2. Hogyan működik a tudomány?

2. Hogyan működik a tudomány?
Tóth Tibor DSc Szent Pál Akadémia

Előadásvázlat: A tudományos módszer; Adatok, minták, összefüggések, hipotézisek, indukció, dedukció és redukció; Ugyanazon adatok értelmezhetősége különböző hipotézisekkel; Cáfolhatóság; Megismerhetőség és abdukció; Módszertani ateizmus – miért ? Szent Pál Akadémia

A bibliográfiai vizsgálat az eredeti kézirat másolatainak számát, valamint azt az időtartamot vizsgálja, amely az eredeti kézirat keletkezése és a szóban forgó másolat(ok) első előfordulása között eltelt. Ide tartozik annak az időpontnak a meghatározása is, amikor már egy eredeti kézirat sem létezett. A belső bizonyítékok vizsgálata a kéziraton belüli következetességeket és következetlenségeket vizsgálja. Szent Pál Akadémia

A tudományos módszer A tudományos módszer tekintetében a természettudományok és a műszaki tudományok területén használt általános módszert tárgyaljuk részletesen, amely megfigyelhető; modellezhető; megismételhető; reprodukálható; tapasztalati úton a gyakorlatban ellenőrizhető jelenségekkel, eseményekkel foglalkozik. Szent Pál Akadémia

A történelmi szemléletű tudományok esetében ez a módszer nem is értelmezhető, hiszen a múltbeli eseményeket nem lehet megfigyelni, megismételni, tapasztalati úton ellenőrizni. Az a kérdés, amely úgy kezdődik, hogy „mi lett volna, ha …” a történeti nézőponti tudományokban felesleges és helytelen, mivel a tényszerűen végbement eseményeken utólag már nem lehet változtatni. A történeti jellegű forrásmunkák megbízhatóságát általában három alapvető vizsgálati módszerrel állapítják meg, ezek: a bibliográfiai vizsgálat, a belső bizonyítékok vizsgálata és a külső bizonyítékok vizsgálata. Szent Pál Akadémia

A külső bizonyítékok vizsgálata más történelmi forrásokat és általában más segédtudományokat használ annak megállapítására, hogy azok megerősítik-e a kéziratban található állításokat. Ilyen például a feltáró régészet (archeológia) által szolgáltatott külső bizonyíték, vagy egy másik, hiteles korabeli szerző független leírása az adott eseményről. Szent Pál Akadémia

Vizsgáljuk meg a megfigyelhető eseményekhez, jelenségekhez alkalmazható tudományos módszer minden egyes fontosabb lépését: (1) Megfigyelés. A tudósok egyetértenek abban, hogy a tudományos gondolkodás elsődleges bázisa a megfigyelés. Természetesen ez behatárolja a tudományos területet; amit nem lehet megfigyelni, az természettudományosan nem vizsgálható. Ide kívánkozik Henri Poincaré, a neves matematikus véleménye: Szent Pál Akadémia

„A tudományos módszer megfigyelésen és kísérleten alapul. Ha a tudósnak korlátlan hosszúságú idő állna rendelkezésre, elegendő lenne azt mondani neki: figyeld, figyeld csak gondosan [a dolgot, a jelenséget, stb.]. Azonban, mivel nincs ideje, hogy mindent megfigyeljen, főleg arra, hogy mindent gondosan megfigyeljen, továbbá mivel jobb egyáltalán semmit sem figyelni meg, mint bármit felületesen, kényszerítve van arra, hogy szelektáljon. Az első kérdés ilyenkor az, hogyan tudjuk végrehajtani ezt a válogatást.” Szent Pál Akadémia

(2) A probléma meghatározása A tudós felismer egy problémát, amely megfigyelésen alapszik, majd azt oly módon fogalmazza meg, hogy kiindulásul szolgáljon a további kutatásokhoz. (3) Hipotézis vagy elmélet felállítása A megoldás valószínűsíthető irányát a tudós hipotézis – vagy szélesebb, nagyobb problémakör esetén – elmélet segítségével jelöli ki. Egy hipotézis csak akkor tekinthető tudományosnak, ha a tapasztalat által ellenőrizhető. Azt a hipotézist, vagy elméletet, amely – legalábbis elvben – nem vethető alá tapasztalati megfigyeléseknek és kísérleteknek, a tudományos világ nem fogadja el. Karl Popper, a neves tudománytörténész nem az igazolhatóságot, hanem a cáfolhatóságot javasolja kritériumként: „Egy empirikus tudományos rendszernek lehetővé kell tennie azt, hogy tapasztalatok alapján csődöt mondhasson. Szent Pál Akadémia

