Közadatok hozzáférésének és újrafelhasználásának jogi kérdései Dr. Kovács A. Tamás 2. HUNAGI Konferencia 2011. március 3. 1.

Az előadások a következő témára: "Közadatok hozzáférésének és újrafelhasználásának jogi kérdései Dr. Kovács A. Tamás 2. HUNAGI Konferencia 2011. március 3. 1."— Előadás másolata:

1 Közadatok hozzáférésének és újrafelhasználásának jogi kérdései Dr. Kovács A. Tamás 2. HUNAGI Konferencia 2011. március 3. 1

2 PSI re-use és a közérdekű adatok nyilvánossága PSI re-use sajátosságai A közszféra és a privátszektor együttműködése A privátszektor szolgáltatása profitorientált, a közszféra pedig az alapfeladatai (azaz nem szolgáltatási célból) ellátása érdekében állítja elő az adatokat A privátszektor szolgáltatása a közszféra adataira épül, azoktól függ Teljesen különleges szabályozási tárgy!! Az alaphelyzet teljesen eltér (i) a piaci szolgáltatásoktól (ii) a közfeladat-ellátás logikájától, és (iii) a közérdekű adatok nyilvánosságának szempontrendszerétől is. 2

3 A közadatok felhasználhatósága – jelenlegi helyzet Re-use: nem jelenik meg önálló szabályozási tárgyként Hozzáférhetőség: közérdekű adatok nyilvánosságának keretében kezelve alkotmányjogi korlátok az implementációban A gyakorlatban: átláthatóság hiánya alacsony hatékonyság (hozzáférési nehézségek: pl. rendszeres adatszolgáltatás igénylésének problémái) visszaélésszerű példák 3

4 A problémák gyökere – szabályozási hiányosságok Előzmény : PSI irányelv 2003/98/EK irányelv a közszféra információinak további felhasználásáról Implementációs határidő: 2005. július 1. Hazai implementáció Előtanulmány, majd átültető törvény Megközelítés: közérdekű adatok nyilvánosságának oldaláról A magyar jogalkotó szerint az irányelvnek Magyarország javarészt eleve megfelelt! Részben új jogszabályok elfogadásával, részben a meglévő módosításáv al DE! már 2007-ben felmerültek hiányosságok az átültetés kapcsán Kritikák, infringement veszélye 4

5 A konkrét problémák 1) a magyar jog nem ismeri a további felhasználás fogalmát - nincs különbség a közérdekű adatok nyilvánossága körébe eső tartalmak és az újrahasznosítás körébe eső tartalmak között - nincs meg a további felhasználás fogalma - konkrét hiba pl: Avtv. 22. § nem alkalmazható a közhitelű nyilvántartásból való adatszolgáltatásra, ill. hazai jogban az adatszolgáltatások nagy része ágazati szabályok hatálya alatt kerülnek kezelésre (cégiratok, inyt. nyilvánossága) 2) az ágazati szabályozások és közhiteles nyilvántartások felülvizsgálata nem történt meg - állami adatbázisokhoz nem az Avtv. szerint lehet hozzáférni, hanem ágazati jogszabályok szerint - közhiteles nyilvántartások 3) alapvető követelmények nem jelennek meg a magyar jogban - követelmények csak az Avtv. szerinti hozzáférés körében jelennek meg, máshol nem

6 A konkrét problémák 4) a hozzáférés mechanizmusa gazdaságilag nem hatékony - gazdasági hasznosítás lehetőségeit korlátozza az irányelv: díjazási szabályok, ennél szűkebb: Avtv. csak a másolatkészítésért kérhető díj, a hozzáférés ingyenes - ez nem biztosítja a vonatkozó adatok előállításának költségeinek megtérítését sem, és nem is ösztönzi a közig. szerveket a továbbhasznosítás elősegítésére, így azok csak a feltétlenül szükséges minimumot teljesítik 5) a hatály bizonytalansága - eltérő fogalomrendszer: alanyi és tárgyi hatály 6) a díjazási elvek ellentmondásai - közadatokhoz való hozzáférés elvben ingyenes, a gyakorlatban azonban díj ellenében, a díjrendeletek alapján - ellentmondás az Avtv. (kérelemre kell a költségeket előzetesen közölni) és Eitv. (általános közzétételi listán szerepel a díjak közzététele) között is

