SPS lehetőség, vagy csapda Jakab István a MAGOSZ elnöke 2007. szeptember 4.

Az előadások a következő témára: "SPS lehetőség, vagy csapda Jakab István a MAGOSZ elnöke 2007. szeptember 4."— Előadás másolata:

1 SPS lehetőség, vagy csapda Jakab István a MAGOSZ elnöke 2007. szeptember 4.

2 Az SPS rendelet tervezete új, az ágazattal nem egyeztetett agrárpolitikai célokat támogat, amelyek a vidéken kívüli befektetők érdekeit erősítik „A hazai modell kialakításánál az alábbi agrárpolitikai szempontok érvényesültek: – a mezőgazdaság termelés fejlődésének elősegítése azáltal, hogy a gazdálkodók biztonságát erősítsük a jelenlegi földhasználati viszonyok stabilizálásával, kiegyensúlyozott földpiac fenntartásával, – az állattenyésztési ágazatok preferenciájának maximális figyelembevétele, – a piaci viszonyokhoz igazodó szerkezeti kiigazítás ösztönzése, – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal (ÚMVP) való teljes összhang megteremtése.”

3 A MAGOSZ több éve szorgalmazza, hogy a vidék jövőképe a Nemzeti Vidékpolitikai és Mezőgazdasági Stratégiában kerüljön rögzítésre Az SPS bevezetése, a nyitott kérdések eldöntése, stratégiai kérdés, családok tízezreinek jövőjét határozza meg (jövedelem, támogatás jogának piaca, földpiac, vidékfejlesztési beruházások) Vidékpolitikai jövőkép nélkül az egyes rész dokumentumok (UMVP, UMFT, SPS, földtörvény, stb.) egymással ellentmondó célokat támogatnak Az SPS a mezőgazdasági termelők részére biztosíthatja, hogy saját forrással vegyenek részt a vidékfejlesztési beruházásokban, minél több jövedelmet képesek legyenek vidéken megkötni

4 Nemzeti Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Stratégia nélkül nem biztosítható az uniós és hazai erőforrások hatékony felhasználása Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) I. Tengely – mg. termelés II. Tengely - környezet III. Tengely - társadalom IV. Tengely - LEADER EMVA célkitűzések Közös Agrár és Vidékpolitika célkitűzései SAPS (később SPS) Ágazati és regionális operatív programok Nemzeti stratégia UMFT EMGA célkitűzések ERFA, ESZA célkitűzések Nemzeti Vidékpolitikai és Mezőgazdasági Stratégia Lisszaboni célkitűzések Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) Hiányzó elemek Nemzeti eszközrendszer Fölbírtok politika Fogyasztó védelem Privatizáció Közigazgatási szolgáltatások Stb. Nem harmonizált elemek eszközök HU célok EU célok

5 Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz és elfogadta a Közös Agrárpolitika céljait, ennek keretében kell saját céljait megvalósítania A hazai vidék- és agrárpolitika elsődleges feladata, hogy a KAP keretei között megfogalmazza a magyar vidék jövőképét, céljait Szükség szerint a magyar célok érdekében, a többi EU tagországgal együttműködve alakítsa a KAP-ot A KAP tagországok számára nyújtott játékterében, a hazai jövőkép alapján hozza meg a döntéseket (pl. UMVST, UMVP, SPS, stb.) A nemzeti eszközrendszerrel (pl. földbirtok politika, fogyasztó védelem, stb.), az Uniós szabályozással harmonizálva, a hazai célok elérését támogassa A politikának NEM feladata, hogy csoport érdekek mentén feláldozza a vidék jövőjét (pl. privatizáció)

6 Az hazai vidék fejlődését alapvetően meghatározó, eldöntendő kérdések az SPS-es kapcsolatban, a regionalizáció, …. Regionalizáció ● Mi legyen a regionalizált SPS támogatás referenciaterülete? o Az összevont területalapú támogatásra a gazdálkodók által az áttérés évében bejelentett, jogosult földterület vagy o A 2003. június 30-án kultúr állapotban lévő földterület, ami a SAPS területet (4,3 millió hektár) jelentené, és a 2004., valamint 2005. évi SAPS túligénylés alapján több százezer hektár – egyébként SPS jogosult – földterület kizárásával járna ● Az SPS támogatásra jogosult minimális üzemméret – tekintettel a SAPS támogatás feltételeire – 1 hektár legyen? ● Szántóföldi zöldség- és gyümölcsfélék, valamint étkezési burgonya területe regionalizált SPS támogatásra jogosult terület legyen? ● Érdemes-e a regionalizált SPS támogatási jogosultságot szántó- és gyepterület vagy állandó legelő között differenciálni, illetve a gyepterület vagy állandó legelő esetében szükséges-e a támogatási jogosultság aktiválását feltételekhez kötni (pl. kérődző állatok tartása), vagy az állatsűrűség függvényében tovább differenciálni? Ha igen, hogyan?