Ahhoz, hogy egy tudományos hipotézis egy elmélet eljuthasson a gyakorlati ellenőrzés stádiumáig, tudományos modellek és hozzájuk rendelhető megoldási módszerek sokaságára lehet szükség. Ha a tudomány valamilyen működő rendszer vizsgálatára, vagy ilyen rendszer létrehozására irányul, ehhez modelleket kell megalkotnia. A tudományos modell a valóságos rendszer egyszerűsített, annak a vizsgálat szempontjából lényegi tulajdonságait kiemelő leképezése, amely elhanyagolja mindazokat a jellemzőket, amelyek a kitűzött tudományos vizsgálat szempontjából nem meghatározóak. Szent Pál Akadémia

A tudományos modelleket a szakirodalom sokféle módon osztályozza. Természettudományos szempontból a mennyiségi és formális logikai jellemzőkre felírható matematikai modellnek van a legnagyobb jelentősége. A megoldási módszerek a matematikai modellek esetében nagymértékben függetlenek a konkrét (alkalmazó) tudományterülettől és ma már elválaszthatatlanok a számítástechnikától. Szent Pál Akadémia

(4) Előrejelzés a hipotézis vagy elmélet alapján. „A tudományos módszer szíve – írja John N. Moore, - a probléma → hipotézis → ellenőrzés folyamat. Emellett a tudományos módszer szükségszerűen maga után von előrejelzéseket is. Ezeket az előrejelzéseket, amelyek hasznosak a tudományos módszertanban, alá kell vetni a tapasztalatnak.” Duane T. Gish amerikai biokémikus hozzáteszi: „… Ahhoz, hogy egy elmélet tudományos elmélet rangjára emelkedjen, olyan eseményeknek, folyamatoknak, vagy tulajdonságoknak kell azt támogatniuk, amelyek megfigyelhetők, továbbá az elméletnek hasznosnak kell lennie jövőbeli természeti jelenségek vagy laboratóriumi tapasztalatok előrejelzésében.” Szent Pál Akadémia

(5) Kísérleti tapasztalati ellenőrzés. A tudományos tevékenység szerves része olyan tények felkutatása, amelyek megfigyelhetők vagy szemléltethetők (ez utóbbi érvényes pl. a matematikára), továbbá olyan törvények megkeresése, felismerése, amelyek a felfedezés hiteles módszereivel szemléltethetők. A tudományos módszer lényegéhez tartozik a megismételhetőség és a reprodukálhatóság is. A kísérleti-tapasztalati reprodukálhatóság pl. azt jelenti, hogy azonos okok – bizonyos tűréshatáron belül – azonos hatásokat váltanak ki. Szent Pál Akadémia

(6) Elmélet vagy törvény megfogalmazása. Az elmélet egy széleskörűen megalapozott és elfogadott hipotézis, amelyet legalább néhány meggyőző tapasztalati bizonyíték támogat. Egy jó elméletnek ki kell elégítenie a következő kritériumokat: Rendszerezetten azonosítania kell különböző és szerteágazó megfigyelések összefüggéseit; Előre kell jeleznie jövőbeli következményeket; Módosíthatónak kell lennie; Felhasználhatónak kell lennie arra, hogy kapcsolódó kutatási területeken új irányokban a továbblépés bázisa legyen; végül Nyitottnak kell lennie a cáfolatra, azaz falszifikálhatónak kell lennie. Szent Pál Akadémia

Ha birtokában vagyunk egy olyan elméletnek, amely mindezen kritériumoknak megfelel, jó elméletünk van, amelynek gyakorlati hasznosíthatósága is garantált. Ehhez kapcsolható Ludwig Boltzmann szállóigévé vált mondása: „Nincs gyakorlatibb, mint egy jó elmélet”. Ami pedig a tudományos törvény fogalmát illeti, annak a természet aktuális (mindenkori) szabályszerűségeit kell megfelelő pontossággal visszatükröznie. Nincsenek ismert kivételek a tudományos törvények alól azok érvényességi tartományán belül. Szent Pál Akadémia

Szent Pál Akadémia

A tudomány más ismeretrendszerekhez való viszonyát George Gaylord Simpson paleontológus, a Harvard Egyetem professzora a következőképpen jellemzi: „A fontos megkülönböztetés a tudomány és más ismeret- rendszerek (a művészetek, a filozófia és a teológia) között az, hogy a tudomány ön-ellenőrző és önmagát korrigáló. Az ellenőrzést és a korrekciót megfigyelések segítségével hajtják végre, amelyeket ugyanazokkal a módszerekkel és azonos megközelítési móddal dolgozó szokványos tudományos személyzettel lényegileg azonos eredményekkel meg lehet ismételni.” Simpson helyesen mutat rá arra a tényre, hogy a tudomány soha nem nyújt abszolút igazságot. Szent Pál Akadémia

