Milyen növények tartoznak a káposztafélékhez?

Az előadások a következő témára: "Milyen növények tartoznak a káposztafélékhez?"— Előadás másolata:

1 A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége

2 Milyen növények tartoznak a káposztafélékhez?
Fejes káposzta Karfiol Vörös káposzta Brokkoli Kelkáposzta Kínai kel Bimbóskel Bordáskel Leveleskel Tarlórépa Karalábé

3 A bór hiánya Karfiol, brokkoli, káposzta
Torzsában kialakuló üregek (üregek barnulása) A karfiol és a brokkoli rózsájának közepe megbarnul és fokozatosan összetöpped, esetleg a rózsák közepén másodlagos baktériumos rothadás alakul ki A retek esetében a gumók belső szöveteinek barnásodnak A zavar elsősorban olyankor nyilvánul meg, amikor a bór hiányt gyors fejlődés, magas hőmérséklet és nitrogén-túladagolás kíséri

4 A molibdén hiánya Leggyakrabban karfiolnál és a brokkolinál
Elmarad a rózsák kifejlődése („kivakulás”-tenyészőcsúcs fagykárosodása, repcebecő-ormányos) ill. levéllemezek redukciója és deformálódása (levéllemez egyik fele erősen redukált és fodrosodott leginkább a széleken) Jelentkezik: a savanyú talajokon, de a felvehető vasat nagy mennyiségben tartalmazó agyagos talajokon is gyakori A zavart enyhíti a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatása

5 A kalcium hiánya Tünet: levélszélek elhalása (levélszélek elszáradása következtében ezek fejlődése leáll, de a levéllemez egyéb részei tovább növekednek, aminek következtében a levelek deformálódnak kel- és fejeskáposzta), kínai kel és bimbóskel esetében néhány levél vagy a tenyészőkúp elhalása a fejek vagy a rózsák belsejében, vmennyi káposztafélén a belső leveleken apró, enyhén beesett szürke vagy akár fekete foltok keletkeznek A kalcium felvételt a talajban előforduló kálium- és nitrogénfölösleg gátolja, de a száraz és a túl nedves talaj is akadály lehet Véd.: rendszeres öntözés, a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatás

6 A fejes káposzta kórokozói
Káposztamozaik A káposzta xantomonászos feketeerűsége A káposzta fuzáriumos sárgasága A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája Káposztaperonoszpóra A káposzta alternáriás levélfoltossága A káposzta plenodómuszos betegsége Palántadőlés

7 Káposztamozaik Levélen világos- és sötétzöld mozaik foltok, a fő- és mellékerek kivilágosodnak, az erek mentén sötétzöld sávok (érszalagosodás) is megjelenhet Terjedés: levéltetvekkel és mechanikai úton Védelem: vektorok ellen ill. rezisztens fajták használata, gyomnövények elleni védelem

8 Káposztamozaik

9 Plazmodiofórás gyökérgolyvája
A betegség az erősen savanyú talajokon jelentkezik Tünet: a növények növekedésükben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a gyökéren henger vagy gömb alakú daganatok figyelhetők meg (sárgásfehér színűek, nem fásodnak el, felületük egyenetlen, parás, ha a daganatot kettévágjuk, belseje fehér, egynemű, üreg nem található benne) Fertőzési forrás: talajban 4-6 évig életképes kitartóspóra Opt.: a talaj vízkapacitása 45 % felett legyen, a talaj pH értéke 7 alatt legyen

10 A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája

11 Xantomonászos feketeerűség
Tünet: a levélen a levél szélétől kiinduló sárgászöld széles „V” alakú foltok (foltokban a levél erek fekete színűek), a foltok elszáradnak, pergamenszerűek lesznek és a levelek lehullnak, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen fekete színűek (a karalábénál nem jelentkezik) Fertőzési forrás: talaj és a vetőmag Opt.: magas hőmérséklet és páratartalom, esős időjárás Véd.: egészséges vetőmag, vetésváltás, palántaágyak fertőtlenítése, megelőző permetezés különösen esős időjárás ill. öntözés esetén, réztartalmú szerek használata Champion 50WP, Rézoxiklorid 50WP,

