Vizuális nevelés tantárgypedagógia

Az előadások a következő témára: "Vizuális nevelés tantárgypedagógia"— Előadás másolata:

1 Vizuális nevelés tantárgypedagógia
A vizuális képességek rendszere. A kisgyermek vizuális megismerő, befogadó és alkotó képességei, vizuális gondolkodása Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa

2 a 6-7 éves kisgyerek megdöbbentően jó megfigyelő és emlékező; karakteresen és érzelmi töltettel ábrázol (az őt érdeklő témákban); örömmel és sokat rajzol

3 A KÉPESSÉGEK RENDSZEREZÉSE (1.)
f o g a l m a k (a meghatározások forrás-segédlete: 1. OKI segédanyag a tantervíró Profil-programhoz; 2. Bálványos-Sánta: Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, Balassi Kiadó; Nagy József: XXI. század és nevelés, Osiris Kiadó) Képességtípusok: 1. általános, 2. komplex, 3. egyszerű (az utóbbiak ez előbbiek alképességei) Példák (vizuális nevelési vonatkozásban): 1. általános: esztétikai képesség, 2. komplex: vizuális alkotóképesség, 3. egyszerű: firkakészség Képességfajták -1: képesség, jártasság, készség, attitűd Példák (a vizuális képességek területéről): vizuális alkotóképesség, jártasság a modell (látvány) utáni ábrázolásban, készség természeti tárgy modell utáni ábrázolására, szívesen (nézeget és) rajzol megfigyeléssel szép tárgyakat, látványokat Képességfajták -2: rutinok (: automatikus begyakorlottság), készségek (: rutinok összeszervezése), képességek (: felkészültség) a KÉPESSÉGEK használatának eredménye: KOMPETENCIA

4 nincsenek készségek önmagukban   nincsenek „készségtantárgyak”
a készség egy képességfajta a készségek, jártasságok, képességek, attitűdök és ismeretek képességcsaládok alkotóelemei nincsenek készségek önmagukban   nincsenek „készségtantárgyak”

5 A képességfajták meghatározása
képesség: a felkészültség olyan foka, amely a legkülönfélébb közegekben működőképes, előhívható; alapja az elmélyülten és értelmezetten magáévá tett ismeret és gyakorlottság; jellemzője a különböző utakon megszerzett ismeretek kombinatív, újszerű együttállásban történő alkalmazása példa: képes vizuális jel alkotására (értsd: sokféle alkotó és befogadó tapasztalatot és ismeretet szerzett a különféle vizuális jelekről és bármely célra tud ilyesmit csinálni)

6 jártasság: gyakorlottságon alapuló, tudatos úton megszerzett felkészültség, amely azonban csak meghatározott (a felkészülés során megtapasztalt) közegben hívható elő példa: jártas tájékoztató jelek készítésében (értsd: többször csinált már ilyesmit és ezért felkészült a témában)

7 (most 21. században melyek is ezek?)
készség: olyan automatizmussá vált gyakorlottság, amely szervezett és csak saját közegében működik [a tudatosság kontrollja (általában) nem jellemzi] példa: készséggel rendelkezik a legismertebb közlekedési jelek olvasásában (jó ez a példa?), vagy: firkakészség attitűd: azaz viselkedés, viszonyulás, hozzáállás; vizuális nevelési szempontból (is) bizonyos pozitív attitűdök kialakítása a célunk ... vannak örök érvényű attitűdök és vannak kortól függőek … (most 21. században melyek is ezek?)

8 A VIZUÁLIS KÉPESSÉGEK RENDSZEREZÉSE (2.)
k é p e s s é g b o k o r a vizuális képességek alapvetően vizuális alkotóképességek és befogadóképességek amelyek (ki)fejlődésének kapcsolódó szükségletei 1) a vizuális nyelv (mint a vizuális kommunikáció szellemi közege) és a vizuális megjelenítés technikáinak (mint a vizuális kommunikáció fizikai közegének) használatára vonatkozó képességrendszerek és ismeretek 2) a vizuális úton (is) generálódó általános képességek, mint a) élményképesség b) megfigyelési képesség c) emlékezet képessége d) elképzelés és fantázia képessége e) a szelekció, redukció és absztrakció képessége

9 AZ ALKOTÓ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉGEK ALKÉPESSÉGEI – a közlési cél szerint
Szempont: a képi világ tartományai, azaz a közlési cél szerinti csoportok: - vizuális ábrázolóképességek - vizuális kifejezőképességek - képolvasó- és értelmező képességek (vizuális interpretáció) - képet átélő és beleélő képességek Alszempont: a közlési célcsoporton belüli szűkebb cél. ábrák, jelek, magyarázó-értelmező-szemléltető, imitatív és egyéb ábrázolások alkotásának és értelmezésének képességei tárgyak, díszítmények, környezeti együttállások alkotásának, formálásának és értelmezésének-átélésének képességei élmény, érzés, érzelem, hangulat, gondolat és egyéb képi kifejezések alkotásának és befogadásának képességei (az értelmezéshez felhasználandó: „közlésváltozatok” – Sándor Zsuzsa: A vizuális nyelv …) ALKOTÓ BEFOGADÓ

10 MINDEN VIZUÁLIS KÉPESSÉG EGY-EGY KÉPESSÉGBOKOR
Példa: síkbáb alkotásának képessége tanórai feladat: síkbáb készítése egy meseszereplő megszemélye-sítésére Hogyan gondolkodik, mi mindent végez el a tanuló? OLVASSA LE A KÉPEKRŐL!

11

12 Felvételek: Gyakorló iskola, Sárospatak, 2001. okt.

13 A SÍKBÁB ALKOTÁSÁNAK KÉPESSÉGE MINT KÉPESSÉGCSALÁD
megfigyelési képesség a vizuális fantázia és emlékezet képessége (vizuális) élményképesség képi elképzelés képessége (prekoncepció) (vizuális) elvonatkoztatás képessége transzpozíciós jártasságok vizuális kifejezőképesség (síkon - térben) készség a lényegmegragadásra, a szuggesztióra vizuális ábrázolóképesség (síkon - térben) jártasság a síkon megjelenítő tárgyábrázolásban vizuális nyelvi képességek jártasság: vizuális minőségek használatában karaktermegragadó készség forma- és színismeret rajztechnikai képességek vonalképzés és színezés jártasságai eszközhasználati jártasságok készség a ceruza és az olló használatára anyag- és eszközismeret (papír, ragasztó, ceruza, festék, olló) konstruáló képességek jártasság a nyírás, ragasztás, illesztés műveletiségében forrás: Sándor Zsuzsa: A vizuális nyelv képi világa …

14