Simpson a tudomány önmagát korrigáló természetéről a következőt mondja: „Mi olyan kifejezéseket használunk, mint elfogadás, bizalom és valószínűség és nem azt, hogy bizonyíték. Amennyiben a bizonyíték az örökös és abszolút igazság megalapozását jelenti, és nincs nyitva hagyott lehetőség a kivételre, vagy módosításra, akkor a bizonyítéknak nincs helye a természettudományokban. Alternatív módon a bizonyítékot egy természettudományban, pl. a biológiában úgy kell definiálni, mint a bizalom magas fokának megszerzését. Szent Pál Akadémia

A tudomány önmagát korrigáló funkciójának betöltéséhez minden tudományterületen szakszerű, tárgyilagos vitára van szükség, amelynek lényege a kritikus érvelés, a nézeteket, megközelítési módokat elemző logikai eljárások alkalmazása a vita összes résztvevője esetén. A színvonalas tudományos vitának, a szakmai felkészültségen túlmenően vannak egyéb feltételei is, amelyeket a résztvevők – főként etikai okokból – általában igyekeznek betartani. A tudományos vita csak akkor jöhet létre, ha a vitára való hajlandóság, mint szociológiai-pszichológiai előfeltétel, adott. Szent Pál Akadémia

Ezen túlmenően ismeretelméleti és logikai előfeltételek érvényesülésére is szükség van. Kiss Alexi mikrobiológus javaslatával egyetértve a következőket emeljük ki: A vita során a tudatosan használt fogalmakat mindenkinek és mindvégig azonos módon kell értelmezni. Az értelmezési keretből adódó, a társadalmilag szokásostól eltérő fogalom-értelmezések-nek a többiek által történő elfogadását nem hatalmi erővel, hanem logikai érvelés útján kell megvalósítani. Ha ez a nyelvi konszenzus nincs meg, a vita folytatása értelmét veszti. Ha ugyanazokat a tényeket eltérő koncepciós keretben rendezik koherens egésszé, eltérő következtetések adódnak. Az értelmezési keretek egészen a világnézeti szintig bővülhetnek, mint azt a teremtés és az evolúció szembenállása esetében láthatjuk. Szent Pál Akadémia

(2) Az érvelés eszközeinek, azaz a mérvadó logikai-ismeretelméleti szabályoknak a használatában elengedhetetlen a konszenzus. (3) Ki kell derülniük a vitatott nézet nyílt vagy rejtett előfeltevéseinek, premisszáinak. Amennyiben a kiindulások valós, tényleges volta is vitatott, az erre vonatkozó bizonyítást vagy cáfolatot – már csak praktikus okokból is – a vitató, kritizáló félnek kell elvégeznie, az (1) és (2) pontok figyelembevételével. Szent Pál Akadémia

Adatok, minták, összefüggések, hipotézisek, indukció, dedukció és redukció Foglaljuk össze a legelterjedtebb – bár több ponton kritizálható – felfogás szerint a tudományos módszer lényegét: (1) Adatokat (nem vitatható tényeket) gyűjtünk megfigyelés és kísérletezés által, amit nem befolyásolnak előfeltevések és előítéletek; (2) Az adatokból hipotéziseket állítunk fel oly módon, hogy az adatok között mintákat vagy összefüggéseket keresünk, majd induktív általánosítást végzünk (indukció); (3) A hipotéziseket ellenőrizzük oly módon, hogy előrejelzéseket vezetünk le belőlük (dedukció), majd kísérleteket hajtunk végre az előrejelzések igazságának ellenőrzésére; Szent Pál Akadémia

(4) Elvetjük azokat a hipotéziseket, amelyeket a kísérleti adatok nem támasztanak alá és a megerősített hipotézisek megtartásával felépítjük az elméletet. Ezt a felfogást a tudósok és a tudományfilozófusok túl idealizáltnak és bizonyos tekintetben hibásnak tekintik. Például az (1) állításával ellentétben ma már általánosan elfogadott, hogy egyetlen tudós sem láthat munkához – bármennyire becsületes és óvatos is – teljesen elfogulatlanul, előfeltevések és előítéletek nélkül. Szent Pál Akadémia

