A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége Dr. Skrabski Árpád.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége Dr. Skrabski Árpád."— Előadás másolata:

1 A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége Dr. Skrabski Árpád

2 1.A társadalmi tőke 2.Módszertan: ökológiai és egyéni szintű elemzések 3. A társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége

3 Társadalmi tőke Antropológiai Pszichológiai Szociológiai Gazdasági Politika, nevelés Egészség Közösségiség Közös normák, alacsony anómia. Társas támogatás, alacsony ellenségesség, bizalom, kölcsönösség, vallásosság Szoros családi kötődés (bonding) Barátokkal, kollégákkal hidak (bridging) Társadalmi csoportok között (linking) Bizalom, szövetkezeti gondolat, együttműködés, korporatív felelősség Demokrácia: Bizalom, kölcsönösség, civil szervezetek, közösségi hatékonyság Bizalom, részvétel (öngyógyítás), közösségiség gyógyító ereje

4 BOURDIEU COLEMAN FUKUYAMA * PUTNAM KAWACHI

5 Civil szervezetek az olasz tartományokban Putnam: Making Democracy Work legtöbb közepes legkevesebb

6 A civil szerveződés és a gazdasági teljesítmény mértéke az olasz tartományokban gazdasági teljesítmény civil szerveződés r=0.92

7

8 Szignifikáns 0.05 alatti szinten

9 Vizsgálatok az USA államaiban: Ichiro Kawachi (Harvard University) szerint a társadalmi tőke nagyfokú csökkenése az idő előtti egészségromlás fontos összetevője (Kawachi et al:Am J Public Health,87,9,1491-1498)

10 Korra standardizált halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal az USA államaiban (Kawachi) Korra stan- dar- dizált Halálo- zás Azok %-os aránya, akik úgy vélik, hogy „a legtöbb ember kihasználja a másikat, ha erre alkalma adódik”

11 Megyei, férfi halálozási arányok kapcsolata a szociálisbizalmatlansággal (B= 16,125, Std. error=0,390, β=0,345, t=41,301, Sig=0,000)

12 Szig=0.000 Férfi halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal Magyarország kistérségeiben (Skrabski, Kopp)

13 Megyei női halálozási arányok kapcsolata a kölcsönösséggel (B= -9,256, Std. error=0,234, β=0,332, t=-39,575, Sig=0,000)

14 Társadalmi tőke Kulturális tőke Anyagi tőke Egészség tőke Halálozás* Egészségi állapot önbecslése, depresszió Egy főre SZJA alap*, Saját jövedelem Iskolaév*, Koherencia, vagy az élet értelme, Kompetencia Társadalmi bizalom, Alacsony versengés, Kölcsönösség, Közösségi hatékonyság, Civil szervezeti tagság, Vallásgyakorlás * KSH adatok Anyagi, kulturális és társadalmi tőke modellje

15 Társadalmi tőke Iskolázottság Humán tőke Önhatékonyság Koherencia Halálozás Bizalom - együttműködés Kölcsönösség Civil szervezetek Közösségi hatékonyság Társas Támogatás Vallás Alacsony anómia Megbirkózás

16 MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI ÉS EGYÉNI SZINTŰ ELEMZÉSEK

17 Hungarostudy országos reprezentatív felmérések: A felmérések a magyar népességet életkor, nem, megyék és kistérségek szerint képviselték 18 év felett 1988: 20.902 személy 1995: 12.463 személy 2002: 12.640 személy 2005: 5200 személy követéses vizsgálata Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági, demográfiai jellemzők. Szükségletek, elégedettség, pszichológiai mutatók. Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői.