12 A káposzta xantomonászos feketeerűsége
Rezisztens és toleráns fajták termesztése! „Száraztermesztés”

13

14 Fuzáriumos sárgaság Tünet: először az alsó levélerek, majd a levélérközök elsárgulnak (gyakori, hogy csak a levéllemez egyik oldalára korlátozódik), később a levelek elszáradnak, a növények apró fejet fejlesztenek, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen barna színűek Fertőzési forrás: talajban lévő növényi maradványok, a mag nem fertőzési forrás Opt.: magas hőmérséklet és a talaj alacsony 40 % alatti vízkapacitása Véd.: vetésváltás, ellenálló káposzta fajták termesztése

15 A káposzta fuzáriumos sárgasága

16 A káposzta fuzáriumos sárgasága
Rezisztens és toleráns fajták termesztése!

17 Káposztaperonoszpóra
Tünet: sziklevelek sárgászöldek, rajta fehér penészgyep, lomblevelek színén sárgászöld, erek által határolt szögletes foltok, a fonáki oldalon fehér penészgyep, később a levélfoltok elszáradnak Fertőzési forrás: áttelelő növényeken és növényi maradványokban Opt.: párás vagy esős, hideg idő, a káliumhiány és a nitrogénfölösleg Véd.: megfelelő tőszám, vetésforgó, rezisztens fajták, palántaneveléskor legalább 2 alkalommal, kiültetés után szükség szerint kell permetezni. Amistar, Champion 50 WP, Dithane DG, Previcur Energy

18 Káposzta-peronoszpóra Palántanevelés esetén van jelentősége!

19 Alternáriás betegség Tünet: szikleveleken apró, sötétbarna, sárgászöld udvarú foltok, lomblevélen először apró, lilásbarna, majd mm kerek, zonált foltok, a maghozó száron és a becőtermésen a foltok aprók, sötétbarnák, középen kivilágosodnak (idősebb levelek fertőződnek) Fertőzési forrás: növénymaradványok, vetőmag (felszínén és a belsejében is) Opt.: magas páratartalom és hőmérséklet Véd.: vetésforgó, növényi maradványok alászántása, egészséges, csávázott vetőmag, kémiai: Amistar, Miltox Speciál Extra, Rézoxiklorid 50WP, stb. A védekezést megelőzően fejesedés időszakában kell elkezdeni, majd 10 naponként 3-4 alkalommal ismételni.

20 A káposzta alternáriás levélfoltossága

21 A káposzta alternáriás levélfoltossága

22

23 Palántadőlés Gazdanövény: kb. 230 növényfaj
Kórokozók: a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Alternaria fajok és más gombák. Tünet: csíranövények sziklevele és gyökere a talajban elbarnul, elpusztul, a növények nem kelnek ki (hiányos kelés), a palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, befűződik, a palánták „kidőlnek” Opt.: rossz talajszerkezet, savas kémhatás, tápanyaghiány, nitrogéntöbblet, kevés fény, magas hőmérséklet - ezek a tényezők elősegítik a fertőzés kialakulását. Életmód: tipikus talajlakó gomba (magon Alternaria), a talajban maradnak fenn petespórák, sclerotia, klamidospórák vagy szaprofiták formájában Védekezés: vetés után és kelés után a talaj beöntözése, 3-5 liter vízben oldott fungicid / 1 m², BUVICID F, FOLPAN 50 WP

24 A káposzta palántadőlése Palántanevelés esetén van jelentősége!

25 A fejes káposzta kártevői
Talajlakó kártevők Dohánytripsz Káposztapoloska Káposzta-levéltetű Keresztesvirágúak földibolhák Repceszár ormányos Káposztalepke Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

26 Dohánytripsz Tápnövény: vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, dohány
Kárkép: a levelek közé behúzódó állatok itt szívogatnak (levelek védelmében), „tűszúrásuk” helyén sebzáró folyamat indul el, parásodás Gazdasági jelentőség: július-augusztus Előrejelzés: világoskék, vizes tálcsapdák, növények hetenkénti vizsgálata Fejlődésmenet: soknemzedékű, tavasszal a vöröshagymán ill. gyomnövényeken felszaporodik, a teljes fejlődési ciklus a káposztafejben zajlik le, a nőstények a fiatal növény puha szöveteibe rakják le tojásaikat (a káposztafejben, néhány levél alatt). Az első két lárvaállapotban a lárvák a szövetekből táplálkoznak szívogatással. A harmadik és a negyedik lárvaállapotban a lárva nem táplálkozik. Védekezés: - korán fejesedő fajtákkal - tripsz toleráns fajták (Histona, Riana) - ACTARA 25 WP (nagy mennyiségű víz, nedvesítő szer)

27 Dohánytripsz

28 Dohánytripsz kártétele fejes káposztán

29 Dohánytripsz kártétele fejes káposztán

30 Káposztapoloska Leveleken szívogatnak, a szúróserték mechanikailag roncsolják a sejteket, a kibocsátott enzimet tartalmazó nyál megtámadja a környező részeket, szívás nyomán fehér folt- levéllemez elhal, hullámos felületű lesz, a fehér szövetrészek kiszáradnak, kilyukad a levél 2 nemzedék, imágó telel erdősávok avarjában Április, májusban jön elő, 2 nemzedék júliusban Nagyobb hőmérséklet kedvező számára

31 Káposztapoloska

32 Káposztapoloska

33 Káposztapoloska

34 Káposztapoloska tojásai

35 Káposzta levéltetű Viaszos bevonat
Külső leveleken szaporodik fel, levelek torzulnak, megsárgulnak, mézharmat Vírus átvitel 10-15 nemzedékes Nem gazdanövényváltós (káposzta torzsáján, keresztes gyomokon telel át) Nem viaszos fajtákon nem tud felszaporodni ACTARA 25 WG, JUDO, BI 58, KARATE 2,5 WG, PIRIMOR 50 WG

36 Káposzta-levéltetű

37 Káposzta-levéltetű

38 Káposzta-levéltetű kártétele

39 Imágó: tavasszal lyukakat rág a leveleken, száron, levélnyélen
Repceszár-ormányos 1 nemzedékes, imágó telel, a levél fő erébe, nyelébe ill. a szár bőrszövete alá petézik, a lárva a talajban bábozódik Imágó: tavasszal lyukakat rág a leveleken, száron, levélnyélen az új bogarak a zöld repcebecőt rágják, hámozzák Lárva: levél fő erében, nyelében rágnak, emiatt a levél elszárad lehullik, az idősebbek a repce szárát üresre rágják 39

40 40

41 41

42 Repceszár ormányos

43 Repceszár ormányos

44 Keresztesvirágúak földibolhái
Helyrevetett káposztában lehet jelentősége!

45 KERESZTESVIRÁGÚAK FÖLDIBOLHÁI
KÁRTÉTEL, KÁRKÉP: Az I-k a csíranövényeket és a fiatal leveleket hámozzák, lyuggatják  megnő a párologtatás  a növények elszáradnak. Az idősebb leveleket szitává lyuggatják. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA: 1 n. / I (talajban)  kora tavasszal rajzanak és károsítanak. A száraz, meleg, napsütéses időjárást kedvelik. Előrejelzés: növényvizsgálattal, ragadós lapokkal. VÉDEKEZÉS: A betelepedő I-k ellen kontakt rovarölő szerekkel (ACTARA 25 WG, BI 58 EC, SUMMIDOG 25 EC stb.)

