési rendszer. Orvosi segítség hiányában a tünetek 6-16 napon belül halálhoz vezetnek A 20. század közepéig a gyilkosgalóca-mérgezések halálozási aránya 60-70% volt, azóta ez az arány szerencsére jelentősen visszaesett a toxikológiában történt felfedezéseknek köszönhetően. Napjainkban Európában az összes gombamérgezés 2-10%-a, a gyilkosgalóca-mérgezések 10-15%-a halálos. Alkalmazott terápia A mérgezett személy kezelésének három fő típusát különböztetik meg:

27 Az elsődleges orvosi beavatkozás csak abban az esetben hatékony, ha az étel elfogyasztása után gyakorlatilag azonnal kórházba kerül a beteg; ez pedig csak kivételes esetekben történik meg a hosszú lappangási idő miatt. Ilyenkor aktív szént adnak be nagy mennyiségben vagy gyomormosást végeznek. Nagyon lényeges a szervezet vízháztartásának és elektrolitikus egyensúlyának helyreállítása, mivel a mérgezés lefolyása során a beteg rendkívül sok folyadékot veszít. A gyilkos galóca méreganyagainak nincs kifejezett ellenszere, de kemoterápiás kezeléssel hatékonyan növelhető a túlélés esélye. A mérgezett nagy dózisban kap intravénásan antibiotikumokat, C-vitamint, valamint szilibint. Ez utóbbit a máriatövis (Silybum marianum) nevű növényből nyerik, és a tapasztalatok szerint hatásosan gátolja a májsejtek toxinfelvételét, emellett fokozza a fehérjeszintézist. Ígéretes vizsgálatok folynak az N-acetilciszteinnel kapcsolatban, amely fontos májtámogató szer lehet a többi kezeléssel párhuzamosan alkalmazva. A súlyos májkárosodást szenvedett emberek esetében az egyetlen megoldást a májátültetés jelenti, ami mára bevált gyakorlat lett amatoxin-mérgezések gyógyításáraA transzplantáció kockázata így is nagy, mivel mire erre a műtétre sor kerülne, általában komplikációk lépnek fel a legyengült betegnél. A súlyos mérgezésen átesett, de nem transzplantált betegek is általában maradandó májkárosodást szenvednek. Ugyanakkor a klinikai tapasztalatok azt mutatják, ha valaki a gombafogyasztást követően 36 órán belül kórházba kerül, jó eséllyel éli túl a mérgezést bármilyen tartós egészségromlás nélkül.

28 VI. Károly német-római császár
Történészek szerint számos jól ismert történelmi személy esett ennek a gombának – vagy valamelyik rokon Amanita-fajnak – áldozatául. Ezek között találunk véletlen eseteket és szándékos mérgezéseket egyaránt. Az állítólagos áldozatok között meg lehet említeni Claudius császárt, VII. Kelemen pápát, és III. Károly királyt III. Károly magyar király (1685–1740) – aki VI. Károly néven egyben német-római császár is volt – a sült gomba elfogyasztása után gyomorfájásra panaszkodott, ami tíznapos betegeskedést követően halálhoz vezetett: ez akár lehetett amatoxin-mérgezés is. Károly halála vezetett az osztrák örökösödési háborúhoz (1740–1748), amiről Voltaire megjegyezte, „egy tál gombán múlott Európa jövője” Claudius (Kr. e. 10 – Kr. u. 54) császár esete jóval bonyolultabb. Ismert tény, hogy Claudius a császárgomba (A. caesarea) nagy kedvelője volt. Halálát követően elterjedt a nézet, mely szerint a császárgomba helyett gyilkos galócából készítették ételét. A római történetírók – köztük Tacitus és Suetonius – szerint inkább a gombás ételbe kevertek utólag valamilyen mérget.

29 Szövegértéshez kérdések
1.Mennyi gomba elfogyasztása elegendő a halálos mérgezéshez? 2.Mi a két mérgező fehérje neve? 3.Mi teszi különösen veszélyessé a gombamérgező hatását? 4.Mi a három leggyakoribb orvosi eljárás a mérgezés kapcsán? 5.Mely híres személyek halálát hozzák összefüggésbe gombamérgezéssel?

30 Zuzmók törzse Tömlősgomba + zöldmoszat szoros, elválaszthatatlan együttélése = SZIMBIÓZIS Gomba feladata: vízfelvétel, telep védelme Moszat feladata: fotoszintézis A zuzmók testét kívülről gombafonalakból álló kéreg védi, a moszatsejtek ezek alatt helyezkednek el. Szaporodásuk főként leváló teleprészekkel történik. Érzékenyek a légszennyezettségre, a kén-dioxiddal szennyezett levegőjű helyekről eltűnnek (indikátor szervezetek). Zuzmótelep