Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaAdél Mezeiné Megváltozta több, mint 10 éve
1
Az élet fejlődése Szathmáry Eörs Collegium Budapest ÉS ELTE
2
Az evolúció története
3
Az evolúció nagy átmenetei (1995)
Replikátorok sejtek Gének kromoszómák RNS-világ genetikai kód * Baktériumok magvas sejtek * Klonális szaporodás szexualitás * Egysejtűek többsejtűek (növények, állatok, gombák) Állatok állattársadalmak Előnyelv emberi nyelv és társadalom * * Ezeket az átmeneteket „nehéznek” tartják…
4
Egy átmenet nehézsége Különleges környezet (szelekció) Az első előnye
Ritka változatok (sorozata): genetikai kód, sejtmagvas sejt, nyelvkészség
5
A nehéz átmenetek „egyediek”
Gyakorlati meghatározás: pl. minden sejtmagvas sejtnek közös őse van Ezek az átmenetek általában visszafordíthatatlanok Kivétel: a szexuális szaporodás
6
Az evolúció egységei sokszorozódás öröklődés
változékonyság Az öröklődő bélyegek befolyásolják a túlélést és/vagy a szaporodást
7
„Egyenlőségi” és „testvériségi” átmenetek
Egyenlőségi: genetikailag különböző egységek egyesülése Testvériségi: genetikailag közel azonos egységek egyesülése Egyenlőségi: hogyan szabályozzuk a közös szaporodást? Testvériségi: mi a kezdeti előny?
8
Visszatérő témák Magasabb szintű egységek létrejötte az alacsonyabbakból Munkamegosztás vagy a funkciók kombinálása Új öröklődési rendszerek megjelenése Az összetettség (komplexitás) növekedése Történeti visszafordíthatatlanság Központi szabályozás
9
Egy termesz királykamrája
10
Termeszek és termeszvár
11
Hamilton szabálya b r > c b: a megsegített előnye
r: a genetikai rokonság foka a megsegített és a segítő (altruista) között c: az altruista költsége rátermettség értékekben mérve A formula a kezdeti elterjedésre és fenntartásra egyaránt érvényes! CSAK A TESTVÉRI ÁTMENETEKRE VONATKOZIK!!!
12
A rovartársadalmak eredete
Az együttélésnek valamilyen KEZDETI előnye kellett legyen Érdekes a NEM ROKON nőstények által alapított közös kolóniák esete Együtt építik a fészket, azután… Elkezdenek harcolni, amíg csak EGY marad életben! P(együttes fészekalapítás) x P(túlélés a közös fészekben) > P(magányos fészekalapítás) x P(magányos túlélés) Teljesülhet, annak ellenére hogy P(túlélés a fészekben) < P(túlélés egyedül)
13
A válogatás nélküli altruizmus kérdése
A büntetés egy fontos tényező A dolgozók is lepetézhetnek, de más dolgozók ezeket elpusztíthatják Többnőstényes kolóniákban a dolgozók gyakran NEM semmisítik meg a számukra idegen tojásokat – MIÉRT??
14
A megkülönböztetés evolúciója nem könnyű
A „vörös szakállak” léteznek de ritkák A megkülönböztetés kezdetben pontatlan Kétféle típusú hiba aszimmetriája: (1) nem ölünk meg egy idegent (kevesebb ebéd) (2) megölünk egy rokont (drága)
15
A munkamegosztás Előnyös, ha kellően nagy a piac
Az ezermester semminek nem a mestere Nem mindig teljesül (hermafroditizmus) A formák epigenetikailag különbözőek, és nem genetikailag
16
A legtöbb soksejtű is testvéri átmenetből eredt
A sejtek osztódnak és együtt maradnak Skálázási előnyök (pl. vadászat) A munkamegosztás következik A rák nem csoda (Szent-Györgyi) A legnagyobb nehézség: “a sejtosztódás kellő csillapítása a megfelelő helyen és időben” (E.S. & L. Wolpert)
17
A korai replikátorok egy nevezetes problémája: (Eigen, 1971)
A korai replikáció igen hibás lehetett Csak rövid molekulákat lehetett megbízhatóan másolni Pedig több génre lett volna szükség Nem kapcsolt gének egymással versengenek A genom összeomlik Mi a feloldás?
18
Molekuláris hiperciklus (Eigen, 1971)
autokatalízis heterokatalízis
19
Paraziták a hipercikluson (JMS)
rövidzár parazita
20
Amikor egy csónakban evezünk
. A gömbök szaporodása függ a tartalmuktól A gének a gömbön belül versengenek A populáció stabilizálódik
21
A propagulum probléma Néhány állat osztódik, de a legtöbb petéből fejlődik Michod: jó az önző („rákos” mutációk ellen) Wolpert & E.S.: a közös eredetű sejtek azonos „nyelvet beszélnek” Az egyedfejlődés evolúcióképesebb
22
Epigenetika: egy új öröklődési rendszer
A sejtek differenciálódás nélkül most nem lennénk itt A sejtosztódás során a differenciálódott állapot átadódik “molekuláris lamarckizmus” Egyszerű organizmusokban: kevesebb állapot Komplex organizmusokban: sokféle állapot
23
Genetika és epigenetika
24
Génszabályozás a fehérjeszintézis öngerjesztése által
A sejtosztódás után a bekapcsolt állapot fennmarad, mert elég A fehérje van jelen
25
A kompexitás növekedése
Megkettőződés és széttartó fejlődés (divergencia) szimbiózis epigenezis
26
Miért nincs sokszor visszaút?
Vannak másodlagosan magányos rovarok A szűznemzés ismételten megjelenik DE nincsen genetikai kódját vesztett baktérium Nincs mitokondriális rák Nincs szűznemző nyitvatermő Nincs szűznemző emlős
27
Kontingens visszafordíthatatlanság
A nyitvatermőkben a mitokondrium az egyik, a színtest a másik ivarsejtből jön Az emlősökben a genetikai bevésés nehéz körülmény Két egyidejű átmenet nehéz a négyzeten: két nehéz mutatványt kellene egyszerre letudni! Nem kizárt, csak nagyon valószínűtlen
28
Központi szabályozás Az endoszimbiotikus szervecskék a legtöbb génjüket elvesztették A gének szép számban átkerültek a sejtmagba A szervecske osztódását a sejtmag szabályozza Legtöbbször egyféle sejtszervecske csak a egyikféle ivarsejtből származik!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.