Szalayné Sándor Erzsébet Egyetemi docens, intézetigazgató PTE ÁJK Európa Központ 2010. június 24.

Az előadások a következő témára: "Szalayné Sándor Erzsébet Egyetemi docens, intézetigazgató PTE ÁJK Európa Központ 2010. június 24."— Előadás másolata:

1 Szalayné Sándor Erzsébet Egyetemi docens, intézetigazgató PTE ÁJK Európa Központ 2010. június 24.

2 Az egyén helyzetének nemzetközi és európai jogi szabályozását régóta figyelemmel kísérem A pozitív jog mellett mindig is fontosnak tekintettem a kontextust – a mögöttes okokat A személyek (szabad) mozgása – a migráció mindig is erősen interaktív szociális ill. társadalmi folyamat volt Új dimenzió a migrációs folyamatokban A reálfolyamatok és a szabályozási célok eredményessége közti nyilvánvaló különbségek okainak feltárása Romániai kollégákkal folytatott beszélgetések

3 Általában A migráció különböző formái Az európai migrációs politika intézményi alapjai Bevándorlási politika Integrációs politika Illegális migráció Menekültügyi politika Uniós polgárság Különösen Illegális migráció – hiányosságok Migráció és fejlődés – öregedő Európa – kényszerhelyzet Integrációs politika előtérbe helyezése Migrációs hálózatok és migrációs politika kölcsönhatása Migránsok egészségi állapota Képzett női munkaerő migrációja Kettős ill. többes állampolgárság Éghajlatváltozás és migráció

4 Nemzetközi viszonylatban egyszerűbbé és gyorsabbá vált: 1. Kommunikáció 2. Utazás Politikai, de főként gazdasági okok konstans jelenléte 1. Munkaerőhiány bizonyos gazdasági ágazatokban 2. Lényeges eltérés bérezés tekintetében

5 1. Állami szinten 2. Nemzetközi szinten 3. Európai integráció szintjén 1. Nemzetközi hálózatok kialakulása 2. „Láncreakció” kialakulása a szociális alapú nemzetközi migrációs hálózatok révén 3. Példa: Románia és Spanyolország viszonylata

6 1. Legális és illegális migráció 2. Reguláris és irreguláris migráns 3. Migrációs politika 4. Migráns ill. migrációs hálózatok 5. Migrációs hálózatok hatása a migrációs politikára

7 1. Illegálisból legális, legálisból illegális tartózkodáshoz vezető okok 2. Az illegális tartózkodás időtartama 3. Az illegális migráció nagyságrendje 4. Irreguláris migránsok mozgásának trendjei 5. Irreguláris migránsok főbb származási helyei és vándorlásuk indítékai 6. Irreguláris migránsok szociális helyzete 7. Irreguláris migráció és kriminalitás 8. Irreguláris migránsok foglalkoztatása ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ jelenségének főbb területei, amelyek sajátosságai nagymértékben meghatározzák a migrációbelső szerkezetét

8 1. Regisztráció és a személymozgás ellenőrzése 2. Eltérő migrációs történet/előzmények az egyes tagállamokban 3. A legális tartózkodás előfeltételei adott időben és helyen 4. A határellenőrzés rendje 5. A munkaerőpiaci és a személyazonosság általános rendőrségi ellenőrzésének lehetősége 6. Az illegális tartózkodás legalizálására irányuló intézkedések 7. Irreguláris migránsok szociális jogai MIGRÁCIÓS POLITIKA az Európai Unióban és tagállamaiban Főbb szabályozási területek a kutatások jelenlegi állása szerint

