Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vitaminok jelentősége

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vitaminok jelentősége"— Előadás másolata:

1 Vitaminok jelentősége
kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) nélkülözhetetlenek a sejtanyagcserében, enzimek alkotói zsírban és vízben oldódók a bélcsatorna mikrobái bizonyos vitaminokat szintetizálnak (B12, folsav, biotin, K vitamin) a zsírban oldódókat a szervezet több hónapra tudja tartalékolni, a vízben oldódók esetében a tartalékolás limitált

2 Vitaminok jelentősége
hipovitaminózis: elégtelen ellátás, nehezen diagnosztizálható (rossz közérzet étvágytalanság, álmatlanság, fáradtság, ingerültség, csökkent ellenálló képesség, bőrelváltozások) avitaminózis: tartós hiány, speciális hiánytünetek (pl. skorbut) hipervitaminózis: túlzott fogyasztás, elsősorban az A és D viatmin lehet toxikus Szükségletüket NE-ben (IU) illetve tömegegységben fejezzük ki

3 Vitaminok jelentősége
a vitaminhiány okai: csökkent bevitel vagy felszívódás tárolási, ételkészítési veszteségek életszínvonal helytelen diéta hiányos ismeretek (gyermekek) finomított élelmiszerek (hántolás) bélfertőzések felszívódást csökkentő anyagok (avidin) antivitamin hatások antivitaminok (kumarol, tiamináz) antibiotikumok, gyógyszerek szedése fokozott szükséglet (növekedés, fizikai igénybevétel betegségek, láz, terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás)

4 Zsírban oldódó vitaminok
A-vitamin (retinol) karotinokból képződik (, ,  karotinok) a bélhámsejtekben és a májban a felszívódott és raktározott forma retinil-palmitát (kis molekulatömegű hordozófehérje) aktív forma: retinol (nagy molekulatömegű hordozófehérje) a máj képes raktározni látás (retina, retinol-rodopszin) hámképződés ivari folyamatok érzékeny a környezeti hatásokra (fény, oxidáció)

5 A -karotin és az A-vitamin szerkezete

6 Hiány: Szükséglet: Forrás: szaporodásbiológiai problémák
farkasvakság (a szem sötéthez való alkalmazkodóképessége romlik) nyálkahártyák kiszáradása bőr szarusodása növekedési, csontosodási zavarok Szükséglet: 1 mg/nap (2/3 karotin, 1/3 A-vitamin) toxikus lehet (a karotin nem) Forrás: karotin (zöld növényi részek, termések, sárgarépa) A-vitamin (állati termékek, máj)

7 Az A vitamin hiány előfordulása

8 D-vitamin (kalciferol)
ergokalciferol D2 kolekalciferol D3 ergokalciferol dehidro-koleszterol kolekalciferol UV sugárzás máj 25-hidroxi-D2, D3 vese 1.25-dihidroxi-D2, D3 (aktív forma)

9 Ca, P mobilizáció, ürítés toxikus lehet D3-vitamin
Ca, P felszívódás bélhám Ca megkötő fehérje képződése sejtmembrán transzport Ca, P mobilizáció, ürítés toxikus lehet D3-vitamin

10 Hiány: Szükséglet: Forrás: angolkór, rachitis (fiatal gyerekekben)
csontlágyulás (osteomalacia, idősebb emberekben) Szükséglet: 5-10 ug/nap toxikus lehet, megnöveli a vér Ca szintjét, meszesedés a lágy szövetekben, hányinger, fejfájás, depresszió Forrás: növényekben kevés sokat tartalmaz a halak mája és a tojás kevés és változó mennyiség van a tejben szabadban való tartózkodás szintetikus kiegészítés

11 E-vitamin (tokoferolok)
legfontosabb az -tokoferol oxidációra, környezeti hatásokra érzékeny szaporodási folyamatok (antisterilitásos vitamin, ondó minőség, zigóta megtapadás) antioxidáns hatás (peroxidok, szabad gyökök semlegesítése) sejthártyák védelme Se-E-vitamin -tokoferol