A tudományos érvelés és bizonyítás alapját képező fogalmak és eljárások közül néhányat a következőkben kiemelünk. Indukció Az indukció valószínűleg a legfontosabb logikai módszer, amelyet a tudósok a törvények és elméletek megfogalmazásában használnak. Az indukció egy általánosító módszer, amelynek segítségével egy véges adathalmazból rögzített feltételek között egy egyetemes vagy általános állításra következtetünk (híres példa az indukció használatára a tudományban Mendel öröklődési törvényeinek levezetése). Szent Pál Akadémia

Az indukció legnagyobb problémája annak igazolása, hogy kellő számú megfigyelést végeztünk-e ahhoz, hogy általános következtetést vonjunk le véges számú megfigyelésből. A természettudományokban ugyanis mindig nem teljes indukcióról van szó. Minél nagyobb számú kísérletet hajtunk végre és az működik, az összefüggés felismerésében való bizalmunk egyre növekszik. Bizalmunk alapja az a feltevés, hogy a természet egységesen viselkedik. A matematikában használatos egzakt módszer, a teljes indukció esetében ilyen probléma nem merül fel. Szent Pál Akadémia

A dedukció igen fontos logikai módszer, amellyel a bizonyítandó állítást (konklúzió) logikailag levezetjük olyan dolgokból, amelyeket már elfogadtunk (premisszák). A természettudományos dedukció feltételezi, hogy ismertek a tudományos törvény és a rögzített határ-, kerületi-,perem-, stb. feltételek és a törvény hatását (eredményét) keressük. A deduktív következtetésnek központi szerepe van a tiszta matematikában, ahol az elméleteket úgy építik fel, hogy explicit módon megadott axiómákból deduktív következtetéseket vonnak le (mint az euklidészi geometriában). Szent Pál Akadémia

Az eredményeket (a matematikai tételeket) igaznak tekintik, ha van egy logikailag érvényes következtetési lánc, amely az axiómákból vezeti le őket. Az ilyen deduktív bizonyítások olyan bizonyossággal szolgálnak (feltéve, hogy az axiómák ellentmondásmentesek), amely az induktív tudományokban elérhetetlen. A deduktív logika azonban nem tudja megerősíteni az eljárásban szereplő egyetlen állítás igaz voltát sem. A logika mindössze annyit mondhat nekünk, hogy ha a premisszák igazak, és az érvelés logikailag helyes, akkor a konklúzió is igaz. Szent Pál Akadémia

A redukció Egy összetett dolog tanulmányozásakor célszerű annak felosztása különálló részekre vagy aspektusokra és így egyszerűbb komponensekre való redukálása. Ez a fajta redukcionizmus, amelyet gyakran módszertani vagy strukturális redukcionizmusnak neveznek, része a tudományos módszernek és nagyon hasznosnak bizonyult (pl. rendszerek horizontális és vertikális dekompozíciója).A komponensek vizsgálata egyszerűbb,mint az egészé,ugyanakkor az egész általában több, mint a részekről szerzett tudás összegezése. Ezért a módszertani redukció esetében nagyon körültekintően kell eljárni. A redukció egy másik értelmezésével az elemi tudományos problémák osztályozásakor találkoztunk (A tudományok „háromsága”.) Itt a szóbajöhető megoldások számának ésszerű redukálása a cél. Szent Pál Akadémia

A módszertani redukcionizmus mellett a redukcionizmusnak még két további típusa van: az ismeretelméleti és az ontológiai redukcionizmus. Ezek a megközelítések, jóllehet egyes neves ateista tudósok nézeteit tükrözik, a tudomány eszközeivel is keményen bírálhatók. Erre egy következő előadásban térünk ki. Szent Pál Akadémia

Ugyanazok az adatok különböző hipotézisekkel értelmezhetők Az összegyűjtött adatok értelmezésekor általában különböző hipotézisek állíthatók fel. Ilyenkor a tudósok az „Occam borotvája” néven ismert elvet gyakran alkalmazzák. Az elv a következő: Ha van két vagy több konkurens hipotézisünk, amelyek lefedik ugyanazokat az adatokat, azt kell választanunk, amely a legegyszerűbb és a legkevesebb feltevést tartalmazza. Vigyázat! Az elv nagyon hasznosnak bizonyult, de csak filozófiai ajánlás,aminek helyessége általánosan nem bizonyítható. (Csillagászati példa: Kepler törvényei; fizikai példa: Hooke –törvény). Szent Pál Akadémia