9 Olyan személyek által létrehozott kapcsolatrendszer, akik ideiglenes vagy tartós szándékkal áthelyezik lakóhelyüket egy másik (tag)államba és ennek megvalósításához más személyek segítségét veszik igénybe. Az egy személy által kialakított társadalmi kapcsolatrendszer a (potenciális) migráns saját egyedi hálózata, melynek szereplői családtagok, barátok, ismerősök, intézményes kapcsolatok vagy éppen hasznos idegenek egyaránt lehetnek. Az egyedi kapcsolatrendszerek interaktív összessége migrációs hálózatokat eredményez – amelyek földrajzi, etnikai, nemzeti (vagy egyéb) sajátosságok mentén szerveződnek (város, régió vagy éppen egy egész ország). MIGRÁCIÓS HÁLÓZATOK

10 Migrációs hálózatok és Migrációs politika 1. Egymást segítő hatású 2. Egymást semlegesítő hatású 3. Egymás eredményességét lerontó hatású

11 Tények Regisztrált román állampolgárok száma – külföldiek arányában 1992 – 0,17 % 2000 – 11 ezer fő 2004 – 83 ezer fő - 4 % 2008 – 665 ezer fő – 11 % Becsült létszám : 2006 – kb. 1 millió 800 ezer fő illegális román migráns Román migráns hullámok releváns időpontjai 1. 1989 – román úttörő migránsok 2. 2002 – vízumkényszer megszűnése 3. 2004 – munkaerőpiacok megnyílnak 4. 2007 – csatlakozás

12 1. A migrációs politika forrása – szintje 2. A migrációs politika konkrét intézkedése 3. Az intézkedés célja 4. A migrációs hálózatok reakciója 5. Hálózat és politika kölcsönhatásának eredménye Román-spanyol viszonylatban négyféle intézkedés és esemény összefüggéseinek vizsgálata lehet érdekes

13 1. Döntési szint – spanyol migrációs politika 2. Intézkedés – az illegális tartózkodás legalizálása több hullámban (1986, 1991, 1996, 2000/2001, 2005…) 3. Intézkedés célja – a migránsok mozgása feletti felügyelet visszaállítása: az illegális migráció visszaszorítása 4. Hálózatok reakciója – a lehetőség kihasználása tartózkodási engedélyek megszerzéséhez 5. Eredmény – ellenőrizetlen migráció állandósulása

14 1. Döntési szint – spanyol-román migrációs politika 2. Intézkedés – kétoldalú államközi megállapodások 3. Intézkedés célja – az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkaerő-vándorlás célzott mozgatása meghatározott, munkaerő-hiányos gazdasági ágazatokba 4. Hálózatok reakciója – a lehetőségek kihasználása a megállapodások hatályán kívüli munkaterületeken történő munkavállalásra is 5. Eredmény – kedvezőtlen szerződéses feltételek miatt a felkínált kontingensek kihasználása elmaradt ill. tovább nőtt az ellenőrizetlen bevándorlás

15 1. Döntési szint – Európai Unió 2. Intézkedés – schengeni övezet – vízum-mentesség (2002) 3. Intézkedés célja – utazás megkönnyítése minden román állampolgár számára a schengeni övezetben 4. Hálózatok reakciója – lehetőségek maximális kihasználása 5. Eredmény – az intézkedés célja megvalósult + megengedettnél hosszabb idejű tartózkodások valamint a meg nem engedett munkavállalások száma megnőtt

16 1. Döntési szint – Európai Unió 2. Intézkedés – EU bővítése 2007 3. Intézkedés célja – munkavállalási lehetőség az új csatlakozó országok számára a 25 EU-tagállam zömében 4. Hálózatok reakciója – az erős migrációs hálózatok alig reagáltak a régi EU-tagállamokban 5. Eredmény – az EU-tagállamokban, ahol a román migráns munkavállalás megengedett, nem kezelhető ill. nem szüntethető meg a krónikus munkaerőhiány

17 1. Intenzív migrációs hálózatok nagymértékben befolyásolják a migrációs politika minden szintű intézkedéseit 2. Restriktív migrációs politika legtöbb esetben hibásnak vagy legalábbis kevésbé hatásosnak bizonyult 3. Nehezen azonosítható be a migrációs hálózatok illegális tevékenységeinek aránya

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !