A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata

Az előadások a következő témára: "A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata"— Előadás másolata:

1 A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
Készítette: Fehér Gergely, ELTE TTK, III.évf.,geográfus hallgató 2007.Május 15.

2 Az előadás menete A természeti tényezők hatása a régió településhálózatának kialakulására Az egyes megyék településszerkezetének összehasonlítása A települések népességnagyság szerinti tagozódása

3 A természeti tényezők hatása a településszerkezet kialakulására
A régióban meghatározó az DNY-ÉK futásirányú középhegységi terület, a nyersanyag kitermelő helyeken települések létesültek(pl. Ajka, Úrkút) A NY-K irányú törésvonalak a települések gyakori vonalas elrendeződését okozzák (pl. Veszprém - Devecseri árok, Balaton-felvidék) A belső zárt medencékben aprófalvas térségek, centrumhiányos területek alakultak ki A hegységi térszínek rontják a települési kapcsolatok fenntartását A települések a domborzati viszonyoknak megfelelően alakítják ki gazdasági privilégiumaikat(hegységek-ipar,Mezőföld, Győr - Tatai teraszvidék, Kisbéri-medence - mezőgazdaság)

4 A Közép-Dunántúli Régió térszerkezeti sajátosságai
A régió 401 településéből 35 város(négy megyei jogú) és 366 község Az ország második legkisebb régiója,mégis itt él az ország 11%-a A városlakók aránya kisebb az országos értéknél: 56,4% (2001),de a Dunántúlon a legmagasabb, amely megyénként is változó:Fejér megye 54%, K-E megye 62%, Veszprém megye 56% Népsűrűsége a Közép-Magyarországi Régió után a legnagyobb:106fő/km2, ebből Fejér megyéé 98 fő/km2, K-E megyéé 139 fő/km2, és Veszprém megyéé 81 fő/km2 Jellemző a térségre a középvárosok kiemelkedő szerepe

5 A Közép-Dunántúli Régió térszerkezeti sajátosságai
A régióban futó főbb útvonalak egyben városvonalakat is kijelölnek, amelynek oka legtöbbször a természeti meghatározottság Baráth G.,- Molnár B.,- Szépvölgyi Á es kutatása alapján: Fejér megyét két urbanizációs tengely érinti: A (Bp.- Érd- Százhalombatta)- Ercsi- Dunaújváros –(Baja) és a (Bp.)- Gárdony- Székesfehérvár- Polgárdi- Enying- (Siófok) - Várpalota-felé Komárom-Esztergom megyében egymásra merőlegesen: Esztergom- Dorog- Nyergesújfalú- Komárom és a Tata-Tatabánya- Oroszlány irányába Veszprém megye két városvonala: Várpalota-Veszprém-Herend-Ajka-Devecser és a Balatonfűzfő-Balatonfüred-Balatonalmádi vonal

6 Urbanizációs tengelyek
Kép forrása: után módosítva

7 Városhiányos területek a régióban
Kép forrása: után módosítva

8 Urbanizáció és városhiány
Az urbanizáció folyamata egyenlőtlenül oszlik el a régióban Fejlődnek a kisvárosok és az elővárosok(pl. Mór, Gárdony, Tata, ) Településegyüttesek, agglomerációk alakulnak ki(pl. a Duna menti, Tatabányai nagyvárosi településegyüttes) A korábbi gazdasági központoknak csökkent a népessége(pl. Ajka, Oroszlány, Várpalota) Azonban egyes helyeken városhiány mutatható ki(Baráth- Molnár,- Szépvölgyi 2001.) Egy városra 13 község jut a régióban(Fejér 12,K-E 8, Veszprém 18) Veszprém megye településszerkezete aprófalvas, a lakosság 20%-a 1000 főnél kisebb településen él Az aprófalvas térségek közmű és intézményhiánnyal küzdenek

9 Telpüléssűrűsödési gócok
Kép forrása: után módosítva

10 A települések népességnagyság szerinti tagozódása
Adatok forrása: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2005.

11 A települések népességszám szerinti tagozódása
A Közép-Dunántúli Régió városainak elméleti és valóságos rang-nagyság szabály szerinti eloszlása Forrás: Baráth G., Molnár B., Szépvölgyi Á.: Területi egyenlőtlenségek a Közép-Dunántúlon 2001.

12 Összegzés A régió településhálózatának kialakulását és a települések közötti kapcsolatokat erősen befolyásolja a természeti környezet, elsősorban a domborzat A régió térszerkezetére jellemző a területi egyenlőtlenség. Együtt vannak jelen az urbanizálódó településegyüttesek és a városhiányos térségek Jellemző a középvárosok dominanciája(„vetélkedő városok vidéke”), illetve Veszprém megyében az aprófalvas települészerkezet

13 Források, irodalom Nemes Nagy József:Perczel György(szerk.)(2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE Eötvös Kiadó , Budapest, pp KSH Megyei évkönyv 2005. Baráth Gabriella, Molnár Balázs, Szépvölgyi Ákos: Területi egyenlőtlenségek a Közép-Dunántúlon,Tér és Társadalom XV. évf 1.szám pp Internetes források:

14 Vége Köszönöm a figyelmet!