A tudományos módszer által kapott hipotéziseket alapos vizsgálatnak (tesztelésnek) kell alávetni. Az egyik tesztelési kritériumot cáfolhatóságnak nevezik. Cáfolhatóság A cáfolhatóság kritériuma Karl Popper tudományfilozófustól származik. A „cáfolható” szónak itt technikai jelentése van: egy hipotézisről akkor mondjuk,hogy cáfolható, ha ki lehet gondolni egy logikailag helyes megfigyelés-sorozatot, amely ellentmond neki. („Minden hattyú fehér”- mivel léteznek fekete hattyúk, az állítás meg van cáfolva). Szent Pál Akadémia

Popper módszerének kritikája: Ha a megfigyelés nincs összhangban az elmélettel, lehet,hogy az elmélet hamis, de ugyanúgy lehetséges,hogy az elmélet helyes,de az adatok hiányosak vagy éppen hamisak, vagy helytelen valamelyik segédfeltevés.(Csillagászati példa: az Uránusz bolygó megfigyelései azt látszottak jelezni, hogy mozgása ellentmond a Newton-törvényeknek. Levellier és Adams Newton törvényeiben bízva a rendellenes mozgást ismeretlen közeli bolygó zavaró hatásával magyarázta. Galle meg is találta az addig ismeretlen Neptunuszt). Popper módszerének előnye: hangsúlyozza, hogy a tudományos elméletek tesztelhetők. Szent Pál Akadémia

Megismételhetőség és abdukció Az eddig tárgyalt induktív tudományos tevékenységeket a megismételhetőség jellemzi,vagyis azok kísérletileg újra és újra ellenőrizhetőek. A tudományos vizsgálódásnak azonban vannak olyan területei, ahol a megismételhetőség nem lehetséges: ilyen az Univerzum eredetének, valamint az élet eredetének és fejlődésének tanulmányozása. Polányi Mihály rámutat, hogy egy dolog eredetének tanulmányozása nagyban különbözik működésének tanulmányozásától,bár a működés sokat elárulhat az eredetről is. Szent Pál Akadémia

A megismételhető és megismételhetetlen jelenségek vizsgálata között az a legfeltűnőbb különbség, hogy az indukció módszere többé nem alkalmazható, mivel nem rendelkezünk a megfigyelések és kísérletek olyan sorozatával, amelyből indukció útján következtethetnénk, és a jelenség a jövőben sem ismétlődik meg, amire vonatkozóan jóslatokat tehetnénk. A megismételhetetlen jelenségekre alkalmazott elvi módszer az abdukció. Szent Pál Akadémia

Abdukció A kifejezés kevéssé ismert, Charles Peirce amerikai filozófus és logikatudós vezette be. Maga az alapelv azonban gyakorlatból jól ismert: a klasszikus detektívmunka vezérlő elvével azonos. Az abdukció a konkurens hipotézisek elemző összehasonlítása útján „következtetés a legjobb magyarázatra”.Ez a lényege nemcsak a detektív,hanem a történész munkájának is: ki kell következtetnie a legjobb magyarázatot a rendelkezésre álló adatokból, miután megtörténtek az őt érdeklő események. Szent Pál Akadémia

Módszertani ateizmus – miért? Ateizmus – naturalizmus – módszertani ateizmus – módszertani naturalizmus: a modern tudományhoz szorosan kapcsolódó, egymással is összefüggő fogalmak. Szent Pál Akadémia

A világ megismerésével különböző tudományok foglalkoznak, amelyek között bizonyos hierarchikus rend van. Ez a rend nem önkényes, hanem a dolgok természetéből fakad. Például a fizika a hierarchikus rendben a kémia felett áll, mert nem lehetséges olyan kémiai jelenség, amely ellentmondana a fizika törvényeinek. Hasonlóan: a kémia felette áll a biológiának, és így tovább. A hierarchia csúcsán a filozófia áll, ugyanis a filozófia az a tudomány, amely a tudományok összességéből absztrahálható általános elvekkel foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy nem lehetséges olyan tudomány, amely ellentétben áll az általános filozófiai elvekkel. Van egy kérdés, amelyet a filozófia alapkérdésének szokás nevezni. A lehetséges többféle megfogalmazás között leggyakoribb a következő: az anyag és a tudat viszonyában melyik az elsődleges. Szent Pál Akadémia