12 Hiány: Szükséglet: Forrás: szív és vázizom elfajulás májnekrózis
ödéma betegség (a sejthártya permeabilitás megváltozása) agylágyulás (encephalomacia, mozgászavar, a peroxidok agyszövetet és kapillárisokat károsító hatása miatt) Szükséglet: 10-12 mg/nap Forrás: gabonák csíraolaja pillangós magvak szintetikus E-vitamin labilis, lebomlik a tárolás során

13 K-vitamin fillokinon (K1, növényi) menakinon (K2, mikrobiális)
menadion (K3, szintetikus) véralvadás (protrombint aktiváló enzim) a bél baktériumok szintetizálják K2-vitamin (menakinon)

14 Hiány: Szükséglet: Forrás: vérzési hajlam, vérömlenyek
újszülötteknél (bél mikroflóra, anyatej keveset tartalmaz) antagonista anyagok jelenlétében dikumarin (somkóró) antibiotikumok rágcsáló mérgek Szükséglet: ug/nap 50% táplálék eredetű, 50% bakteriális) Forrás: zöld növényi részek (paraj, káposztafélék stb.) állati eredetű élelmiszerek (máj, haliszt, tojás) bélbaktériumok szintetikus kiegészítés (K3)

15 Vízben oldódó vitaminok
B1-vitamin (tiamin) szénhidrát anyagcsere (pl. dekarboxiláz enzim) idegrendszer működése nyers halak tiamináz enzimet tartalmaznak Páfrány, zsúrlók antagonista hatású anyagok Hiány: beri-beri (birka járás) fáradékonyság, gyengeség, ideggyulladás, görcskészség idegrendszeri tünetek (felhalmozódik a piroszőlősav, intracelluláris acidózis, görcskészség, bénulás) éhezés, finomított szénhidrátokra épülő egyoldalú táplálkozás alkoholizmus Szükséglet: 1-1,5 mg/nap; 0,125mg/MJ energia felvétel Forrás: gabonák héj része, élesztő, diófélék, húsok, belsőségek

16 B2-vitamin (riboflavin)
FAD (flavin adenin dinukleotid, H szállító, mintegy 20 enzim prosztetikus csoportja) sejtlégzés, biológiai oxidáció aminosavak, zsírsavak anyagcseréje húgysavszintézis Hiány: bőr és nyálkahártya elváltozások a szem a száj és az orr környékén a szem működés zavarai: könnyezés, kötőhártya gyulladás Szükséglet: 1,2-1,7 mg/nap; 0,15 mg/MJ energia felvétel Forrás: gabonák, olajos magvak, korpa, élesztő, tej, tejtermékek, húsok, belsőségek mikrobák előállítják

17 B3-vitamin (nikotinsav, nikotinsavamid)
pellagra preventív faktor NAD (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid) NADP (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát) reverzibilis H szállítás (szénhidrát-, fehérje-, zsír- anyagcsere) idegrendszer, petefészek működése bőr, szaruképletek triptofán nikotinsav, nikotinsavamid Hiány: pellagra „pelle agra” = fekete láb, a napfénynek kitett bőrfelületek sötét elszíneződése, érdes tapintású bőr száj, nyelv nyálkahártya elváltozások egyhangú kukorica fogyasztás (Mexikó, tortilla)

18 Szükséglet: 14-18mg/nap; 1,6mg/MJ energia felvétel Forrás:
gabonákból rosszul hasznosul máj, élesztő, napraforgó sokat a kukorica keveset tartalmaz csírázáskor nő a mennyisége triptofánból képződik nikotinsavamid nikotinsav triptofán

19 Pantoténsav (B5-vitamin)
acetilezési folyamatok a koenzim-A alkotórésze, intermedier anyagforgalom (energia- és fehérjeforgalom, zsírszintézis) befolyásolja a haj pigmentek képződését és a haj növekedést Hiány: étvágytalanság, hasfájás, hányinger csökkent immunanyag termelés máj, vese, ivari működés zavara bőrelváltozások, hámregeneráció zavara Szükséglet: 6-8 mg/nap Forrás: panthos = mindenütt hüvelyesek, brokkoli, spárga, földimogyoró, belsőségek, húsok, tojás lucerna, halliszt

