Good Governance – Good Government Stumpf István Századvég Alapítvány, Elnök A sikeres vezető-döntéshozók konferenciája Heti Válasz – Figyelő 2008. November.

Az előadások a következő témára: "Good Governance – Good Government Stumpf István Századvég Alapítvány, Elnök A sikeres vezető-döntéshozók konferenciája Heti Válasz – Figyelő 2008. November."— Előadás másolata:

1 Good Governance – Good Government Stumpf István Századvég Alapítvány, Elnök A sikeres vezető-döntéshozók konferenciája Heti Válasz – Figyelő 2008. November 26. Magyar Telekom Székház

2 Az állam újrafelfedezése A Reinventing Governmenttől a Statebuildingig. A kormányzati kapacitások növelésétől a kormányzás visszavételéig A jóléti állam eltemetésétől az erős, aktív államig A politika hitelvesztésétől a mediatizáción keresztüli perszonifikálódásig Összességében: Why we need a new neo- weberian state?

3 A kormányzás forradalma Ma az állam túl autoriter, túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi A reformok többsége megbukott, bizonyítva, hogy a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra Az államok a nemzeti gazdaságok válsága miatt arra kényszerültek, hogy visszahúzódjanak, és elkezdték privatizálni a közszolgáltatásokat A kormányzás forradalma (Pierre Calame) két lépést foglalt magában: egyrészt meg kell haladni a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kell ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmazkodik az aktuális társadalmi szükségletekhez A 80-as évek neo-liberális válasza: a good governance

4 A good governance modell karrierje A társadalmi önszabályozás, az aktorok kooperációja lép a korábban domináns állam helyére Az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat, az állam megszűnik kizárólagos/meghatározó aktor lenni Éppen ezért ki kell iktatni a végső döntéshozót, vagyis le kell értékelni az államot, így a végső „döntés” funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa Teret kell nyitni a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának A végső kontrollt a társadalmi nyilvánosság töltené be

5 Rivális elmélet: good governement A kormányzás korábban nem létező problémákkal került szembe A kormányzás feladata a gazdasági és szociális erőforrások mobilizálása A jóléti állam válságának gondolata csak egy tetszetős intellektuális idea Nem szakítani kell a jóléti állam koncepciójával, hanem módosítani kell úgy, hogy a kormányzati problémamegoldás középpontjába (Stein Ringen) 1.A demográfiai kihívás 2.A globalizáció 3.Az új technológiák megjelenése 4.A szegénység (poverty) problémája kerüljön

6 A good government modell jellemzői A kormányzás problémamegoldás, aktora a demokratikusan választott kormány A megoldás eszköze a demokratikus reform (új társadalmi szerződés, nyugdíjreform, workfare, family policy) Az állam nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében vállal szerepet, a jó kormányzás feladatait is magára kell, hogy vállalja Feladata tehát a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása mindenki számára Vagyis a kormányzás értelme a közjó elősegítése

7 A globális pénzügyi válság tanulságai A neo-liberalizmusra épített good governance koncepció léket kapott A piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye Szükség van tehát, egy aktív, intelligens, erős de korlátozott államra amely újra és újra végiggondolja hogy hol vannak feladatai Az államnak ki kell igazítani a piac mechanizmusait, méghozzá mindenki érdekében Ez korántsem piacellenességet, hanem egyenesen piacpártiságot jelent, piacpártiságot, de korlátokkal

8 Kulcs: a demokratikus kormányzás Az állam vagy piac mesterségesen felállított dichotómiája tévedés A kormányzás=képviselet (mindenki képviselete aki az adott politikai közösséghez tartozik) Célja: a közérdek érvényre juttatása A piac elve (az önkéntes) koordináció, az értékmérés, a verseny, a profitmaximalizálás Nem a piacnak hanem az államnak kell kormányoznia, mert csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető Az állam nem piaci vállalkozás, hanem szolidaritásközösség!!

9 Köszönöm a figyelmüket