Alapellátás kontra szakellátás

Az előadások a következő témára: "Alapellátás kontra szakellátás"— Előadás másolata:

1 Alapellátás kontra szakellátás
A legrosszabb család is jobb, mint a legjobb intézet?

2 Alapellátás kontra szakellátás
Van egy régi történet arról, hogy embereket sodor a folyó. Ketten a partról észreveszik őket. Egyikük azonnal beugrik kimenteni őket, a másik egy pillanatnyi gondolkodás után feljebb megy a folyó mentén, és megnézi, hol eshettek bele… Milyen célt akarunk elérni és milyen eszközrendszerrel?

3 A segítségnyújtás helyszínei és szereplői
Szakellátás: A segítségnyújtás alanya elsősorban a gyermek Szereplők: gyermek, nevelőszülő/lakásotthon, nevelőszülői/gyámi tanácsadó Célja: „tűzoltás” Alapellátás: A segítségnyújtás alanya a család/gyermek Szereplők: családgondozó és a család Célja: megelőzés

4 Gyermekvédelmi szakellátás
Célja: A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenesen elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körül ellátását.

5 Gyermekvédelmi szakellátás
Biztosítani kell a gyermek családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését. (1997.évi XXXI törvény)

6 Gyermekvédelmi szakellátás
Az intézményes ellátás alapvető indokoltsága általában az, hogy az alapellátás során a családnak nyújtott segítség nem volt elégséges ahhoz, hogy a gyerek helyzete rendeződjön, veszélyeztetettsége megszűnjön. A szülők nem tudtak vagy nem akartak együttműködni. Az átmeneti elhelyezés átmeneti kényszermegoldás, amely kizárólag krízishelyzetben, speciális problémák kezelésére és átmenetileg, minél rövidebb időtartamban érdemes és szabadna igénybe venni. (Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése)

7 Gyermekvédelmi szakellátás
A realitás: Átlagosan 5,4 év „átmeneti nevelés” Több ezren az egész gyermekkorukat a szakellátásban töltik 2005-ös statisztika: a 18. évet betöltöttek 5,5%-a 17 évet töltött a szakellátásban Kapcsolattartás szabályozása sem kedvező (Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése)

8 Gyermekvédelmi szakellátás
A családból történő kiemelés leggyakoribb okai: Elhanyagolás Magatartási problémák (iskolakerülés, droghasználat) Bántalmazás Rossz szociális körülmények/hajléktalanság Szülők alkoholizmusa A szülők kapcsolati problémái/pszichés megbetegedése

9 Gyermekvédelmi szakellátás
A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő fiatalok pszichés állapota: a gyermek/fiatal személyiségét befolyásoló tényezők: 1. A bekerülés előtti személyiségfejlődés jellemzői (fejlődéslélektani kérdések) 2. A szakellátásba kerülés traumája / krízis

10 A szakellátásba kerülés traumája
Krízis: Az a megterhelő, nehéz helyzet, lélektanilag kritikus állapot, amellyel az egyén nem tud megbirkózni. A személyiség védekezni próbál, de ha energiái kimerülnek, az egyensúly elvész és átmenetileg kóros tünetek léphetnek fel. Megkülönböztetünk életeseményeket, melyek megterhelők ugyan, de a természetes fejlődés velejárói (-> normatív krízisek), illetve váratlan, ki nem számítható „traumatikus” történéseket, amelyek az egyént illetve a családot ugyancsak krízishelyzetbe hozzák. (–>paranormatív krízisek)

11 A szakellátásba kerülés traumája
A krízis szakaszai: (Hirschowitz) 1) Kiváltó hatás – sokk fázis (néhány óra): a helyzet érzékelése, tehetetlenség 2) Megrettenés és nyugtalanság szakasza - reakció krízis (néhány nap): szorongás, düh, negatív érzések. 3) Alkalmazkodás időszaka - rekonstrukciós fázis (több hét): kiútkeresés, tovább folyik a megoldások keresése, itt azonban már a segítség helyett súlyosbító lépések születnek. Szétesés. 4) Egyensúly helyreállítása - rehabilitációs fázis (néhány hónap): döntéshozatal, az egyén dönt egy új út mellett, helyreáll az egyensúly. Ha a kiútkeresés állapotában elakad az egyén és nem tud új hatásos megoldást találni, akkor a 4. szakasz a kimerülés, destruktív magatartásforma kialakulása lehet. A bekerülő gyermekeknél a krízisállapot sokszor nem oldódik, csak látenssé válik.

