Hosszútávú memória HTM.

Az előadások a következő témára: "Hosszútávú memória HTM."— Előadás másolata:

1 Hosszútávú memória HTM

2 Hosszútávú memória A RTM-ból átvett információt tárolja
Nincsenek kapacitás korlátai Mindig tudunk új dolgokat tanulni Néhány perctől egy életen át tarthat Amikor felejtünk, az információ vajon eltűnik a HTM-ból vagy csak nem tudjuk előhívni?

3 Témák A HTM alrendszerei A RTM-ból a HTM-ba való áthelyezés modelljei
Tanuló stratégiák Az információ előhívása a HTM-ból Felismerés és felidézés

4 A HTM alrendszerei

5 A HTM típusai Epizódikus emlékezet (explicit)
Személyes emlékek, események adott kontextusban Szemantikus emlékezet (explicit) Általános, kontextud-független tudás (pl. az elefántoknak ormánya van, Obama az Egyesült Államok elnöke) Procedurális emlékezet (implicit) Cselekedetek, készségek, műveletek (pl. gépelés, biciklizés)

6 Squire & Knowlton 1994

7 MRI scan sárga: epizódikus emlékezés kék: szemantikus emlékezés

8 A memória közvetett vizsgálata (előfeszítés)
Demonstráció 1. csoport: csukják be a szemüket 2. csoport: olvassák el a következő szöveget: BOATS FLAME TRACK METAL GHOST Mi ez a töredék?

9 Implicit memória (Warrington & Weiskrantz 1968)
Hathatnánk ránk olyan „emlékek”, amikről nincs tudomásunk Kísérlet Amnéziás betegek és kontroll csoport Írott szavakat látnak, majd egy szótöredéket feladatok: Felidézni a szólistát Felismerni a töredéket

10 Eredmények Az amnéziás betegek nem tudják felidézni a szólistát
De ugyanolyan könnyen azonosítják a szótöredéket, mint a kontroll csoport Alkalmazások: reklám (akkor is hat, ha nem emlékszünk) A propaganda hatás: egy mondatot inkább elfogadunk igaznak, ha már előzőleg is hallottuk, még akkor is, ha nem emlékszünk rá, hogy hallottuk már.

11 Az epizódikus és szemantikai memória modelljei és tanulási stratégiái
A RTM-ból a HTM-ba Az epizódikus és szemantikai memória modelljei és tanulási stratégiái

12 Kontroll folyamatok: tanulási stratégiák
Gyakorlás (fonémikus kód) Az információ ismételgetése, amíg meg nem tanuljuk Asszociáció (szemantikus kód) Könnyen megjegyezhető memoriterrel társítjuk a megtanulandó információt (pl. keresztes dúr skála: Cérna Géza Diót Árul Ezért Helypénzt Fizet) Elképzelés (vizuális kód) Képi asszociáció

13 Atkinson-Shiffrin Modell (1968)
A RTM-ban adott számú itemet tárolunk Ezeket gyakoroljuk Ha eleget gyakorlunk egy itemet (elég sokszor ismételjük), áthelyeződik a hosszútávú memóriába

14 Gyakorlás és emlékezés (Rundus 1971)
Szeriális pozíció kísérlet 20 szót látnak egymás után 5-5 másodpercig Közben ismételgethetik magukban a szavakat Fealadat: a szavak felidézése

15 Szeriális pozíció hatás

16 A szeriális pozíció hatás
Primácia hatás: a lista elején levő szavakat könnyebb felidézni Mert ezeket többször ismételgethetjük a bemutatás alatt Recencia hatás: a lista végén levő szavakat is könnyebb felidézni Ezek még a RTM-ban vannak felidézéskor

