Vegetáció- és tájtörténet VII.

Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet VII."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet VII.

2 Magyarország természetes vegetációtérképe

3 A művelési ágak arányának alakulása az összes területből
Szántó Gyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár 1910 12 525 650 6135 1930 5 587 321 1669 1950 5 518 383 1475 1970 5 046 548 1281 1990 4 713 575 1186 Százalék 44,4 2,3 21,7 60,1 3,5 17,9 59,3 4,1 15,9 54,2 5,9 13,8 50,7 6,2 12,7

4 Az erdőterület változása a honfoglalástól napjainkig
Terület (1000 ha) Erdősültség (%) 895 3450 37,2 – 60? 1800 2766 29,7 1925 1091 11,8 1938 1106 11,9 1946 1124 12,1 1950 1166 12,5 1960 1306 14,0 1970 1470 15,8 1980 1610 17,3 1990 1696 18,2

5 Az erdőtársulás-csoportok megoszlása a természetes vegetációban
Mai maradvány (%) Bükkösök 4,0 1,2 Gyertyános-tölgyesek 10,5 2,4 Cseres-tölgyesek 19,5 2,5 Meleg-és mészkedvelő tölgyesek 3,0 0,8 Mészkerülő erdők 1,0 0,2 Fenyvesek 1,5 0,4 Erdőssztyepp tölgyesek 23,0 Ligeterdők 19,0 Láperdők Összesen 85,5 8,9 Az erdőtársulás-csoportok megoszlása a természetes vegetációban

6 A művelési ágak arányának alakulása az összes területből
Szántó Gyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár 1910 12 525 650 6135 1930 5 587 321 1669 1950 5 518 383 1475 1970 5 046 548 1281 1990 4 713 575 1186 Százalék 44,4 2,3 21,7 60,1 3,5 17,9 59,3 4,1 15,9 54,2 5,9 13,8 50,7 6,2 12,7

7 A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban
„támogatott” gyeptársulások legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások természetes gyepek

8 Erdők területcsökkenésének okai az 1800-as évek végéig
más erdőszemlélet! szántóterület nyerése legelőterület nyerése bányászat háborúskodások termőhelyi változások (ártér átalakulása, futóhomok)

9 Erdők leromlásának okai az 1800-as évek végéig
erdei legeltetés makkoltatás alomszedés gyantászás faszénégetés, mészégetés, hamuzsírfőzés lombtakarmány nyerés alacsony vágásfordulók sarjaztatás tarvágásos üzemmód mezőgazdasági köztes művelés termőhelyi károk (közvetlen, közvetett)

10 A „modern” erdőgazdálkodás jellemzői
tervszerű, de egyszerű főleg tarvágás (kevés fokozatos felújítóvágás) (szálalás?!) vágásterület vágáskorok intenzív művelésre való törekvés (a véletlenek kizárása) ökológiai stabilitás?! egyéb termőhelyi változások

11 A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története I.
történelem előtti korok: földművelő népek, kiterjedt legelők római kor: szervezett tájhasználat a honfoglalásig: különböző pásztornépek Honfoglaláskori állapot: hány %-os erdősültség? (37-60%?) királyi erdőbirtok, feudális erdőbirtok háborús károk, fluktuálva csökkenő erdőterület bányászat tilos és szabad erdők török kor hatása

12 A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története II
A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története II. – rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei: az állami (kincstári) területeken (1751, 1770, 1807) homokfásítások, ártéri fásítások kezdetei 1848 utáni időszak (erdőirtások, tisztázatlan tulajdonviszonyok, 1,3 millió ha erdő eltűnt) 1879. évi XXXI. törvény (üzemterv, szakszemélyzet, magánerdők kérdése) Trianoni döntés hatásai (fakészlet elvesztése, alföldfásítás) 1935. évi IV. törvény 1945 után (államosítások, országfásítási program, tervgazdálkodás, TSz-ek) 1966-os erdőtörvény 1990 után (reprivatizáció, kárpótlás, magánerdők) 1996-os erdőtörvény + természetvédelmi törvény