12 A szakellátásba kerülés traumája
A krízisben lévő ember jellemzői: figyelme a felszínen lévő problémákra irányul, a háttérre kevésbé; tűnődő, befelé tekintő ember képét kelti; mindennapi tevékenység alacsony hatásfokú; gondolkodik, keresi a megoldást; elgyötört, szorongó, kevésbé képes ellenőrzés alatt tartani az érzelmi reakcióit; kirobbanó érzelmi reakciók jellemzik; megváltozik az emberekkel való kapcsolata, mindenkit annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőle segítséget; hiányzik az önmagával kapcsolatos perspektívája, jövőképe; sok információ áll a rendelkezésére, de nem képes azok rendszerezésére, átgondolására.

13 A szakellátásba kerülés traumája
A krízis kimenete 1) Kreatív krízis: magasabb fejlődési szinten jön létre egyensúly. 2) Kompromisszum: nem oldja meg, csak elnapolja. 3) Megoldás, külső erők révén: más oldja meg helyette. 4) Alacsonyabb szinten kerül újra egyensúlyba az egyén. 5) A rendszer teljes felbomlása: destruktív viselkedések, pl. öngyilkosság. A krízis kimenete függ attól, hogy hol tart az egyén a személyiségfejlődésben; milyen megküzdési stratégiái vannak; milyen az aktuális testi, - lelki állapota; milyen korábbi tapasztalatai vannak; milyen külső kapcsolatai vannak.

14 A szakellátásba kerülés traumája
Mit veszít el a gyermek ekkor? Nyugodtan válaszolhatjuk, hogy szinte mindent. Elveszíti a szülőt, elveszíti az otthont – a folyamatosan változó tárgyi és pszichikai világ egyetlen stabil és biztos pontját. Elveszíti utcabeli barátait és elveszíti kedvenc tárgyait – amelyek között kisgyermekkori átmeneti tárgyai is lehetnek. Fontos családi kötődések megszakadása/átalakulása (bizalmatlanság, kötődési készség változása) A régi családi rítusok, családi szerepek elvesztése/átalakulása Barátok elvesztése, baráti kapcsolatok átalakulása Iskolaváltás

15 A szakellátásba kerülés traumája
Tárgyvesztés -> gyászreakció, -folyamat Tagadás („Csak pár napig vagyok itt..”) Alkudozás („ha ezt teljesítem, hazamehetek…”) Düh (tele vagyunk indulattal) Depresszió (kifáradás, szomorúság) Elfogadás/belenyugvás

16 A szakellátásban élő gyermekek pszichés állapota
A szakellátást megelőző sérülések A szakellátásba kerülés megoldatlan krízise Folyamatos gyász állapota: megrekedés a gyászfolyamat egyes szakaszainál: - elutasítás: közönyös gyermek - regresszió/alkudozás: regresszióban lévő gyermek - düh: agresszív, destruktív gyermek - depresszió: depresszív gyermek A szakellátás által okozott sérülések

17 MI LEHET A MEGOLDÁS?

18 Rendszerszemlélet: a családi rendszer támogatása az alapellátásban
„Családi rendszer” : egy olyan csoport, amelynek tagjai : (1) befolyással vannak egymásra, (2) magukat, mint csoportot egy családnak tartják (3) akik valamilyen aspektusból koherenciát mutatnak, például hasonló az identitás tudattal, értékrendszerrel, hittel vagy meggyőződésekkel rendelkeznek. a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra (például amikor a család egyik tagja dühös, ez más tagokban esetleg ijedelmet kelthet)

19 A családi rendszer támogatása az alapellátásban
A pozitív érzelmi szálak és a család belső erőforrásainak figyelembe vétele A család határainak/hierarchiájának tiszteletben tartása Külső döntés és intézkedés helyett együttműködés a családokkal Külső kontroll helyett belső kontroll A szülők szülői kompetenciájának erősítése Családterápia, családkonzultáció

20 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

21 Felhasznált irodalom Patricia Minuchin, Jorge Colapinto, Salvador Minuchin: Krízisről krízisre Herczog Mária:A gyerekek családból való kiemelésének – intézményi elhelyezésének megelőzése, elkerülése Hantos Ágnes és Jármi Éva (szerk.): Pszichológiai módszerek a munkavállalási készség fejlesztésére