Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar.

Az előadások a következő témára: "Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar."— Előadás másolata:

1 Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar Tudományos Akadémia Nyugati Magyar Tudományos Tanács Nyugati Magyar Tudományosság Program

2 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT A kutatás célja Az MTA adatbázisaiban eddig nem szereplő - nem akadémikus, MTA Doktor vagy köztestületi tag -,nyugaton élő és dolgozó magyar származású tudósok felkutatása. A magyar tudományos életbe, a Magyar Tudományos Akadémia szervezeteibe való integrálásukra vonatkozó ajánlások megfogalmazása. Javaslattétel egy kommunikációs hálózat létrehozására az Akadémia szervezetei és az adatbázisban szereplő kutatók között. A kutatás továbbá vizsgálja az elvándorlási folyamatok („brain drain”) jellemzőit és annak hatásait, valamint azok „megfordíthatóságát” („brain gain”).

3 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT A kutatás módszere új típusú internet alapú keresési módszer, amely az interneten elérhető, de nem rendszerezett publikus adatok szisztematikus kereséséből és vizsgálatából áll. Az adatbázis tartalmazza: az adott oktató vagy kutató szakmai életútjának minden fontosabb állomását (M.A., M.Sc., PhD.), a kutatási témáit, helyszíneit A jelenlegi munkahely adatait és a tudományos aktivitás profilját, az oktatói vagy kutatói munka tárgyát, a publikációs tevékenységet. a kutatók nyilvános elérhetőségeit (postai címet, e-mail címet és telefonszámokat).

4 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Az eddigi eredmények: A kutatás első fázisában az új internetes keresési technológia segítségével megszerzett adatok kis hányadának vizsgálatával már hozzávetőleg 200 kutató és oktató adatait tudtuk azonosítani, ellenőrizni és rendszerezni. A kapott adatok 3 fő kategóriában kerültek rendszerezésre: PhD fokozattal rendelkező, első generációs kitelepült oktató vagy kutató, jelenleg főállásban dolgozik valamelyik nyugati vagy tengeren túli egyetemen vagy kutatóintézetben. PhD programban részt vevő, több éve kint élő fiatal oktató vagy kutató. Valamilyen magyar kötődéssel rendelkező, de már generációk óta nyugaton élő oktató vagy kutató. A 3 kategória különböző megközelítési és megkeresési módokat igényel az MTA részéről, jelenleg az első két csoport tagjaival történt meg a kapcsolatfelvétel e-mail formájában a Nyugati Magyar Tudományosság Program keretében.[1] Ez körülbelül 150 főt jelent, akiknek a visszajelzései rendkívül pozitívak és a programra nézve biztatók.[1]

5 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Az eddig feltérképezett oktatói és kutatói kör főbb jellemzői

6 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Földrajzi megoszlás

7 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Betöltött pozíciók, státusok szerinti megoszlás

8 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Elvándorlási tendencia A vizsgált kutatók nagyobb aránya, közel kétharmada, tudományos pályáját még Magyarországon kezdte, magyar egyetemen szerezte meg első diplomáját és csak ezután távozott az országból és maradt is azóta főleg az Egyesült Államokban (61% - III. tábla) és európai egyetemeken, kutatóintézetekben. A PhD-t magyarországi egyetemen megszerzők aránya 28%-os.

9 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT A jövő tendenciái

10 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT A jövő tendenciái az USA-Európa arány elmozdulni látszik az európai intézmények javára a jelenleg külföldön doktorandusz hallgatói státuszban lévők közel 60%-a európai egyetemet vagy intézetet választott szemben a VII. táblán bemutatott helyzettel szemben, amely még majdnem 50%-os amerikai fölényt mutatott ebben az összefüggésben, a már fokozattal rendelkezők körében. Európa vonzóbb célponttá vált a fiatal magyar tudósok számára, és ez a folyamat Magyarország EU csatlakozása miatt is komoly jelentőséggel bírhat, hiszen az Unión belüli tudományos együttműködésre nagyobb esély kínálkozik, mint a tengeren túli közös projektek megvalósítására, elég ha csak a szabadabb munkavállalás előnyeire gondolunk. A jövő tudománypolitikai stratégiáinak középtávon ezzel a ténnyel érdemes számolnia, bár a jelen még nagyrészt az Egyesült Államokról szól, mivel az alkalmazásban álló magyar kutatók 61%-ának amerikai a munkáltatója.

11 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT A jövő tendenciái Szintén trendként értelmezhető, hogy a fiatalok körében egyre jellemzőbb, hogy már első diplomájukat is külföldön szerzik meg. A doktoranduszok adatbázisát összevetve a tudományos fokozattal rendelkező kutatókéval kiderül, hogy az idősebbek kétharmada még Magyarországon végzett, a fiatal generáció már csak 39%-ban szerezte meg első diplomáját magyar egyetemen.

12 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Konklúzió Az előbb vázolt jelenség azonban magában rejtheti annak a lehetőségét, hogy az eddigi folyamatot megfordítva, a külföldön, külföldi ösztöndíjakból finanszírozott képzésben részt vevő fiatal magyar kutató, felvértezve az amerikai vagy európai egyetemeken megszerzett tapasztalatokkal, munkamorállal és világszínvonalú tudással visszatérjen Magyarországra és itthon kamatoztassa képességeit. Ennek persze vitális előfeltétele, hogy Magyarországon is megfelelő kutatás-fejlesztési környezet és versenyképes fizetés várja, amely megteremti a feltételét a világszínvonalú munkavégzésnek.

13 Joó Kinga, Kott Ferenc MTA-NYMTT Konklúzió Mindezen célkitűzések érdekében és a feltárt tények fényében is fontosnak tartjuk, hogy a nyugati magyar szellemi potenciált képviselő személyekről minél pontosabb és alaposabb tudást szerezzünk. Velük szoros kapcsolatot, valóban működő kommunikációs hálót építsünk ki és tegyük őket érdekeltté a magyar tudományos életbe történő (re-)integrációra. Fontos, hogy az elvándorlási folyamatok, trendek ismeretében, ezek tanulságaira is építve történjen a magyar tudománypolitikai stratégiák kidolgozása.