Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái

Az előadások a következő témára: "Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái"— Előadás másolata:

1 Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái
2. előadás

2 Státus - szerep Státus Szerep
egy pozíció, melyet betöltünk a társadalomban. A társas együttélés során betöltött helyünk. Szerep A társadalomban elfoglalt helyzet (státus) által megkövetelt és kulturálisan előírt viselkedés. Pl. orvos – beteg: kiszámítható a viselkedés.

3 A szerep fogalma Vannak szerepek, melyek kultúrafüggőek.
Pl. anyaszerep minden kultúrában van, sámán szerep nem mindegyikben. Átható szerepek (pervazív szerep): minden szituációban elkísérik a személyt és átszínezik más szerepben gyakorolt viselkedését. Pl. nő, gyerek

4 Szerepeink…egészítsük ki.
XY Diák

5 Sajátosságai A szerepviselkedés megjelenik, amikor adott szituációba kerül az egyén. (személyiségvonássá is merevedhet) Pl. a tanár otthon is értékeli a gyermekét. (veszélyes lehet, a tanár elveszítheti egyediségét, a valódi átélés képességét, mely elidegenedéshez vezet.) A szerephez elvárások tartoznak: Kemény: pl. a tanárnak értékelnie kell a diákokat. Puhább: pl. nincs előírva, hogy pontosan hogyan kell értékelnie.

6 Szerepmegvalósítás módja
Szerepazonosulás: a személy teljes mértékben azonosulni tud a felvállalt szereppel. Szereptávolítás: a személy nem kíván megfelelni bizonyos előírásoknak, mert nem érzi a személyiségéhez illőnek (pl. nem visel köpenyt stb.)

7 Szerepkonfliktusok Konfliktus az ember különböző szerepei között. (pl. anya, tanár; gyereknél: igaz barát, a tanár segítője) Adott szerepen belüli ellentétes elvárások okozta konfliktusok (pl. tantervi előírások – a gyermekre figyelő oktatás) Nem megfelelő szerepilleszkedésből származó konfliktusok. Szerep-én konfliktus (Nem tudunk megfelelni a szerep által előírt elvárásoknak. pl. szülő választ pályát gyermekének) Státusinkongruencián alapuló konfliktus (valaki rangon aluli szerepbe kényszerül, nem kapja meg a státusának kijáró elismerést).

8 A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Gross, 1973)
A morális igazodás stratégiája – mérlegeljük a különböző elvárások jogosságát, legitim voltát, és döntünk. Kibúvókereső stratégia – azt a viselkedést választjuk, amelynek elmulasztása nagyobb büntetéssel jár. Morális kibúvókereső stratégia – az előző kettő kombinálásából ered, figyelembe veszi a legitimitást és a szankciókat is.

9 A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Sarbin - Allen, 1987)
Instrumentális cselekvések – a konfliktust előidéző körülmények megváltoztatása. Konfliktusos szerepek elkülönítése (cigiző fiatal) Szerepek összeolvasztása (szakfelügyelő: segít és értékel) Elmenekülés a helyzetből. Figyelemváltás (csak az egyik szerepre figyel) Vélemények megváltoztatása (pl. magyarázat, miért nem kell megfelelni az egyik elvárásnak) Nyugtatók és serkentők (csak tüneti oldás) Sikertelen konfliktusfeloldás (feszültség, megbetegedés)

10 Szereptanulás folyamata
Szocializáció – különböző szerepekkel való megismerkedés, a hozzájuk tartozó elvárások tisztázása, megtanulása. A tanulás formái: modellkövetés utánzás, azonosulás. A szerepelsajátítás módja: Gyermekeknél: szerepjáték, „mintha” helyzet. Felnőtteknél: a kivívott szerepbe bele kell tanulni. Befolyásolják az előzetes szerepeink.

11 Tanári/tanítói szerep megtanulása
Pozitív tanári példaképek jelentősek. A szerepelsajátítás szakaszai: Képzés előtti élmények. Képzés (elmélet és pedagógiai gyakorlat) Munkába állás utáni első időszak. A képzés során a rejtett tanterv hatása is erős (sokszor erősebb, mint a direkt oktatás).

12 A tanári/tanítói szerep
A szerepelvárások társadalmanként változtak. Quintilianus: a tanító önfegyelemre képes, atyai szigorral gyámolító szülőhelyettes. Comenius: a tanár jámbor, szorgalmas, becsületes férfi, aki példájával ösztönzi a növendéket helyes viselkedésre, irántuk atyai érzéseket táplál. ‘70-es évek: korrekt, szolgálatkész, igazságos, figyelmes, barátságos. Iskolatípusonként is változnak a szerepelvárások.

13 Trencsényi László szerint a tanári szerepkör 3 szerepet foglal magába:
Nevelő Szaktanár Tisztviselő, hivatalnok.

14 Tanári szerepelvárások dimenziói
Személyiségvonások dimenziója. Intellektuális viselkedés dimenziója (tárgyi tudás, kommunikáció) Tanítási módszer és készségek dimenziója. Érdekesség: - Legkevésbé értékelt a kiszámíthatatlan viselkedés és érzelmi reakció.

15 Hatalom és tekintély Tekintély: ellentmondásosan értelmezett fogalom a pedagógiában. Farell (1995): Személyes tekintély Jólinformáltság, szaktudás, Felkészültség. Kapcsolatban jelentkező tekintély – a gyerekekkel szemben elfoglalt pozícióból származik.