Közismert, hogy az e kérdésre adott válasz alapján valamennyi filozófiát két nagy csoportba sorolhatjuk. A marxista nomenklatúra az anyag elsődlegességét valló filozófiákat materializmusnak, a tudat elsődlegességét vallókat pedig idealizmusnak nevezi. Ezek az elnevezések a filozófia története során alakultak ki és nem elég pontosak. Helyettük pontosabb a naturalizmus és a transzcendentalizmus szakkifejezés-pár. A naturalizmus szerint a világot az érzéki élményeinkből és az érzékelési élményeink gondolati feldolgozásából kapott világkép maradéktalanul képes leírni. A transzcendentalizmus szerint viszont a világ önmagából nem érthető meg, szükség van valamilyen, a világon kívüli – transzcendens –, de mindenképpen tudati tényező vagy tényezők feltételezésére. Más szavakkal: a naturalizmus szerint a világ önmagából megmagyarázható. Ez azt is jelenti, hogy a tudat, vagyis tágabb értelemben mindaz, amit szubjektívnek nevezünk (például az érzéki élmények, a gondolkodás élménye) a természet „terméke”(A szabadság is.”). Szent Pál Akadémia

(Egyik neves akadémikusunk írja: „A természet ’mindent megtett’ ahhoz, hogy a homo sapienst rend vegye körül, de egy olyan, amelyben érvényesülhet egy viszonylagos szabadság is.”). A transzcendentalizmus szerint viszont mindaz, amit akár anyagként, akár szellemi tartalomként észlelünk, egy tudatos gondolkozó létezőre vezethető vissza, a tudat működésének „terméke”. Röviden: a filozófia alapkérdése az, hogy a világ alulról felfelé épül-e fel, vagy felülről lefelé. A filozófia történetén végighúzódik a naturalizmus és a transzcendentalizmus közötti vita. Érdekes fordulat a legutóbbi időkben: az ún. posztmarxista filozófia világszerte ismert és elismert képviselője, Vajda Mihály kijelentette, hogy szerinte a filozófia alapkérdése valószínűleg nem dönthető el. Ez a filozófia utolsó szava. Szent Pál Akadémia

Ha ez így van, – mivel minden tudomány művelésének alapfeltétele a hierarchia csúcsán álló filozófiai álláspont kialakítása – a filozófia alapkérdésének eldönthetetlen volta következtében bárki egyforma joggal foglalhatja el akár a naturalista, akár a transzcendentalista álláspontot. Nyilvánvaló, hogy a tudományok művelésének mai keretei ennek ellenére szinte kizárólag azt az álláspontot engedik meg, hogy – közvetlenül vagy közvetve – mindent a természetből kell megmagyarázni és minden transzcendentalista magyarázat tudománytalan (sőt egyesek szerint tudományellenes). Szent Pál Akadémia

Tehát, míg a filozófusok ma azt állítják, hogy a naturalizmus és a transzcendentalizmus egyaránt jogosult szemléleti módszer, a tudományok művelésének mai gyakorlata csak a módszertani ateizmust fogadja el. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tudomány egyes fontos kérdésekben az ún. szcientizmus irányában torzul el, ami nem más, mint jogtalanul a tudomány köntösébe öltöztetett naturalizmus/materializmus. Mindez indokolttá teszi, hogy részletes elemzésnek vessük alá a tudomány, a hit és a világmagyarázat fogalmait és kíséreljük meg tisztázni kölcsönkapcsolataikat. Szent Pál Akadémia

Az ateizmus tagadja Isten létét és egyetlen lehetséges alternatívaként az anyag különböző formáinak létezésében hisz. Mivel az ember által értékelhető Univerzum létrejöttének és működésének fenntartása szempontjából minden transzcendentális tényezőt az ateizmus kizár, az élet létrejöttét is az anyag önszerveződésével magyarázza. Ebből következik, hogy egyedül az ateista evolúcióelmélet jöhet szóba világmagyarázatként, továbbá az is, hogy amíg egy evolucionista lehet istenhívő, egy ateista csak evolucionista lehet. Szent Pál Akadémia

Phillip Johnson nyíltan kimondja azt, amit sok teológus nem tud vagy nem mer kimondani: Ha Isten valóságos, akkor a naturalista tudománynak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy mindent képes megmagyarázni, nincs köze a valósághoz. Ha Isten – mindegy hogy milyen okból – csak a képzelet szülötte, akkor a teológusoknak nincsen tárgyuk. Ha megengedik, pontosabban nem tiltakoznak ellene, hogy Isten valóságát a tudományos naturalisták döntsék el a módszertani ateizmus szabályai szerint, akkor még azt a szerény társadalmi helyzetet sem érdemlik meg, amelyet jelenleg elfoglalnak. Ha azonban Isten valóságos, akkor a teológiának igen fontos helye van a tudományok világában. Szent Pál Akadémia

