6.Fogalomalkotás [C. G. Hempel: A taxonómia alapjai. In: Bertalan (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája (Helikon, Budapest 2005)] 1.A definíció.

Az előadások a következő témára: "6.Fogalomalkotás [C. G. Hempel: A taxonómia alapjai. In: Bertalan (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája (Helikon, Budapest 2005)] 1.A definíció."— Előadás másolata:

1 6.Fogalomalkotás [C. G. Hempel: A taxonómia alapjai. In: Bertalan (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája (Helikon, Budapest 2005)] 1.A definíció A (tudományos) fogalom és a szó (szakkifejezés). Definíciók a)az osztenzív definíció (rámutatás) gyakorlata és elmélete b)egy már használatos szakkifejezés elfogadott jelentésének leírása

2 1)tartalmi vagy analitikus definíció (az intenzióra alapozva) 2)az alkalmazási terület meghatározása (az extenzióra alapozva) Az analitikus definíció szerkezete: A definiendumnak (a meghatározandó kifejezésnek) ugyanaz a jelentése, mint a definiensnek (a meghatározó kifejezésnek). Példák: Az ’apa’ ugyanazt jelenti, mint a ’férfi szülő’. A ’vakbélgyulladás’ ugyanazt jelenti, mint ’a vakbél gyulladása’.

3 c)egy újonnan bevezetett kifejezés vagy egy sajátos technikai értelem előírása (megállapodás) – amely természetesen nem igaz vagy hamis Az előíró definíció szerkezete: A definiendumnak jelentésének ugyanannak kell lennie, mint a definiensnek. vagy A definiendumon ugyanazt értjük, mint a definiensen. Példák: A ’sűrűség’ kifejezés a ’köbcentiméterenkénti tömeg grammban’ rövidítése. A nulla töltésű és egy tömegszámú részecskéket neutronoknak fogjuk nevezni.

4 A leíró és előíró definíciók kiküszöbölhetők a definiens behelyettesítésével. –Ezáltal egy elmélet definíciói láncba rendezhetőek, de a lánc előbb-utóbb körbeér. Példa: ’szülő’ = Df ’apa vagy anya’ ’apa’ = Df ’férfi szülő’ ’anya’ = Df ’szülő, de nem az apa’ Helyettesítsük be az első sor definiendumát a második sor definiensébe, és máris önmagával próbáljuk meg definiálni a második sor definiendumát.

5 –Ebből következőleg sosem lehet egy tudományos rendszer minden kifejezését a rendszer más kifejezéseivel definiálni. Mindig lesznek ún. primitív (definiálatlan, magától értetődőnek tekintett stb.) kifejezések, amelyek segítségével a rendszer többi kifejezését definiáljuk, de ők maguk a rendszeren belül nem definiálhatók. Egy lelkiismeretesen felépített axiómarendszer ezek listájával kezdődik.

6 2.Az operacionális definíció előnyei és problémái –A tudományos szakkifejezést (annak jelentését) kizárólag egy meghatározott ellenőrzési művelet definiálhatja (Bridgman). Pl. egy fém ’keményebb’ a másiknál, ha azt meg lehet vele karcolni (ez az ellenőrző művelet), de ez fordítva nem áll fenn. Így ugyan a keménységet nem igazán lehet kvantifikálni, de pl. egy 10 fémből álló sorozattal meg lehet adni a keménységi fokokat. A ’hosszúság’ operacionális definíciója egy szilárd mérőrúdnak a két pont közötti rakosgatásából állhat. A ’hőmérséklet’-é hivatkozhat pl. egy higanyoszlop hosszára.

7 –Ezeket a műveleteket bármely kompetens megfigyelőnek végre kell tudni hajtania. –Az operacionális definíció gyakran használatos a pszichológiában (pl. az ’intelligencia’ az, amit az intelligenciatesztek mérnek) és a társadalomtudományokban. –Problémák: A fenti hosszúság-definíció mellett hogyan mérhető meg egy gömb két pontja közötti távolság, két föld- rajzi pont közötti távolság, a csillagok és a galaxisok távolsága? Ha más műveleteket használunk, akkor garantálható-e a konzisztencia közöttük? (Ugyanez a hőmérséklet, sőt az idő fogalmánál is felmerül.) Ebből az is következik, hogy az önmagában operacionálisan nem ellenőrizhető hipotézis kontextusaiban még lehet értelmes.