"Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján" Kinyik Margit Szocio East Egyesület, Nyíregyháza Nyíregyháza 2010. május.

Az előadások a következő témára: ""Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján" Kinyik Margit Szocio East Egyesület, Nyíregyháza Nyíregyháza 2010. május."— Előadás másolata:

1 "Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján" Kinyik Margit Szocio East Egyesület, Nyíregyháza Nyíregyháza 2010. május 27.

2 A civil szervezetek közötti együttműködéseket vizsgáló helyi kutatások „Civil együttműködések és hatékonyságuk az Észak-alföldi régióban” (NCA, 2007) Kérdőíves lekérdezés (118) és esettanulmányok (5) „Kistérségi civil egyeztető fórumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” (NCA, 2009) Interjúk a CEF-ek elnökeivel (12) és a kistérségi társulások munkaszervezet vezetőivel (12)

3 Civil együttműködésekben rejlő előnyök Érdekérvényesítő képesség növekedése. Bővül az erőforrások mennyisége és nő azok diverzitása. Kiegyenlíthetők a kapacitásbeli anomáliák. Nő az információhoz jutás eredménye. Hatékonyabb programkoordináció (eredményesebben kiküszöbölhető a szolgáltatások átfedése). Hatékonyabb forrásteremtési esélyek. Térségi/lokális kötődés, identitás erősödése (térségek megtartó képességének növekedése, térségen belüli kapcsolatok „sűrűsödése”, életminőség javulása).

4 Civil együttműködések dilemmái és gátló tényezői Dilemmák: Ki a kezdeményező (alulról-felülről-kívülről)? Személyek vagy szervezetek együttműködése? Formális vagy informális? Organikus vagy „push” jellegű? Gátló tényezők: Együttműködési készség hiánya Humán kapacitás minősége (speciális együttműködési „tudás”) Régi beidegződések (pl. állami szervekkel kapcsolatban), passzivitás Erőforrások mennyiségi korlátai Ellenérdekeltségi tényezők, autonómia csorbulás, személyes ellentétek Rövidtávú gondolkodás

5 A civil együttműködések jellemzői régiós szinten (kérdőíves felmérés eredményei) Városokban és megyeszékhelyeken működő civil szervezetek gyakrabban vesznek részt együttműködésekben, mint a községekben működők. Leggyakoribb a szakmai érdekképviselet és a projekt alapú együttműködés. Többnyire informális keretek, ritkán formalizálódnak (ha nincs rá kényszer). Minél nagyobb a szervezet székhelyének települési rangja, annál magasabb szintű együttműködésekben vesz részt. Leggyakrabban a tagság vagy az együttműködést vezető szervezet erőforrásaira támaszkodnak (erőforrás hiányosak).

6 Esettanulmányok Kistérségi civil egyeztető fórum: teljesen behatárolt, kívülről létrehozott, túlszabályozott Jellemzői: gazdátlanság, identitás problémák, törvényi kényszerek, keretek kitöltésének képtelensége Szociális kerekasztal: kívülről létrehozott, törvényileg behatárolt, de helyi döntéseknek teret adó Jellemzői: helyi politika által befolyásolt, alulszabályozott, kívülről tematizált Kistérségi civil fórum: alulról létrejövő, laza, informális Jellemzői: pontos identitás meghatározás (társadalmi igények), magas szintű elkötelezettség, függetlenségre törekvés (önkormányzattól), igény a formalizálódásra (fejlődés)

7 folytatás Városi civil fórum: kívülről létrehozott, de civil igényekkel kitölthető Jellemzői: nagyfokú diverzitás (több mint 100 szervezet), néhányan „viszik a hátukon”, ellenzéki szerepkör, jó érdekérvényesítő képesség (számos helyi ügy sikerre vitele) Pályázati együttműködés (LEADER): kívülről és felülről létrehozott Jellemzői: szervezetek anyagi érdekei, kis érdekérvényesítő képesség (önkormányzatokkal szemben), térségi gondolkodás hiánya, alacsony együttműködési hajlandóság

8 Kistérségi civil egyeztető fórumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ismeretlen szervezetek Kívülről való ösztönzés (jogszabály) Halmozott pozíciók Kormányzati elvárásoknak való VAK MEGFELELÉS Megyei szervezetek benyomulása a kistérségekbe Súlyos külső és belső legitimációs problémák

9 Működtetési problémák 1. Szubjektív (szervezeti vagy egyéni akadályok): Humán erőforrások (vezetők elfoglaltsága) Technikai erőforrások (terem, pénz) Érdektelenség a kistérségi szervezetek körében Nincs jogkövetkezmény Akik akarják, mindig többen vannak, mint akik csinálják is!! 2. Objektív (szabályozásból adódó akadályok): Tagkorlátozás Szavazati jogkör hiánya Véleményezési határidők és döntési időrend Nincs pontosan rögzítve, mely kérdésekben nyilváníthatnak véleményt a civilek.

10 Megoldási lehetőségek, gyakorlati teendők Tagtoborzás a kistérségekben Ügyrend alkotás Elnökökkel és delegáltakkal (és meglévő tagokkal) való kapcsolatfelvétel (az elit felelőssége) Újraszervezés Kapcsolatteremtés a munkaszervezetekkel, információkérés A belső elvárások kialakítása, amelyeknek csak egy része kell, hogy a társulási célokhoz kapcsolódjon Folyamatos jelenlét, kommunikáció

11 Köszönöm a figyelmet!