Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Webkartográfia Térképek az interneten.

Az előadások a következő témára: "Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Webkartográfia Térképek az interneten."— Előadás másolata:

1 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Webkartográfia Térképek az interneten

2 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. 1957: A Szovjetunió fellövi az első műholdat, a Szputnyik 1-et. Válaszlépésként az Egyesült Államok létrehozta az ARPA-t (Advanced Research Projects Agency). Hogyan kezdődött? Az USA-t sokkolta az esemény: elveszett az első atombomba felrobbantása óta vélt nemzeti sérthetetlenség tudata. Azonnali lépésként az USA Védelmi Minisztériuma megindította a „haladó kutatási projektek ügynökségét”, az ARPA-t.

3 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. ARPANET 1969: Az első (polgári) távoli kapcsolat számítógépek között. Négy amerikai egyetemet kapcsoltak össze. 1981: elektronikus levelezés, lista szerver az információk terjesztéséhez, illetve állományok továbbításához (bitnet). 1982: Norvégia lesz az első európai ország, amely TCP/IP-n keresztül kapcsolódik az Internethez. Ebben az évben használják először az „Internet” kifejezést. 1984: Bemutatkozik a Domain Name System (DNS). Kanada egy év alatt hálózatba köti az egyetemeit. Az Internet hosztok száma eléri az 1000-t.

4 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. A web 1990: Tim Berners-Lee elkezd egy hipertext alapú grafikus felületet fejleszteni NeXTStep környezetben (CERN, Genf). A programot "WorldWideWeb„-nek nevezi. A World Wide Web gépek olyan hálózata, amelyek egy speciális protokollt (HTTP) használva képesek egymással kommunikálni. Az általa megalkotott böngésző és szerkesztő programot ingyenesen tette közzé.

5 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Lassú indulás 1992-ben még csak 50 website létezett és számuk 1993- ban is csak 150-re nőtt.

6 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Böngészőprogramok 1993-ban Mark Andreesen (National Center for SuperComputing Applications, Illinois) elkészíti a Mosaic X nevű böngészőprogramot. Egyszerű volt a telepítése, könnyű volt használni és napi 24 órás terméktámogatás járt hozzá. A grafikus lehetőségeket jelentős mértékben bővítették. A Mosaicból fejlődött ki a Netscape program, illetve bizonyos tekintetben az Internet Explorer is. Mint sok hasonló fejlesztés esetén is, a Mosaic próbaváltozatait ingyenesen használhatták az oktatásban. 1994-ben már több tízezer példányban telepítették a programot a világ sok országában.

7 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Statisztika 1992

8 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Statisztika 2003

9 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. A webkartográfia gyakorlata

10 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. A térképek speciális információközlő szerepe az Internet közvetítésével is jól érvényesülhet, de csak akkor, ha a készítők tisztában vannak az új média sajátosságaival. Van néhány sarkalatos kérdés, amely alapvetően befolyásolja, hogy milyen webes megoldást választunk térképeink publikálására: Ingyenes, vagy fizető szolgáltatást tervezünk (egyelőre nem nagyon választhatunk)? Milyen szinten szeretnénk eredeti térképi adatainkat védeni (maximálisan)? Mennyire tudunk megfelelni a jogi előírásoknak (a jog egyelőre nem nagyon igazodik a webhez)?

11 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Raszteres megoldások 1 A böngészők által támogatott raszteres formátumok: GIF JPG PNG Tetszőleges formátum (bedolgozómodullal). Fejlettebb változat: Javascript alkalmazás.

12 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

13 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

14 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Raszteres megoldások 2 (wavelet)  LizardTech MrSID (Multi-resolution Seamless Image Database)  ERDAS (ECW) Az összes wavelet megoldás veszteséges tömörítést használ. A folyamat úgy működik, hogy az eredeti szkennelt állományt egy konvertáló program segítségével alakítják át a megfelelő wavelet formátumba. Egyelőre ezek a programok igen drágák, de a bedolgozómodulok ingyen letölthetők. Előnyök: Még a JPG-nél is jóval kisebb méret. Nagyítható, kicsinyíthető, a kép felbontással finomodik. A tömörítés mértéke, a minőségvesztés több fokozatban állítható. Óriási méretű képek is probléma nélkül kezelhetők.