7 … a nemzeti tartalék, …. Nemzeti tartalék ● Kívánunk-e a támogatási jogosultságok 3%-át meghaladó nemzeti tartalékot létrehozni? ● A nemzeti tartalékból üzemsorosan kiosztható extra támogatási jogosultságokat milyen objektív kritériumok alapján kívánjuk kiosztani? ● Mely közvetlen támogatásokat és milyen mértékig kívánjuk az üzemsoros SPS részévé tenni? ● Milyen referencia időszak alapján kívánjuk megállapítani az üzemsoros támogatási jogosultságokat? ● Kívánjuk-e az üzemsorosan kiosztott extra támogatási jogosultságok arányát folyamatosan csökkenteni (dinamikus modell)? ● Kit nevezünk újonnan belépőnek? ● Az újonnan belépők számára a regionalizált és üzemsoros SPS támogatási jogosultságok hány százaléka legyen elkülönítve a nemzeti tartalékon belül és hány évig? ● Egy gazdaság támogatási jogosultságainak átruházásakor a tagállam a jogosultságok egy részét vagy az azokkal aktiválható egységnyi (hektárra számított) támogatás egy részét a nemzeti tartalékba áthelyeztetheti. Mekkora legyen ez a hányad?

8 … a nemzeti kiegészítő támogatások, az opciók, … Nemzeti kiegészítő támogatások ● Kívánjuk-e a regionalizált és üzemsoros támogatásokat, továbbá a kötelező jelleggel vagy opcionálisan termeléshez kapcsolt támogatások bármelyikét legfeljebb 30%-pontos nemzeti kiegészítő támogatással megfejelni? ● Ha igen, mely támogatáscsoportokat, illetve ágazatokat kívánjuk preferálni és milyen mértékig? Opciók ● Kívánunk-e élni egyes támogatások opcionális termeléshez kapcsolásával? ● Ha igen, mely opciókat választjuk?

9 … a „69. cikkely”, a támogatási támogatások piaca, a vidékfejlesztés „69. cikkely” ● Kívánunk-e élni a közvetlen támogatások 1782/2003/EK tan. rend. 69. cikkelye szerinti legfeljebb 10%-os preferenciális átcsoportosításának lehetőségével? ● Ha igen, mely ágazatoknál és milyen mértékig? Támogatási jogosultságok piaca ● Mekkora adó terhelje a támogatási jogok átruházásából és bérbeadásából származó jövedelmet? ● Kívánjuk-e a referenciaterület maximalizálásával szűkíteni a támogatási jogosultságok piacát? (Ha igen, akkor az áttérés évét kell alapul venni.) Vidékfejlesztés ● Kívánunk-e élni a régi tagállamok számára kötelező modulációval (3-5%)? ● Kívánunk-e élni az önkéntes modulációval (max. 20%)? ● Ha bármelyik modulációs lehetőséggel élünk, a vidékfejlesztési forrásokhoz átcsoportosított összegeket milyen célokra kívánjuk felhasználni?

10 A MAGOSZ az SPS bevezetése kapcsán felmerülő kérdések felelős megválaszolásához több intézkedést elengedhetetlennek tart Az üzemi struktúra megismerését (földtulajdon, földbérlet, üzem) A hiányzó stratégiai dokumentumok partnerségi alapon történő elkészítését (dokumentumok fórumon történő ismertetése nem azonos a bevonáson alapuló partnerséggel) A vidék jövőképének egyértelmű tisztázását, mi a cél: – a helyben maradó jövedelem növelése, vagy a – külső (térségen kívüli, nem helyben lakó) befektetők profitjának maximalizálása Az EU vidékfejlesztési céljainak való megfelelés: – Az EU adófizetők által biztosított források nem a külső befektetők profitnövelését szolgálja, nem felel meg a KAP célkitűzéseinek

11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET