A TALAJ.

Az előadások a következő témára: "A TALAJ."— Előadás másolata:

1 A TALAJ

2 A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege.
A talaj szoros kapcsolatban áll a kőzettel, melynek málladékából keletkezett→ anyakőzet

3 A talaj kialakulására hatással van:
Éghajlat- csapadék, hőmérséklet Domborzat Élővilág Emberi tevékenység (műtrágyázás)

4 Talajképződés 1. Kiindulási anyaga a kőzetmálladék. A baktériumok és gombák az élőlények elhalt részeit lebontja, majd humusszá alakítja át. (humusz: sötét színű, szerves vegyület, fontos szerepet játszik a növények tápanyag-ellátásában, mennyisége befolyásolja a talaj színét → minél több, annál sötétebb). A kőzetmálladék csak humifikáció (humuszképződés) révén válik talajjá.

5 2. Kilúgozás: a viszonylag könnyen oldódó talajsók egy részének a mélybe szállítása A kilúgozás a talaj termékenységét csökkenti, a tápanyagok egy része a mélybe mosódik. Előfordulása: ahol az éves csapadék mennyisége nagyobb a párolgás mértékénél. A humusz nem vesz részt benne. Ellentéte: felhalmozódás - az oldott anyagok kiválása, feldúsulása a talaj valamely szintjében.

6 Talajszintek A szint: a talaj legfelső, biológiai aktivitásban különösen gazdag szintje. Itt a legnagyobb a humusztartalom. B szint: A szint alatti, a biológiai aktivitás csökkent, kevesebb humusztartalom. C szint: anyakőzet

7

8 Talajtípusok: Zonális talajok: övezethez illeszkedő, az adott földrajzi térség éghajlati és növényzeti adottságainak megfelelő talaj. Pl.:podzol, terra rossa,laterit, tundratalaj

9 Barna erdőtalaj redzina Terra rossa

10 Intrazonális talajok: a nagy zónákban megjelenő egyes zónaidegen talajok is többnyire egyes zónákhoz kötődnek, de valamilyen azonális tényező is szerepet játszik. Pl.: láptalaj, szikes

11 Azonális talajok: bármelyik földrajzi övben előfordulhat, kialakulásánál a kőzet vagy a domborzat kap meghatározó szerepet. Pl.: mezőségi, öntés