18 Egészségi mutatók és életmód WHO jólléti skála SRH egészségi állapot önbecslése SRD munkaképesség csökkenés önbecslése Becsült betegnapok száma Életmód: Dohányzás Kóros alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

19 Felhasznált országos KSH adatok Megyei és kistérségi korcsoportos, halálokonkénti, halálozási adatok, a 1996- 2000 és 2001-2003 időszakra. (KSH Demográfiai adattár)

20 A középkorú (45-64) férfiak és nők megyei halálozása ezer főre 1996-2000- ben férfiak (45-64) nők (45-64)

21 Halálozás (2001-2003) kistérségenként, százezer főre férfiak (45-64) nők (45-64)

22 Társadalmi-gazdasági helyzet jellemzői: Iskolázottság, Szülők iskolázottsága, Saját és családi jövedelem, Viszonylagos anyagi helyzet megítélése, Anyagi helyzet romlása, javulása Gépkocsi, személyi számítógép, ingatlan Lakóhelyi környezet

23 Társadalmi tőke mutatók Társadalmi bizalmatlanság (Kawachi et al, 1997, Skrabski et al, 2003), Versengés, rivalizálás (Cook-Medley, 1954 Ellenségesség kérdőívből, Skrabski et al, 2004) Megbízhatóság (Crumbaugh es Macholick,1964 Életcél kérdőívéből, Kopp et al, 1998) Kölcsönösség (Kawachi, 1997, Skrabski et al, 2003) Civil szerveződésben való részvétel (Skrabski et al, 2004), Közösségi (szomszédsági) hatékonyság (Sampson és mtsai, 1997, Skrabski et al,2004), Társas támogatás (Caldwell 1987, Kopp et al, 1998) Vallásgyakorlás (Skrabski et al, 2005) Anómia- értékvesztés, hosszútávú tervezés képtelensége (Andorka, 1996, Kopp et al, in press) Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, (2004) Journal of Epidemiology & Community Health, 58,340-345. Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57,114-119.

24 A társadalmi bizalmatlanság válto- zása az 1988-1995-2002 években

25 A megbízhatóság változása az 1988-1995-2002 években

26 A kölcsönösség változása 1988-1995-2002 években

27 Segítség amire a férfiak szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

28 Segítség amire a nők szomszédtól, munkatárstól, iskolatárstól számíthatnak

29 Segítség amire a férfiak partnerüktől számíthatnak

30 Segítség amire a nők partnerüktől számíthatnak

31 Segítség amire a férfiak gyermekeiktől számíthatnak

32 Segítség amire a nők gyermekeiktől számíthatnak

33 Az anómiás lelkiállapot jellemzői: Andorka Rudolf szerint az ország anómiás állapota Durkheim: Az anómia társadalmi tény (társadalmi változó), ugyanakkor egyéni esemény is (egyéni változó) Andorka Rudolf kérdőíve: 1. aki vinni akarja valamire, rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon. 2.Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni. 3. Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen. 4. Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban.

34 Anómia és halálozás megyei értékei:

35 Miért van szükség és mit jelent az ökológia szintű elemzés? A korai (45-64 év közötti) halálozási adatok csak megyei illetve kistérségi szinten vannak meg, így a különbségek elemzése csak ezeken a közösségi szinteken lehetséges Másik lehetőség: követéses vizsgálatok

36 A TÁRSADALMI TŐKE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE

37 Gunnar Ågren 2001 The Swedish National Institute of Public Health Gunnar Ågren, Director General, Swedish National Institute of Public Health

38 Gunnar Ågren 2002 38 A svéd kormány egészségpolitikai célkitűzései, fő területek 1.Social power and participation 2.Social and economic security 3.Secure and good growing-up conditions 4.A healthy working environment 5.A good environment and safe products 6.Health promoting health services 7.Protection against infectious disease 8.Safe sexuality 9.Increased physical activity 10.Good eating habits and safe food 11.Reduced tobacco and harmful alcohol consumption. A drug-free society. Struggle against doping and harmful gambling

39 MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI SZINTŰ ELEMZÉSEK

40 Az idő előtti halálozás meghatározása Általában a 65 év alatti halálozás valószínűségét értik alatta

41 A társadalmi tőke és a megyei középkorú (45-64 éves) halálozás összefüggései A középkorú férfiak megyénkénti halálozási különbségeit elsősorban a társadalmi-gazdasági helyzet különbsége magyarázza, ezt követik a társadalmi tőke változók, a szociális bizalmatlanság, a civil szervezettől várt segítség. A nők esetében viszont a középkorú halálozási arányok különbségeit elsősorban a társadalmi tőke változók, nevezetesen a nők között tapasztalható bizalom és kölcsönösség magyarázza.