Akárhogyan is nevezzük, a tudományok hierarchiájában szükség van a csúcson valamilyen tudományra, amely magát a tudást a legáltalánosabb értelemben tanulmányozza és ennek következtében vezérli a többi tudományágat (governing discipline). Az előbb utaltunk arra, hogy a tudományok hierarchiájában egy gyakori megközelítés szerint a filozófia áll a csúcson. Johnson értelmezése szerint az, hogy melyik tudomány lép fel leginkább jogosan a vezérszerep igényével, attól függ, hogy melyikük tárgya a legalapvetőbb. Szent Pál Akadémia

A governing discipline Johnson szerint is tisztelettel tekint a speciális tudásra, de ezt a tudást általánosabb elvek alapján értékeli, legyenek azok tudományosak, morálisak vagy esztétikaiak. Olyan kérdésekben dönt, hogy folytathatók-e kísérletek rabokkal, magzati szövetekkel, stb. és hogy a tudományos kutatásnak a naturalizmuson kell-e alapulnia, vagy az intelligens teremtés is megfontolandó-e. Johnson érdekes analógiával a vezérlő tudományt alapnak, a hozzá kapcsolódó többi tudományágat felépítménynek nevezi. Szent Pál Akadémia

Ha a kenyér biztosítása a cél, akkor a közgazdaságtan az alap és a többi a „felépítmény”. Ha az elemi részecskék a végső valóság, és mindent, ami eddig történt, az ősrobbanás határoz meg, akkor a végső egyesített elmélet nem csupán a részecske-fizikusok játéka, hanem óriási jelentőségű: fizika = metafizika. De ha Isten valóságos és ő adja minden tudás alapját, akkor a vezérlő tudomány neve: teológia. Ebben az esetben Isten és a teremtettség viszonya nemcsak a legbonyolultabb, hanem a legfontosabb is, és a teológia teljes joggal regina scientiarum. Szent Pál Akadémia

Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozik Szentpétery Péter Omnia Sunt Facta Per Ipsum (Darwin hatása a teremtéshitre – teológiai és emberi kérdések) című habilitációs értekezése. Szentpétery utal William Dembski idevágó megállapításaira is, amely szerint, ha az emberiség legfőbb igazsága, hogy Isten Krisztusban megbékéltette magával a világot, akkor a teológia nem csupán egy a többi tudományág között. A teológia valamiképpen meghaladja, informálja és egyesíti a tudományokat, hiszen Krisztus a világ élete és világossága. Szent Pál Akadémia

Az értelmes tervezés elmélete, amelyet Johnson és Dembski, valamint számos más tudományos kiválóság képvisel, maga nem lép túl a tudományosság szigorú szabályain, azaz nem tesz megállapításokat a tervezőről. Az elmélet legjelesebb képviselői azonban maguk is építik a hidat a teológia és más tudományok között. Szentpétery megállapítja, hogy mindenki a tervezővel kapcsolatban szeretne minél nagyobb bizonyosságot. Ha másról nem, a nemlétéről, mint Richard Dawkins, Manfred Eigen és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók. Vannak olyan tudósok is, akik a nyílt ateizmus helyett az erős agnoszticizmus híveinek mutatják magukat, bár bensőjükben meggyőződéses ateisták. Szent Pál Akadémia

A Magyar Tudomány évi 12. számában több cikk Az „értelmes tervezettség” hiedelmének boncolgatása… témakörhöz kapcsolódik. A szám szerkesztője Csányi Vilmos akadémikus már a bevezetőben megadja az alaphangot: az értelmes tervezettséget sommásan tudománytalannak bélyegzi és az értelmes tervezettség egyik prominensének, Tasi Istvánnak csak azért adott helyt a kötetben, hogy gúny és elmarasztalás tárgyává tegye annak színvonalas és tudományosan érvelő cikkét. Ez a célszám súlyos előítélettel tárgyalja a fenti témakört. A bevezetés után Kampis György egyetemi tanár Értelmetlen tervezettség címmel Dawkins Vak órásmesterének stílusában fölényesen elutasítja az értelmes tervezettség képviselőinek összes eddigi eredményét. Szent Pál Akadémia

Lehengerlő cikkét a következő igen figyelemreméltó bekezdéssel indítja: „A következők végiggondolását javaslom legelőször. Biztosak vagyunk az evolúcióban? Biztosak vagyunk. Tudjuk-e, hogyan ment végbe az evolúció? Nem tudjuk. Tudjuk-e igazolni az evolúciót? Nem tudjuk. Tudjuk-e cáfolni az alternatív feltevéseket? Legalábbis a többségüket nem tudjuk. Akkor hát miért hiszünk mégis az evolúcióban (és egyáltalán, miért hiszünk a tudományban)?” Szent Pál Akadémia

