Készítette: Simon Andrea.  Anderson & Domsch, 1978  A mikrobiális biomassza mérésére használatos közelít ő módszerek egyike.  Alkalmazható savanyú.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Simon Andrea.  Anderson & Domsch, 1978  A mikrobiális biomassza mérésére használatos közelít ő módszerek egyike.  Alkalmazható savanyú."— Előadás másolata:

1 Készítette: Simon Andrea

2  Anderson & Domsch, 1978  A mikrobiális biomassza mérésére használatos közelít ő módszerek egyike.  Alkalmazható savanyú és nagy mennyiség ű szerves anyagot tartalmazó talajok esetében is.

3  Jenkinson & Powlson, 1976 - kloroform fumigációs inkubációs (CFI) módszer  Anderson & Domsch, 1978 – az el ő z ő módszer alapján közvetlenül becsülhet ő a mikrobiális biomassza C-mennyisége  Van De Werf & Verstrade (1987) - a glükózra adott reakció csak a mikrobiális biomassza aktív részét érinti  West & Sparling (1986) változtatásokat javasoltak a SIR módszerben (pl. glükóz-oldat használata)

4 A szubsztrát indukált respiráció (SIR): a telítési koncentrációban jelenlev ő könnyen hasznosítható szubsztrát (pl. glükóz) hatására a mikroorganizmusok által adott respirációs válasz.  A respirációs válasz arányos az aktuálisan jelenlev ő mikrobiális biomassza nagyságával, így megfelel ő kalibráció esetén a talaj mikrobiális biomassza becslésére használható.  A módszer az összes mikrobiális biomasszán belül az aktív és ugyanakkor „glükóz-reagáló” (glucose responsive) populációt méri.  A mikrobiális biomassza nagyságának ismerete lényeges, mert az a növényi tápelemek (N, P, S) fontos átmeneti raktára, valamint több megfigyelés szerint a talajban történ ő változások indikátoraként figyelmeztethet a kedvez ő tlen folyamatokra.

5 A szubsztrát (pl. glükóz) talajhoz történ ő hozzáadása után mért respirációs választ az O 2 fogyasztás vagy a CO 2 képz ő dés alapján lehet mérni. Bár az O 2 -fogyasztás mérése felel meg egyértelm ű en az aerob respirációnak, a képz ő dött CO 2 mérésével a kisebb háttérkoncentráció miatt nagyobb pontossággal lehet kimutatni a változásokat.

6 1. El ő készítés:  A talajokat el ő z ő leg szitáljuk.  Meghatározzuk a minták talajnedvességét.  Írjuk rá a minta azonosító kódokat az inkubációs edényekre.  Minden mintából legalább 3 ismétlést készítünk az inkubációs edényekbe. Az edény térfogata legalább 15-szöröse legyen a bemért minta térfogatának. (Korábban 150 ml szérumpalackot használtak 20 g talajhoz, újabban 25 ml edényeket 2 g talajhoz)  Állítsuk be a talajnedvességet a víztartó képesség kb. 40-50%-ára.

7 2. El ő -inkubáció:  Az edények tetejét takarjuk le parafilmmel.  Az edényeket helyezzük be 25 o C termosztátba 3 napra. 3. Az alkalmazandó glükóz mennyiség meghatározása:  Vegyük fel a 1, 2, 4, 6, 8 mg glükóz g -1 talaj sorozatra adott respirációs választ, és válasszuk azt a glükóz koncentrációt, ami felett már a respiráció biztosan nem növekszik tovább.

8 4. Glükóz kezelés :  A talajmintát tartalmazó edényeket jól szell ő ztessük ki, majd az el ő z ő pontban meghatározott glükóz mennyiséget adjuk a talajhoz. 5. Inkubáció:  A glükóz hozzáadás után várjunk néhány percet, majd zárjuk le az edényeket szeptummal, és inkubáljuk 22 o C-on meghatározott ideig (2-4 óra) 6. Mérés:  Az edényb ő l gáztömör (pl. Hamilton) fecskend ő vel vegyünk gázmintát, és mérjük meg annak CO 2 tartalmát gázkromatográffal.

9  A rövid inkubációs id ő (2-4 óra) alatti szaporodás, vagyis új biomassza szintézis jelentéktelen mérték ű.  A szubsztrátot olyan mennyiségben kell alkalmazni, hogy ne legyen limitáló.

10 Ha elfogadjuk, hogy a SIR a metabolikusan aktív glükóz hasznosító mikrobiális biomassza kvantitatív indikátora, akkor feltételezhet ő, hogy a szezonálisan változó ökológiai tényez ő k befolyásolhatják azt. Els ő sorban három tényez ő nek lehet kitüntetett szerepe: – talajnedvesség - WARDLE és PARKINSON (1990) – talajh ő mérséklet - KAISER és HEINEMEYER (1993) – hasznosítható szubsztrát mennyisége - PATRA (1990)

11 1990-ben az ISO TC 190-es, talajmin ő séggel foglalkozó nemzetközi bizottsága szabványként elfogadta a szubsztrát indukált respirációt:  ISO 14240-1: Talajmin ő ség. A talaj mikrobiális biomasszájának meghatározása. 1. rész: Szubsztrát indukált respirációs módszer

12  SZILI-KOVÁCS T., 2004. Szubsztrát indukált respiráció a talajban. Agrokémia és Talajtan. 53. 195–214  KAISER, E. A. et al., 1992. Evaluation of methods to estimate the soil microbial biomass and the relationship with soil texture and organic matter. Soil Biol. Biochem. 24. 675–683. http://www.taki.iif.hu/talajbio/biomass.html#SIR_m http://www.taki.iif.hu/talajbio/biomass.html#SIR_m  Alef K. and Nannipieri P. (Editors): Methods in Applied Soil Microbiology and Biochemistry, Academic Press Limited, London, 1995