7 7) gyakorlati intézkedések hiányosságai - nem hatékony, nincs elegendő anyagi forrás erre a célra 8) vitarendezés, ellenőrzés - konfliktusrendezési mechanizmusok hiánya 9) PPP megoldások hiánya - közig. szervek és gazdasági szervezetek között nincs ilyen együttműködés a közadatokhoz való hozzáférés fejlesztése terén - ok: közig. szervek nem kellő motiváltsága A konkrét problémák

8 Az irányelv hatékonyabb átültetése? A jelenlegi problémák feloldása lehet Az irányelv: meglévő hozzáférési szabályokra épül Követelmények 1) további felhasználás iránti kérelmek (indoklási kötelezettség és jogorvoslati jogról való tájékoztatás, határidők) 2) rendelkezésre álló formátumok 3) költségalapú díjazás 4) átláthatóság 5) felhasználási engedélyek 6) gyakorlati intézkedések 7) megkülönböztetés tilalma 8) kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma 9) elektronikus eszközök igénybevétele 8

9 Az átültetés módszere a tagállamok különböző módon ültették át: 1) egyedi intézkedéseket fogadtak el (pl. Nagy-Britannia, Észtország) 2) közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új egyedi intézkedések és az irányelvet megelőző jogszabályok kombinációját alkalmazták (pl. Dánia), illetve a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó jogi kereteket kiegészítették a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos rendelkezésekkel (pl.: Franciaország) 3) olyan intézkedésekről értesítette a Bizottságot, amelyek nem tartalmaznak egyedi rendelkezéseket a közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan (pl. Magyarország, Lengyelország) Magyarország a következő jogszabályok útján ültette át az irányelvet: Adatvédelmi törvény módosítása, valamint Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.)

10 Egy lehetséges modell A közérdekű adatok nyilvánosságának érintetlenül hagyása: alkotmányos jogok ne sérülhessenek! De a kétféle terület elválasztása: eltérő eljárásrend, követelményrendszer Elválasztása: az igénylő döntése/választása szerint Következmények: Ugyanaz az adat akár mindkét eljárásrendben igényelhető Az új eljárásrend egyfajta értéknövelt szolgáltatásként fogható fel: Szabályozott eljárásrend Jogorvoslat lehetősége Díjazással kapcsolatos követelmények Diszkrimináció tilalma stb. Szolgáltatásminőségi követelmények támaszthatók!! (Felek megállapodása szerint) Nagyobb rugalmasság lehetősége

11 Szabályozási szempontból: önálló törvény megalkotása Hatály elválasztása: az igénylő döntése/választása szerint  a közérdekű adatok nyilvánosságának, közszféra átláthatóságának nem jelenti korlátját Fogalomrendszerében lehetőleg az Avtv. fogalmaira építve Eljárásrend szabályozása Irányelv tartalmi követelményeinek átültetése Várt eredmény: irányelvnek való jobb megfelelés biztosítása, a piac beindítása, tisztább piaci működés Jelenlegi helyzet 2010-ben előkészítő tanulmányok, szabályozási modell elkészítése Társadalmi fórum  végkicsengés: a legnagyobb kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságától való elhatárolás Normaszöveg előkészítése Kormányváltás – elfogadás az új kormányzat részéről? Egy lehetséges modell

12 Köszönöm a figyelmet! Kovács A. Tamás ügyvéd 1055 Bp. Falk Miksa u. 3. III/2. tamas.kovacs@kovacsatamas.hu