Resztoratív módszerek az iskolában

Az előadások a következő témára: "Resztoratív módszerek az iskolában"— Előadás másolata:

1 Resztoratív módszerek az iskolában
Variációk egy témára a KONTIKI Oktatási és Kompetenciafejlesztő programjában, dr.Győrfi Éva

2 Kik vagyunk, mit csinálunk
Az általános oktatásban tapasztalható problémákra, nehézségekre próbál választ adni komplex módon az intézményünk. Oktatási és ifjúságjóléti integrált szolgáltatást nyújt, erős mentorálással, személyes gondoskodással, egyéni tanulási folyamatok támogatásával, karakteres szociális kompetenciafejlesztéssel, szakmatanulással. Markáns szakmai koncepció és minőségi támogató szolgáltatás közeli és folyamatos eléréssel: Segít7ek munkacsoport, ahol diákot támogat egy-egy segítő szakember, a teamben dolgozik velük mentálhigiénikus és pszichológus, valamint mediátorok, szupervízor. Szülőklub, önsegítő csoport működik. A diákok: máshonnan lemorzsolódottak, nem erősen motiváltak tanulásban, nehezített élethelyzetben vannak szociokulturális helyzetükből adódóan, önfenntartóak, szülői támogatás mellett vagy nélkül, más szektorok szolgáltatóit megjárt és „nem megjavult” fiatalok…Három év alatt hét diákból 140 lett.

3 A szolgáltatás minősége: ki mit vár, kinek mit nyújt?
Munkatársak: módszertani kultúra innovációi, folyamatos fejlődési lehetőségek, minőségi diák-felnőtt kapcsolatok, hatásosság megélése Diákok:rugalmas, hozzájuk igazított ellátás, partnerség, újratöltés-újratervezés, értelmes célok és elfoglaltságok, elérhető és támogató felnőttek, kilábalás-megkapaszkodás, kortársháló-építés Szülők: valaki mondja meg…kommunikációtámogatás, családkonzultációk, konfliktuskezelés, eredményesebb szülői minták Alapítók, vezetők: valódi problémákra-valódi válaszokat adni úgy, hogy minden érintett fejlődjön, kibontakozzon benne, nem újratermelni az ellátórendszer korlátait, jó minőségű ellátást nyújtani minden hozzánk találó gyereknek, fenntarthatóvá válni.

4 Hogy illeszkedik ebbe a resztoratív szemlélet?
LÉPTÉK-VÁLTÁS: az erős, személyes hatókör esélye és az intézményi alapelvekhez illeszkedő szemléletmódja miatt a pozitív iskolaklímát erősítő, a konstruktív párbeszédre és aktivizálásra épülő resztoratív gyakorlatokat is használatba vettük Konfliktuskezelésben esetenként, tapasztalati tanulással szocializáljuk mind a gyerekeinket, mind a felnőtteket a jóvátételi működésre. Képzett konfliktuskezelőkkel dolgozunk, nemcsak diák-diák konfliktusokat kezelünk ebben a szemléletmódban. A jó gyakorlatra építünk „rendszert”: továbbképzés munkatársaknak, kortárs mediátorok felkészítése, házirendbe építés.

5 Hol tartunk mindebben? Rendszeres jóvátételi konferenciákat, békítő köröket, mediációkat „ülünk”, de a gyakoriságuk csökken. Ismerjük, melyik fogalom mit is jelent. Merünk az érzelmeinkkel is bevonódni. Számos kisszerződésünk teljesült, és van olyan is, amelyik nem. Volt intézményi facilitátor képzésünk is.

6 Résztvevő diákjaink véleménye a resztoratív módszerekről:
„mindig csak beszélünk, beszélünk, de jutunk is végre valahová?” „mindent értek, meg is bocsátok, de nem felejtek” „miért nem büntetnek meg, és azzal kész” „nem tudod szavakkal elérni, tedd jóvá tettekkel” „nem tudom, de valami történt…megkönnyebbültem”

7