Döbbenetes magabiztosság árad ezekből a mondatokból. Szinte úgy tűnik, hogy Kampis György megtalálta a bölcsek kövét. A fentiekből világos, hogy az evolúció intelligens hit, amely uralkodó paradigmaként igyekszik kizárni minden más alternatívát. Ezt támasztja alá a következő idézett kijelentés is: „Sokszorosan bebizonyosodott, hogy ezt az anyagot (utalás az evolúcióelmélet által felhalmozott hatalmas empirikus anyagra) csak egyféleképp lehet értelmesen elrendezni – nevezetesen a leszármazással való módosulás, vagyis a darwini értelembe vett evolúció révén. Ezért lehetünk biztosak abban, hogy az evolúció valóban megtörtént…” Szent Pál Akadémia

A következő sorok világosan mutatják a burkolt ateizmust. „Egy másik közkeletű tévedéssel is érdemes ezen a ponton foglalkozni, nevezetesen azzal, hogy lévén a tudomány materialista, így eleve kizár mindent, ami abba a nézetrendszerbe nem illik bele. Természetesen az egyéni tudós lehet valamilyen meggyőződés rabja, ez nem különösebben érdekes. De a tudomány egésze, és ezt fontos hangsúlyozni, egy olyan (voltaképpen szintén evolúciós) önkorrekciós mód révén működik, amelynek keretében bármit kész revideálni – bár egy kicsi igazság persze van abban, hogy bizonyos korlátokat nem akarunk átlépni. Úgyhogy mindezt a maga módján teszi: a tudomány számára a természet fogalma mindazt takarja, ami egyáltalán vizsgálható (ezt módszertani naturalizmusnak nevezik). Mindez egyszerre korlát és szabadság.” Szent Pál Akadémia

Márpedig ha a tudomány számára a természet fogalma mindent lefed, ami egyáltalán vizsgálható, meglepő Kampis György méltatlankodása: „ezért viszont értelmetlen arról beszélni, ahogy a kritikusok közül többen teszik, hogy a tudomány a „természetfölöttit” nem fogadja el… Másfelől, ami nem vizsgálható – nos, az nem vizsgálható; de akkor azt a tudomány nem tagadja, hanem nem is érdeklődik iránta.” Szent Pál Akadémia

Kampis érvelése meglehetősen felületes. Természetesen Isten nem hívható be egy természettudományos laboratóriumba, hogy mutassa meg magát a kíváncsi tudósok empirikus vizsgálatának tárgyaként. Azonban a múltban lejátszódott állítólagos makroevolúciós folyamatok pontosan ugyanígy nem tehetők vizsgálat tárgyává. Nevezetesen csupán feltételezés az, hogy minden élő egyetlen közös őstől származik és soha nem lesz bizonyítható, mivel egyszeri és megismételhetetlen történeti folyamatról van szó, amit nem lehet megfigyelni. Hinni lehet benne és számos empirikus bizonyítékot fel lehet halmozni, amelyek állítólag ezt támogatják. Ez a hit azonban párhuzamos intelligens hit azzal, hogy a körülöttünk lévő élővilág hihetetlen változatossága nem nélkülözheti mérhetetlen mennyiségű információ felhasználását, amely rendkívül erőteljesen utal egy Értelmes Tervezőre. Szent Pál Akadémia

A darwini vezető réteg számára a tudomány per definitionem az anyagi és természeti magyarázatokat kivéve minden mást kizár. Szerintük ezért az értelmes tervezés kívül esik a tudományok hatókörén. A Gallup 1993-as felmérése szerint az amerikaiak kb. fele kreacionista, további 40 % valamilyen Isten irányította evolúcióban hisz és csak 10 % valóban darwinista. Azonban az utóbbi 10 % irányítja a tudományos életet. Mindaddig, amíg a módszertani naturalizmus egyenlő a tudománnyal, az értelmes tervezésnek nem lehet sikere. A módszertani naturalizmus pedig a metafizikai naturalizmus (az ateizmus) szolgálatában áll. Szent Pál Akadémia

Mindkettő szorításából ki kell törni, ez pedig úgy történhet, hogy felismerjük: nem a tapasztalati bizonyítékok, hanem egy bizonyos metafizika fogadtatta el velünk a módszertani naturalizmust, pontosabban annak kizárólagosságát. Dembski keményen fogalmaz: „A naturalizmus korunk intellektuális patológiája. Mesterségesen leszűkíti az értelem életét és elzárja a transzcendenciára irányuló kutatást.” Szent Pál Akadémia

2. Hogyan működik a tudomány?

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "2. Hogyan működik a tudomány?"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

2. Hogyan működik a tudomány?

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "2. Hogyan működik a tudomány?"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés