A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben

Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben"— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben
dr. Tilk Péter,

2 Kiindulási alapok az új önkormányzati rendszer „megismeréséhez”
- Alaptörvény - Ötv.-tervezet - friss alkotmánymódosítások - folyamatban levő vagy új törvényi szabályok dr. Tilk Péter, 2

3 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
A területi beosztás - F) cikk: főváros, megye, város, község az Alaptörvény nem nevesíti a fővárosi kerületeket Ötv.-tervezet: megjelenik a járás; megyei város lesz az MJV helyett; nagyközség kategória nem szerepel dr. Tilk Péter,

4 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
A feladatellátás során kötelezően figyelembe veendő szempontok jelennek meg. N) cikk (1) bekezdés: „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti”; (3) bekezdés: a helyi önkormányzatok „feladatuk ellátása során” ezt az elvet „kötelesek tiszteletben tartani”. dr. Tilk Péter,

5 Vagyon, gazdálkodás elvei
- 38. cikk (1) bekezdés: „a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon”. - (3) bekezdés: „[n]emzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”. - (4) bekezdés: „[n]emzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. - (5) bekezdés: törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerinti gazdálkodás dr. Tilk Péter,

6 Vagyon, gazdálkodás, tulajdon
34. cikk (5) bekezdés: törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Az önkormányzati tulajdon alkotmányos szerepe is csökken. → Alkotmány 12. § módosítása („Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet”) → megyei intézmények átvétele; Esztergom intézményeinek átvételére irányuló tervezet dr. Tilk Péter,

7 Feladat-és hatáskörök
szemléletváltás az es szabályozáshoz képest az Alaptörvény nem tartalmazza az „önkormányzati alapjogok” kategóriát dr. Tilk Péter,

8 Feladat-és hatáskörök
helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg önkormányzat „kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult” → kérdés, az utóbbi milyen garanciákat kap majd - önkormányzat és az állami szervek „együttműködnek” → az „együttműködés” során inkább az állam akarata érvényesül – pl. tulajdon ingyenes „átadásának” kérdése. dr. Tilk Péter,

9 Feladat-és hatáskörök
- nincs szó a feladat-és hatáskörök alkotmánybírósági, bírósági védelméről sem. Az AB hatáskörök is átalakulnak, a védelem szintje tovább csökkenhet. AB vizsgálati joga is szűkül! - megjelenik a kötelező társulás lehetősége dr. Tilk Péter,

10 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
Rendeletalkotás a rendelet „más jogszabállyal” nem lehet ellentétes kihirdetést követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak a kormányhivatal kezdeményezheti a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatát a bíróságnál dr. Tilk Péter,

11 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
Rendeletalkotás bíróság dönt a rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről bíróság dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról DE: Alkotmánybíróság dönt az Alaptörvénybe ütközésről → az esetlegesen párhuzamos eljárások kezelést igényelnek → kormányhivatal vezetője nem fordulhat közvetlenül az AB-hoz dr. Tilk Péter,

12 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
Rendeletalkotás a kormányhivatal vezetője rendeletalkotási (pótlási) jogot kap a alaptörvényi szabályozás bonyolult, indokolatlan eljárási megoldásokkal törvényben számos nyitott kérdést kezelni kell - több probléma is felmerülhet dr. Tilk Péter,

13 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
Szervezet az Alaptörvény már nem nevesíti a jegyzőt a képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre → bizonyos lakosságszám alatt nem feltétlenül lesz bizottság → az önálló hivatal feltételekhez köthető (pl. lakosságszám). dr. Tilk Péter,

14 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
Szervezet Ennek veszélye: az 1000 fő alatti településből kb van fő alattiból kb van → a kb ból összesen 800-nak lenne önálló hivatala → komoly szervezést igényel → lakossági ellenállást generálhat → „ál” közös hivatalok jöhetnek létre Ebbe a körbe városok is beleeshetnek – pl. Visegrád. dr. Tilk Péter,

15 A törvényességi felügyelet
ellenőrzésnél erősebb; konkrétumok az új Ötv.-ből derülnek ki → Alaptörvény: rendeletpótlási jog → Ötv.: egyéb eszközök (pl. személyi döntések ideiglenes meghozatala; döntés végrehajtásának felfüggesztése, törvényességi felügyeleti bírság stb.) - feloszlatás kérdése: változatlan szabályok. DE: Esztergom-előterjesztés dr. Tilk Péter,

16 dr. Tilk Péter, tilk@ajk.pte.hu
A választás - képviselő és polgármester: ötévente dr. Tilk Péter,

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Tilk Péter,