Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA

Az előadások a következő témára: "Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA"— Előadás másolata:

1 Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

2 Mi a szociológia? Auguste Comte (1798-1857),
a „szociológia alapító atyja”, pozitivista tudós , szerint: a társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata, vagyis a társadalmat is - a megfigyelhető, ellenőrizhető - törvényszerűségek, adottságok alapján kell vizsgálni.

3 Max Weber ( ), német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa szerint: „A szociológia az a tudomány, amely értelmezően meg akarja érteni a társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés menetére és következményeire oksági magyarázatot kíván adni.”

4 az ember társas életével, a csoportokkal és a
Anthony Giddens, kortárs brit szociológus szerint: az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalommal foglalkozó tudomány.

5 A szociológia tárgya, főbb kérdései
A szociológia tehát a társadalmi élet törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya az egész társadalom. Egyén és társadalom közti viszony A társadalom egyes részei és az egész közötti kapcsolat Társadalmi integráció és differenciálódás Társadalmi változás okai, törvényszerűsége Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok, cselekvés

6 Módszerei, elve Fő módszere a társadalomban tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó adatgyűjtés, ezek szisztematikus és –lehetőleg – objektív feldolgozása, elemzése, következtetések levonása. Értéksemlegesség (weberi) eszméje: tények szigorú elkülönítése az értékítéletektől, törekedni kell az objektív, tényszerű megállapítások megfogalmazására.

7 Szociológia módszertana
Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertan Kvantitatív már meglévő statisztikai adatok (másodlagos) elemzése kérdőíves felmérés (survey) Kvalitatív terepkutatás kísérlet interjú tartalomelemzés

8 A szociológia klasszikusai
Auguste Comte ( ) Emile Durkheim ( ) Max Weber ( ) Karl Marx ( )

9 Auguste Comte( ) Szociológia, mint új tudományág megalapítója, pozitivista természet- és társadalomtudós → társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata Társadalom: organizmus, ahol az egész megelőzi a részeket, a többletet pedig az emberek közötti szolidaritás, összhang adja Ember, mint morális, „társadalmasodásra” hajlamos lény Érett szellem (intellektuális és lelki) → érett társadalom

10 Emile Durkheim ( ) Második nemzedék tagja, az első szociológiai tanszék alapítója, filozófus-társadalomtudós. Fő kérdése: milyen kötelékek vannak az emberek között, mi a társadalmiság alapja? Emberi természet kettősége: érzéki/ösztöni én+morális/erkölcsi én Kollektív tudatállapot, erkölcsi/társadalmi én Munkamegosztás és szolidaritás Mechanikus és organikus szolidaritás

11 Max Weber ( ) Német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa. Főbb kutatási területei: cselekvéselmélet, módszertani individualizmus, megértő szociológia, vallás, hatalom, társadalmi rend, értékmentes társadalomtudomány eszméje.

12 Weber cselekvéselmélete
Emberi cselekvés konkrét és „ideáltipikus” (avagy tiszta) megjelenése: A konkrét cselekvés legtöbb esetben csak határesete a tudatos cselekvésnek míg az ideáltipikus cselekvésnek mindig van szándékolt értelme – legyen akár racionális, akár irracionális.

13 Emberi cselekvés négy ideáltípusa
Célracionális cselekvés: a cselekvő saját, racionálisan kiválasztott célja sikeres elérése érdekében eszközként használja a külvilágot, beleértve embertársait is. Az értékracionális cselekvés során, az ember magatartását a cselekvés önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai értékébe – vetett hite határozza meg, függetlenül annak sikerétől. Az indulati vagy emocionális cselekvést az emberi indulati-érzelmi állapota befolyásolja. Végül a tradicionális cselekvést a meggyökeresedett szokások, hagyományok határozzák meg.