16 Tekintély (Gordon) Kiérdemelt vagy feltételezett tekintély: a másoknak tulajdonított szakértelmen alapul Hatalmon alapuló tekintély – eszközei: Megerősítés: jutalmazás, büntetés A tanártól való függés az életkor előrehaladtával egyre csökken,ezért a hatalmon alapuló tekintély veszít az erejéből. A tekintély alapja a kölcsönös tiszteleten alapul.

17 Hatalomgyakorlás lehetőségei
Vezetés, vezetési stílusok Fegyelmezés Ellenőrzés, értékelés

18 Vezetés, vezetési stílusok
Csoportmunka: Milyen személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal rendelkezik a jó vezető?

19 A vezető legfontosabb tulajdonságai (Baron, Byrne 1994)
Hajtóerő, drive – magas ambíció, kitartás, az akadályoktól nem hátrál meg. Őszinteség, becsületesség – megbízható, hiteles. Vezetői motiváció Személyes hatalmi motiváció Társas hatalmi motiváció Önbizalom Kognitív képesség – intelligencia. Szakértelem – átlássa a szervezet szakmai irányítását. Kreativitás – problémamegoldás képessége. Rugalmasság – nyitottan hozzáállni a problémákhoz.

20 Vezető-faktorok A csoport céljainak elérését szolgáló képességek
Kapcsolattartási, kommunikációs képességek motiváció

21 Csoportfunkció – vezető kapcsolata
A csoportfunkció, az adott helyzet határozza meg, milyen csoportvezetőre van szüksége egy szervezetnek. Két alapvető csoportfunkció: Csoportcél elérése Csoport fennmaradása.

22 Vezető – vezetettek interakciója
A vezetőnek meg kell felelnie a csoport követelményeinek, elvárásainak is, mely az előzetes tapasztalatok alapján alakul ki. Mérei vizsgálata (gyerekek körében): Parancsoló stratégia A tulajdon megszerzésének módszere „kerülő út” megoldás A működő csoportban a hagyományok, közös élmények összetartóvá teszik a csoportot, mely erő nagyobb, mint a vezető szociális hatékonysága. A vezető előbb megismeri a csoport normáit, majd fokozatosan kezdi el irányítani azt.

23 Vezető – feladat – csoport.
A vezető hatékonyságát három tényező határozza meg: A vezető és a tagok kapcsolata A feladat strukturáltságának mértéke A vezető pozíciójából fakadó hatalma. A fentiek függvényében különböző helyzetekben más-más vezetési stílus lesz hatékony.

24 Vezetési stílus – a csoport teljesítménye, a vezető elfogadása
Kiegészítés az előzőekben tárgyaltakhoz: Az autokratikus stílus esetében megnő a gyermekek agresszivitása, illetve visszafojtott feszültsége. A demokratikus nevelési stílus kedvez leginkább a csoport összetartó erejének, az egymásra való odafigyelésnek. A laissez faire stílus esetében a gyermekek nem elégedettek sem a légkörrel, sem a vezetővel, feladatteljesítésük pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból alacsony.

25 A fegyelmezés A fegyelmezés a tanítási idő mintegy felét teszi ki, komoly gondot okozva a pedagógusoknak. Része a pedagógus vezető szerepkörének. A fegyelmezés és a társas közeg kölcsönösen befolyásolják egymást.

26 Szabályalkotás szabályai
Az évkezdéskor kijelentett szabályok, a tanulásszervezés során megfogalmazott szabályok segítenek a gyerekeknek a tájékozódásban, s a fegyelmezésben is.

27 Szabályalkotás szempontjai
Ne legyen túl sok! Vonjuk be a gyermekeket is a folyamatba! Legyenek rugalmasak, változtathatóak! Ténylegesen segítsék az optimális tanulási környezet kialakítását! Legyenek egyértelműek! Inkább állító, mint tagadó formájúak! Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatóak! Legyenek szembeötlőek!

28 Az órai munka hatékony szervezése
A fegyelem kulcsa a csoport működésének vezénylése. Feltételei: Éber jelenlét – megelőzni a bajt. Figyelemmegosztás. Egyenletes óratempó. Az órakezdés pontos tervezése. Ne nyújtsuk el a magyarázatot! Az átmenetek pontos irányítása. Az óra vége – legyen befejezett, ne fussunk ki az időből. Gördülékenység – az óra lendületének biztosítása. Figyelemfelhívó, figyelmeztető jelzések használata (jelek, szóbeli jelzések).

29 Ellenőrzés, értékelés, osztályozás
Előnyök Hátrányok Fokozza a teljesítményt Folyamatos tanulást biztosít Visszajelzés a tanulónak. Visszajelzés a tanárnak. Az ismétlést szolgálja. Siker esetén növeli az önértékelést. Informálja a szülőket. Szorongást okoz. Fokozza a rivalizálást. Nem reális Konfliktusforrás tanár és diák között Időigényes Kudarc esetén csökkenti az önértékelést Csökkenti a kreativitást.

30 Osztályzat és tanár-diák viszony
A tanár-diák viszony megítélése függ a diák osztályzatától az illető tantárgynál. Az életkor növekedésével romlik a viszony, de a tanulmányi teljesítmény is. A tanár-diák viszony befolyásolja az értékelés hatékonyságát. Sajnos: az osztálytermekben több a negatív visszajelzések száma, mely rontja a tanár-diák viszonyt.