Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A logika története – mi a tárgya és hol kezdődik?
Természetesen Görögországban kezdődik. Logika: a helyes érvelés szabályai és kritériumai meg sok minden, ami hozzá kapcsolódik. Állítások értelmezése Fogalmak kapcsolata Heurisztika … Logikai elmélet: 1. Következtetések egy tág körére vonatkozóan állít fel általános szabályokat 2. Ezeket rendszerbe foglalja (a szabályok között is vannak logikai kapcsolatok. Ezt a két követelményt együtt elsőként az Organon teljesíti. 1.-re Platón dialógusaiban is találunk számos példát. Sőt, korábban is.
2
Logikai gyakorlat: Szisztematikusan alkalmazunk következtetéseket mások meggyőzésére. Megkülönböztetjük a következtetésekre és a tényekre való hivatkozást. A gyakorlat itt megelőzi az elméletet. Nem a gyakorlat az alkalmazás, hanem az elmélet a (kritikai) reflexió a gyakorlatra. Ez sem volt mindig. A klasszikus antikvitásban szaporodnak meg nagy mértékben az ilyen gyakorlatra utaló bizonyítékok. (Kr. e. (6.) 5. sz.-tól.) Társadalomtörténeti alapok? Hipotézisek. Három terület: 1. jog/bíráskodás, 2. filozófia, 3.matematika. 1.: csak most, bevezetőként említem. Törvények írásba foglalása (Szolón, 6. sz.). Más, korábbi társadalmakban is van írott törvénykönyv. (Mózes, Hammurapi) Mennyiben más a görög törvénykezési gyakorlat, a bírósági viták természete? 2.,3. : követni fogjuk. De előbb egy szöveg, ahol mind a három megvan.
3
Epikharmosz (5. sz. komédiaíró)
1. fragmentum Mindig itt volt minden isten, s nem hiányzott, nem soha, s minden itt van mindörökkön változatlan általuk. Mégis mondják: istenek közt Khaosz lett legelőbb. Már hogyan? Honnnan jöhetne mint első, s hová mehet? Semmi sem jött hát először? Másodszor sem, Zeuszra, nem, már legalább, amiről mi szólunk, mindaz itt volt mindig is. Mire-kire emlékeztet? Találunk-e benne érvelést? Milyen érvelést?
4
2. fragmentum Páratlan számhoz, vagy éppen pároshoz, ha óhajtod, egy kövecskét hozzátesznek, vagy elvesznek egyet is, azt hiszed, hogy ugyanaz marad talán? Dehogy hiszem. És ha egy könyöknyi mértékhez talán még egy kicsit hozzátesznek, vagy ami megvolt, azt lemetszik, megmarad ugyanaz a mérték? Semmiképpen. Kérlek akkor, hogy tekints éppenígy az emberekre: ez növekszik, az lefogy, minden ember egyre-másra új s új változásban él. És mi természettől fogva változik s helyt nem marad, az már más, mi volt imént a mássá változás előtt; s így te is más voltál tegnap, mint ma vagy, s én magam is, s holnap is mások leszünk már ugyane törvény szerint. Kontextus: jogvita Matematikai példák: nevezetesek Probléma: aminek a tulajdonságai megváltoznak, lehet-e ugyanaz? Ha igen: miben különböznek az emberek a számoktól és mértékektől? Mi ennek a problémának a kontraponáltja? Hova tegyük ezt a problémát? Logika?Metafizika?
5
Matematika: A görögök tudományos példaképe: Egyiptom
Földmérési, számolási gyakorlatok Közelítő megoldások Művészi ügyesség Babiloni matematika: Csilagászati számítások Kvázi-egyenletmegoldás Oktató anyagok: nincs explicit általános szabály, de van módszer Hogyan fedezték fel? Miért fogadták el? Felmerült-e a helyesség kérdése?
6
Korai görög matematika (Kr. e. 6. sz., Thalész, …)
Szemléletesség, meggyőző erő Számolókavicsok (pszéphoi) aritmetikája: négyzetszám, háromszögszám, … Deiknümi: „megmutat” (a bizonyítás igéje, magyarul és minden más nyelven szintén használják így). Szabó Árpád elmélete: ebben a korban szó szerint megmutatást jelentett: olyan ábra, konfiguráció, ami szemléletessé teszi az állítást. Vannak általános tételek. Ha egy háromszögszám nyolcszorosához egyet adunk, négyzetszámot kapunk. Nem sokkal később: „anti-empirikus, szemléletellenes fordulat” + a geometria túlsúlyba kerülése Valahogy köze van az összemérhetetlenséghez
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.