Nagyfeszültségű alállomások

Az előadások a következő témára: "Nagyfeszültségű alállomások"— Előadás másolata:

1 Nagyfeszültségű alállomások
Lengyel Gergő 2/14E

2 Általános fogalma Az alállomások olyan hálózati csomópontok, ahol több - különböző feszültségszintű távvezeték találkozik egymással. Általában különböző feszültségszintűek a vezetékek,tehát az alállomásban transzformátorok is vannak, mert egyébként nem lehetne lebonyolítani az energiaforgalmat. Az alállomások kialakítása funkciójától függ. Általánosan megállapítható, hogy: a beérkező vezetékek nem egymáshoz, hanem gyűjtősínhez csatlakoznak; minden alállomás tartalmazza a következő áramköri elemeket: megszakító, szakaszoló, feszültség-, és áramváltók, transzformátor, kondenzátorok, gyűjtősínek.

3 Az állomások legfontosabb áramköri elemei
Megszakítók Szakaszolók Olvadóbiztosítók Feszültség és áramváltók

4 Megszakítók A 6.1. ábrán a megszakító jelképi jelöléseit tüntettük fel. Ezek a szimbólumok jelennek meg az egyvonalas kapcsolási sémákon. A legelterjedtebb az a.) ábrán adott jelkép. A b.) ábrán feltüntetett séma egyszerűségén túlmenően azzal az előnnyel jár, hogy a megszakító nyitott állapota könnyen szemléltethető [c.) ábra].

5 Szakaszolók A 6.2. ábrán a szakaszoló jelképi jelöléseit tüntettük fel. Ezek a szimbólumok jelennek meg az egyvonalas kapcsolási sémákon. A legelterjedtebb az a.) ábrán adott jelkép. A b.) ábrán feltüntetett séma egyszerűségén túlmenően azzal az előnnyel jár, hogy a szakaszoló nyitott állapota könnyen szemléltethető [c.) ábra].

6 Olvadóbiztosítók Olvadóbiztosító jelképi jelölése (elvi sémája)

7 Feszültség- és áramváltók
Alállomási mérőváltók jelképi jelölése. Av.: áramváltó, Fv.: feszültségváltó.

8 Villamos állomások fajtái

9 A gyűjtősínek feladata és kapcsolási képe
A gyűjtősínek olyan csomópont képzésére alkalmasak, ahová a távvezetékek és transzformátorok csatlakoznak kapcsolókészülékeken keresztül. Fajtái: Egyszeres Kettős Poligon Másfél megszakítós

10 Egyszeres gyűjtősín A háromfázisú gyűjtősínhez a leágazások mindig szakaszolón keresztül csatlakoznak (GS gyűjtősín szakaszoló). Ezután következik a TK megszakító, majd vele sorban az ÁV áramváltó, ill. párhuzamosan az FV feszültségváltó. A leágazás következő eleme a VS vonali szakaszoló, majd az FS földelőszakaszoló. A vonali leágazás feszültség alá helyezésének lépései a következők: 1.FS ki; 2.VS be;3.GS be; 4.TK be. A vonal feszültségmentesítésének lépései : 1.TK ki; 2.GS ki; 3.VS ki; 4.FS be.

11 Kettős gyűjtősín A kettős gyűjtősín két egyenrangú gyűjtősínből áll, amelynek minden egyes leágazása mindkét gyűjtősínnel kapcsolatba hozható. A gyűjtősínek szokásos jelölése: K (külső sín), B (belső sín). A leágazás csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt két gyűjtősín-szakaszoló van. Egy leágazás normál üzemállapotban mindig csak az egyik gyűjtősínre van szakaszolva.

12 Transzformátorállomások kapcsolási képei
H-kapcsolású transzformátorállomás Pi-kapcsolású transzformátorállomás T-leágazású transzformátorállomás

13 H-kapcsolású transzformátorállomás
Előnyei : Két távvezetéket fogad Két transzformátort tartalmaz A különböző kapcsolási feladatok ellátásához elegendő csupán 2 megszakító és 8 szakaszoló. Hátránya : Költséges

14 Pi-kapcsolású transzformátorállomás
Előnyei : Egyszerűbb mint a H-kapcsolás és olcsóbb Elegendő 3 megszakító és 6 szakaszoló Hátránya : Kevésbé megbízható mint a H-kapcsolás

15 T-leágazású transzformátorállomás
Előnyei : A legnagyobb előnye hogy nagyon egyszerű Elegendő 4 szakaszoló és 2 megszakító Hátránya : Abban az esetben ha a tápláló távvezeték kiesik az üzemből, akkor az állomás ellátatlan marad.

16

17

18

19 Köszönöm a figyelmet !