15 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Wavelet Előnyök: Még a JPG-nél is jóval kisebb méret. Nagyítható, kicsinyíthető, a kép felbontással finomodik. A tömörítés mértéke, a minőségvesztés több fokozatban állítható. Óriási méretű képek is probléma nélkül kezelhetők. Országos Széchényi Könyvtár Térképtára: http://www.topomap.hu/oszk

16 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

17 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Egyszerű vektoros megoldások A vektoros formátum nagy előnye, hogy a pontszerű, vonalas, vagy felületi elemeket koordinátáikkal írja le, így általában kevesebb információt kell a weben keresztül továbbítani, mintha raszteres képpel lenne dolgunk, nem is beszélve a további strukturális előnyökről. Az elmúlt néhány évben többféle megoldással próbálkoztak, ezek egy része viszonylagos ismertségre tett szert, mások szinte teljesen eltűntek.

18 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. PDF (Portable Document Format) Az Adobe cég formátuma kifejlesztésének kezdeti szakaszában még voltak hasonló termékek a piacon, de mára minden platformon a PDF a legfontosabb formátum bonyolultan formázott dokumentumok közzétételére. Mivel a legtöbb dokumentumot asztali kiadványszerkesztő (DTP) rendszerek segítségével szerkesztik, így logikus, hogy a PDF-et is ezen rendszerek követelményeinek megfelelően dolgozták ki. A böngészők általában nem „értik” a PDF formátumot, de a bedolgozómodul ingyenesen letölthető, illetve szabadon terjeszthető. PDF dokumentumok sokféle eszközzel létrehozhatók. Térképészeti szempontból fontos tulajdonsága, hogy a szövegként tárolt objektumok kereshetők, így például egy PDF-ben publikált várostérképen általában rá lehet keresni az utcanevekre.

19 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

20 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. SWF (ShockWave Flash) Főleg a grafikai programok körében igen népszerű a formátum. Gyakran alkalmazzák interaktív grafikák esetében, de egyszerűbb térképek publikálására is megfelelnek. Gyors megjelenítés a képernyőn. Olyan tömör formátumot hoztak létre, amely lassú hálózaton, kis sávszélesség mellett is terjeszthető. Az állományok megjelenítése automatikusan igazodik a rendelkezésre álló hardverhez (felbontás, színmélység).

21 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

22 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Egyszerű vektoros megoldások: SVG (Scalable Vector Graphics) Ezt a teljesen nyílt szabványt a World Wide Web Consortium javasolta és fejlesztette ki. Nyitott a fejlettebb webtechnikák felé, napjainkban már grafikai és térinformatikai területen is egyre elterjedtebb a használata. Az SVG 1.0 szabványt 2000 augusztusában fogadták el, jelenleg a 3.0 a legutolsó változat.

23 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

24 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Vektoros megoldások térinformatikai háttérrel A térinformatikai megközelítés komplex megoldást nyújt ma már az összes elterjedt szoftver környezetben. A térinformatikai adatok és a webszerver között egy speciális térképszerver program bonyolítja a kéréseket. A felhasználók a böngészőprogramon keresztül közölhetik a kéréseiket és a térképeket is a böngészőprogramban tekinthetik meg. Ehhez általában szükség van az adott szoftverkörnyezetre jellemző ingyenesen letölthető bedolgozó modulra, de a térképszerver programok igen drágák.

25 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Ismertebb térképszerverek ESRI ArcIMS GeoMedia WebMap AutoDesk MapGuide MapInfo MapXtreme

26 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

27 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2.

28 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Wapos lehetőségek A kijelzők a mobiltelefonok egy részénél már színesek, sőt a PDA-val kombinált eszközök esetében a méretük is sokkal nagyobb. Az átlagos telefonoknál a kijelző monokróm és méretük 48*96 pixel. Ez túl kicsi térképek megjelenítésére. A felhasználók részéről a legfontosabb igény az útvonaloptimalizálás, illetve egy településen belüli cím megtalálása. A kis felbontás szinte lehetetlenné teszi szöveges információk közlését.

29 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. www.topomap.hu (flash)

30 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. www.terkepbank.hu (Java)

31 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. www.terkepek.hu (javascript)

32 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. www.utak.hu (Java)

33 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. terkep.index.hu (MapGuide)

34 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. www.webmap.hu (asp, MapXtreme)

35 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Hivatkozások mapy.atlas.cz (cseh topográfiai térképek, légifotók) mapy.atlas.sk (szlovák topográfiai térképek, légifotók) www.austrianmap.at (osztrák topográfiai térképek) www.kms.dk (dán topográfiai térképek)

36 Webkartográfia MATE, 2005. II. 2. Köszönöm a figyelmet Zentai László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest 1117 Pázmány Péter sétány 1/A laszlo.zentai@elte.huhttp://lazarus.elte.hu