20 pantoténsav koenzim-A

21 B6-vitamin (piridoxin)
aminosavak dekarboxilezése, transzaminálása (piridoxál foszfát) szénhidrát- és zsír-anyagcsere immunglobulinok és a hemoglobin szintézise a vér K és Na szintjének szabályozása Hiány: ajkak fájdalmas berepedezése nyelvgyulladás vérszegénység étvágytalanság mozgásszervi zavarok Szükséglet: 1,8-2,2 mg/nap; 0,015-0,020 mg/g táplálék fehérje Forrás: növényi zöld részek, magvak, élesztő, száraz hüvelyesek, gabona csíra, belsőségek, húsok

22 Biotin (H-vitamin) Hiány: Szükséglet: 0,1-0,3 mg/nap Forrás:
H (Haut) bőrvédő vitamin enzim alkotó zsírsav, aminosav, koleszterin anyagcsere glükoneogenézis szteránvázas vegyületek szintézise vérsejtek, ideg és hámszövetek működése Hiány: avidin (nyers tojás) antibiotikumos kezelés szőrhullás, száraz, pikkelyes bőr nyelv nyálkahártya sorvadás (ízlelőbimbók) vérszegénység Szükséglet: 0,1-0,3 mg/nap Forrás: A táplálékok biotin-tartalma általában elegendő belsőségek, sajtok, tojás, élesztő, gomba, mák földimogyoró stb.)

23 Folsav Hiány: Szükséglet: 0,4 mg/nap Forrás:
aktív formája: tetrahidro-folsav vérképzés intermedier anyagcsere (glicin, purin, hisztidin forgalom) nukleinsav szintézis (DNS, RNS) Hiány: ritkán alakul ki antibiotikumok, gyógyszerek szedése krónikus alkoholizmus vashiány emésztési zavarok, nyálkahártya elváltozások gyermekek növekedése, magzatvédő vitamin Szükséglet: 0,4 mg/nap Forrás: a növények levelei (folium=levél), szója, élesztő, máj, vese, tojás bélbaktériumok előállítják

24 B12-vitamin (kobalamin)
nukleinsav szintézis, sejtosztódás vér- és hámképződés szénhidrát-, zsíranyagcsere csak baktériumok tudják szintetizálni Szükséglet: 1-3 ug/nap Hiány: kobalt hiány antibiotikumok, gyógyszerek szedése vegetáriánus táplálkozás vészes vérszegénység Forrás: növények csak nyomokban (talaj baktériumok) belsőségek, hús, tej, tojás, sajt

25 B12 vitamin (ciano-kobalamin)

26 C-vitamin (aszkorbinsav)
Szentgyörgyi Albert izolálta ( ) emlősök májában, madarak veséjében szintetizálódik (kivétel: ember, majom, tengerimalac, halak) a redoxrendszer tagja reverzibilis H felvevő szövetszintézis (kollagén, porc, csont) májsejtek védelme általános ellenálló képesség

27 Hiány: Szükséglet: 60-90 mg/nap Forrás:
a nikotin gyorsítja az ürülését zavart hám-, csont- és porcképződés csökkent ellenálló képesség lassú sebgyógyulás (emberben skorbut, nyálkahártya vérzések) csökken a folsav szintézis a vasforgalom zavara, anémia Szükséglet: mg/nap Forrás: zöldpaprika, káposzta, citrusfélék, zöldségek, gyümölcsök, savanyú káposzta, burgonya környezeti hatásokra érzékeny, hőkezelés, tartós tárolás, áztatás hatására jelentős hányada lebomlik, kioldódik túlzott bevitele fokozott oxalát ürítést okoz, vesekő kialakulására hajlamosít

28 Biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli értékek


Letölteni ppt "Vitaminok jelentősége"

Hasonló előadás


Google Hirdetések