17 Recencia hatás: azonnali illetve késleltetett felidézés (Craik 1970)

18 A szemantikai stratégia (Hyde & Jenkins 1969)
Kísérleti személyek egy sor szót olvasnak pl, piros, asztal, alma, szék, szilva, zöld 1. feladat olvasás közben 1. csoport: memorizálniuk kell a szavakat (szándékos tanulás) 2. csoport: azt kell eldönteniük, hogy kellemes vagy kellemetlen dolgokat jelentenek-e a szavak (szemantikai feldolgozás) 3. csoport: azt kell eldönteniük, hogy van-e e betű a szavakban (felszínes feldolgozás) 2. feladat mindhárom csoportnak A szavakat fel kell idézni

19 Felidézés eredmények (% helyes)

20 A felidézett szavak sorrendje (a szavaknak hány %-át idézték fel hasonló jelentésű szóval együtt)

21 Ismétlés és elképzelés (Bower & Winzeny 1970)
Asszociáció párok feladat: Tanulás: a kísérleti személyes szópárokat olvasnak (pl. asztal – hó, hajó – fa) Teszt: a párok egyik tagját látják, és elő kell hívniuk a másik tagot Változó tanulási stratégia: Verbális gyakorlás: a párokat ismételgetni kell Elképzelés: el kell képzelni egy jelenetet, amiben mindkét tag szerepel

22 Eredmények

23 Aktív tanulás (teszthatás, Roediger & Karpicke 2006)

24 Eredmények

25 Emlékezet és érzelmek

26 A tanulást segítő tényezők
A tanulandó információ megértése Értelmes kontextus kigondolása Az információ önmagunkhoz kapcsolása Az információ értelmes rendszerezése Vizuális elképzelés Tesztelés

27 Az információ előhívása

28 Búvár kísérlet (Godden & Baddeley 1975): 2 x 2 csoport
Víz alatt, búvárruhában tanulták a szavakat Víz alatt tesztelték őket Szárazföldön tesztelték őket Szárazföldön tanulták a szavakat

29 Eredmények Narancs: tanulás és tesztelés azonos környezetben
Kék: tanulás és tesztelés más környezetben

30 Hangulat: zene és gondolatok szavak tanulása közben (Eich & Metcalfe 1989)

31 A kódolás specificitása elmélet
Az előhívást segíti: valami, amit az előhívandó információval asszociálunk Hangulat-függő emlékezés Hely-függő emlékezés Nyelv-függő emlékezés Konszolidáció és reaktiváció (az idő vagy az előhívás hatására bekövetkező neurális változások)

32 Szemtanú vallomások (Wells et al 2000)
DNS vizsgálatokból kiderült, hogy sok esetben a DNS technológia előtt a szemtanúk vallomása alapján hozott ítéletek tévesek voltak Mi lehet az oka?

33 1. csoport kérdése Válasz: 2. csoport kérdése Válasz:
A kérdés hatása az emlékezetre Kísérleti személyek autó balestről néztek videót (Loftus & Palmer 1974) 1. csoport kérdése Milyen gyorsan mentek az autók, amikor egymásba rohantak? Látszott törött üveg? Válasz: 65 kilóméterrel 32% emlékezett úgy, hogy látott törött üveget 2. csoport kérdése Milyen gyorsan mentek az autók, amikor egymásba ütköztek? Látszott törött üveg? Válasz: 55 kilóméterrel 14% emlékezett úgy, hogy látott törött üveget

34 A mug shot probléma Az azonosításhoz Fel kell ismerni a személyt
Tudni kell, hogy milyen kontextusban láttuk más azt a személyt (a bűntett helyszínén, vagy fényképen?)

35 Brown et al 1977 Kísérlet Eredmények
Két számukra ismeretlen férfi osztott ki vizsgakérdéseket diákoknak 2 nappal később fényképeket mutattak a diákoknak 4 nappal a fényképek után, a diákoknak fel kellett ismerniük a vizsgákat kiosztó férfiakat egy sor férfi között Eredmények A fényképeken látott férfiakat gyakrabban választották ki tévesen, mint másokat  Két külön folyamat: az ismerősség megítélése és a kontextus előhívása

36 Általános tudás hatása az emlékezetre

37 Eredmények Függőleges tengely: az állítás eredetének helyes azonosítása (női név illetve férfi név)