46 Keresztesvirágúak földibolhái

47 Keresztesvirágúak földibolhái

48 Káposztalepke Hámozgatás, rágások a levélzeten, tömegszaporodás esetén csak a torzsa marad meg Kívülről rág, nem hatol be a káposztafejbe (Káposzta bagolylepke behatol) 2-3 nemzedék, báb alakban telel Tojások csoportosan a levelek fonáki oldalán Április, májustól repül, 2 nemz. Rajzása augusztus 23°C körüli hőmérséklet és 85% páratartalom Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA (klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron), TRICHOPLUS, DIPEL ES

49 Káposztalepke

50 Káposztalepke tojásai

51 Káposztalepke bábja

52 Káposztalepke kártétele

53 Káposzta bagolylepke A fiatal növények leveleinek lyuggatása, megrágása, az idősebb lárvák fénykerülővé válnak és amennyiben a káposztaféle fejet képez, akkor behúzódnak a fej belsejébe (megrágott fej gyakran rothadásnak indul) Évi 2 nemzedék: 1 nemz. május, 2 nemzedék július, augusztus Peték a levél fonákon Meleg, párás időjárás Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA (klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron), TRICHOPLUS, DIPEL ES

54 Káposzta bagolylepke

55 Káposzta bagolylepke

56 Káposzta bagolylepke

57 A káposzta legjelentősebb kártevője!
Tavaszi káposztalégy A káposzta legjelentősebb kártevője!

58 TAVASZI KÁPOSZTALÉGY A káposztafélék legjelentősebb kártevője.
KÁRTÉTEL, KÁRKÉP: A nyűvek a gyökerekben és a szár földalatti részében járatokat rágnak  a növények gyengén fejlődnek, ólomfényűek, hervadnak. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA: 3 n. / B (talajban)  III. hó végén rajzik. T rakás a gyökérnyaki részhez, a talajra. Az 1.n. ápr. elején, a 2.n. jún. végén, a 3.n. aug.-ban károsít. A nemzedékek rajzása elhúzódó, egybefolyik. A párás idő és a gyakori öntözés kedvező. VÉDEKEZÉS: Vetésváltás és gyors növekedést biztosító agrotechnika. Permetezés az I-k ellen a T-rakás előtt (DECIS MEGA). A L-k ellen talajfertőtlenítés vagy rovarölő szeres beöntözés (Bi 58 EC).

59 Tavaszi káposztalégy

60 Tavaszi káposztalégy

61 Tavaszi káposztalégy

62 A karfiol kórokozói Karfiolmozaik
A karfiol xantomonászos feketeerűsége A karfiol plazmodiofórás gyökérgolyvája A karfiol fuzáriumos betegsége Karfiolperonoszpóra A karfiol altermáriás betegsége A karfiol plenodómuszos betegsége Palántadőlés

63 A karfiol kártevői Talajlakó kártevők Káposzta-levéltetű
Keresztesvirágúak földibolhák Repceszár ormányos Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

64 A karalábé kórokozói Karalábémozaik Karalábéperonoszpóra
A karalábé plenodómuszos betegsége Palántadőlés

65 A karalábé kártevői Káposzta-levéltetű Keresztesvirágúak földibolhák
Repceszár ormányos Káposzta bagolylepke Tavaszi káposztalégy

66 Gyomnövények Elsősorban T1-esek pl. pásztortáska
Ritkábban T2-es, T3-as vagy T4-es pl. vadrepce, szőrös disznóparéj, fehér libatop, zöld muhar Évelők közül a szár- és gyökértarackosak G1 és G3 pl. apró szulák, közönséges tarackbúza

67 Gyomnövények elleni védelem
Évelők ellen: - előveteményből kell kiirtani - elővetemény utáni tarlóhántás Magról kelő gyomok ellen - presowing vagy preplanting - preemergens – DEVRINOL 45 F - postemergens gyomirtás – FUSILADE FORTE