42 Az együttműködés a nők között a férfiak számára is védőfaktort jelent, amelyet a nők között tapasztalható kölcsönösség és a férfiak halálozási arányai között fennálló negatív összefüggés bizonyít A civil szervezetekben való részvétel a nők számára is jelentős védőfaktor. Skrabski, Á, Kopp, M, Kawachi, I.(2003): Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality, J. Epidemiology & Community Health, 57, 2, 114-119. Az egyik nem társadalmi tőke változóinak hatása a másik nemre a megyei középkorú halálozás tükrében

43 Útelemzés AMOS program segítségével (CFI=0.99,CMIN/Df=3.02 )

44 A korrigált 150 kistérségi, középkorú halálozás és a társadalmi tőke változók A férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. Mindkét nemnél védőfaktor a közösségi hatékonyság, a kölcsönösség és a civil szervezetekben való részvétel. Mindkét nemnél veszélyeztető tényező az anómia és a szociális bizalmatlanság. A férfiaknál veszélyeztető tényező a versengés. A nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a családi társas támogatás, a közösségi hatékonyság

45 A férfiak fokozott veszélyeztetettségének okai: A férfiak számára sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás a rivalizálás, versengés, társadalmi bizalmatlanság, a civil szervezetek hiánya a nők szoros szociális hálója, kölcsönös segítségnyújtása kevésbé sérült Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58,340-345, 2004.

46 A két nem kölcsönhatása, a nők beállítottságának fokozott védő és kockázati szerepe: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

47 A nemek közötti kölcsönhatások szerepe az idő előtti halálozással összefüggésben Kistérségenként a középkorú férfiak korai halálozásával szorosabb kapcsolatban van a nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) mint a férfiak paraméterei. a férfiak felelősnek érzik magukat a nők, a család anyagi helyzetéért, ez állandó önértékelési zavart eredményezhet számukra A nők esetében kevésbé jellemzőek ilyen szignifikáns kölcsönhatások

48 Összefoglalás Ökológiai szinten a férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. A középkorú férfi halálozást elsősorban a társadalmi-gazdasági lemaradás magyarázza. A férfiaknál rizikófaktor a társadalmi bizalmatlanság és a versengés, rivalizálás, amíg a nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a kölcsönösség. A nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) jelentősebb védőfaktor a férfi halálozás szempontjából mint a férfiak végzettsége, jövedelme, megelégedettsége. Individuális szinten az „élet értelme” igen jelentős egészségvédő faktor.

49 Fontosabb tudományos publikációk (2003-2006 ): Skrabski Á: Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban, Hét Szabad Művészet Könyvtára, Corvinus Kiadó,(2004) Budapest, Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58,340-345, 2004. Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I : Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57,114-119, 2003. Skrabski Á, Kopp MS, Sándor Rózsa, János Réthelyi, Richard Rahe: Life meaning: an important correlate of health in the Hungarian population, Int J. Behavioral Medicine,12,2, 78-85,2005. : Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60, 782-788, 2006. Skrabski Á., Kopp M.,Rózsa S., Réthelyi J.): Koherencia, az élet értelme, mint az életminőség fontos dimenziója. In: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Szerk.: Kopp M.Kovács M, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. Skrabski Á: The unique role of the mutual societies in Hungary. In:The Budapest meeting, EU accession amd its consequences for candidate countries'health system ed. André Den Exter.European Centre for Advanced Legal Studies in Healthcare. Erasmus University Press. (2004)