A nyelv, mint jelrendszer

Az előadások a következő témára: "A nyelv, mint jelrendszer"— Előadás másolata:

1 A nyelv, mint jelrendszer
Összeállította:Dóber Valéria

2 Jelek és jelrendszerek
Életünk során nagyon sok jellel találkozunk A jelek eligazítanak, tájékoztatnak Mindent jelnek tekintünk, aminek jelentése van, s amit érzékszerveinkkel felfoghatunk A jel mindig valamilyen jelrendszerbe tartozik

3 Jelek és jelrendszerek 2.
A jel észlelője számára mindig többet, mást jelent, mint ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható A jelek jelentése többnyire az emberek közötti megegyezésen alapszik Fontos, hogy a kommunikációs folyamat részeként üzenetet hordoznak

4 A jelek fajtái 1. 1. eredetük szerint
A, természetes jelek (villámlás – a vihar, az égdörgés jele, elpirulás a zavar jele, a füst a tűz jele stb.) B, mesterséges jelek (nyelvi jelek, térképjelek, közlekedési jelek stb.)

5 A jelek fajtái 2. Kapcsolódó fogalmak:
jelölő: ami a jelentést hordozza, pl. egy hangsor, egy kép, Jelölt: az a fogalom, amelyet maga a jel felidéz Jelentés, jeltárgy: az aktuális tárgy, fogalom stb. amire éppen akkor vonatkozik

6 A jelek fajtái 3. A jelölő és a jelölt viszonya alapján:
Ikonikus jel pl.: egy telefonfülkét jelölő rajz, amely kép felidézi a hasonló tárgyat; a jelölő és a jelölt közötti hasonlóságon alapszik a jelentés Szimbolikus jel: a felidézett jelentés, a jelölt és a jelölő közötti kapcsolat jelképes; minden nyelvi jel szimbolikus

7 Példa az ikonikus jelekre
Jelölő: maga a látott kép Jelölt: telefonálni lehet Jelentés: itt telefonálhatsz

8 Példa a szimbolikus jelekre
Jelölő: Közlekedési, tájékoztató tábla Jelölt: Jelentés, jeltárgy: itt, a táblával jelzett épületben internetezési lehetőség van

9 A nyelvi jelek A nyelv is jelrendszer:egyedi, csak az emberre jellemző
A nyelvi jelek és a hozzájuk kapcsolódó szabályok bonyolult összefüggések, elvont gondolatok, érzések megfogalmazását is lehetővé teszik A legkisebb nyelvi jel a szóelem=morféma (a legkisebb nyelvi jel, amelyiknek már önálló jelentése van

10 A nyelvi jelek 2. A morfémák tő - és toldalékmorfémák lehetnek
A tőmorfémának fogalmi, a toldalékmorfémának viszonyjelentése van Jelnek tekintjük a szavakat (lexémákat) is Tágabb értelemben nyelvi jel a szószerkezet (szintagma) és a mondat is

11 A nyelvi jelek 3. A nyelvi jel is jelöltből és jelölőből áll
A kommunikációban mindig a konkrét jeltárgyra, a valóság egy részletére, egy konkrét jelentés kifejezésére használjuk az adott nyelvi jelet A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel Kivétel: hangutánzó és hangulatfestő szavak; itt a jelölő és a jelölt között valamilyen valóságos összefüggés van

12 Példa a nyelvi jel értelmezésére
Házam jelölő: a h-á-z-a-m hangok sora Jelölt. Egy emberi lakóhely ( a fogalmi jelentés) Jelentés, a jeltárgy: a szövegösszefüggésben felidézett konkrét ház, a mely a beszélő tulajdona A szó végén találkozunk egy toldalékmorfémával, amely járulékos jelentést hordoz, E/1 személyű tulajdonosra utal