A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS FŐBB KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az előadások a következő témára: "A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS FŐBB KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI"— Előadás másolata:

1 A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS FŐBB KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI
Prof. Dr. Lengyel Imre egyetemi tanár, MTA doktora (közgazdaságtudomány) Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (Szeged); Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Gödöllő)

2 Az előadás főbb témakörei:
1. A területfejlesztés alapelvei és céljai 2. A helyi gazdaságfejlesztés kérdőjelei 3. Eltérő fejlettségű és gazdasági lehetőségű térségek gazdaságfejlesztése 4. A helyi gazdaságfejlesztés menedzselése (Közgazdasági megjegyzések és reflexiók a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből.)

3 1. A területfejlesztés alapelvei és céljai
Beavatkozás alapelvei Cél Beavatkozási politikák Társadalom Méltányosság/ kohézió Felzárkóztatás/ területi különbségek mérséklése Esélyegyenlőség Társadalompolitika Gazdaság Hatékonyság/ verseny-képesség Gazdaság- és vállalkozás-fejlesztés Központi (top-down) gazdaság- és vállalkozásfejlesztési politika Helyi (bottom-up) gazdaság és vállalkozásfejlesztési stratégia, programok Környezet Élhető/Fenntart-ható környezet Környezet védelme Környezetvédelmi politika

4 A három dimenzió összefüggése

5 2. A helyi gazdaságfejlesztés kérdőjelei?
Mit értünk helyi gazdaságfejlesztés (HGf) alatt? Tudatos közösségi beavatkozás a helyi gazdasági folyamatokba a versenyképesség javítására Tudatos? Egyeztetett, nyilvános koncepciók, stratégiák Közösségi? Kormányzatok: központi, regionális és helyi (politikai szempontok) Magánszektor szervezetei (szövetségek, kamarák stb.) Non-profit szervezetek (NGO-k) Beavatkozás? Top-down módon szerveződő beavatkozások: kormányzatok (főleg infrastruktúra fejlesztése) Bottom-up módon szerveződő beavatkozások: kamarák, klaszterek szervezetei stb. Allokatív és/vagy stratégiai szemléletű beavatkozás Helyi gazdasági folyamatokba? Regionális keretprogramok (pályázatok), akciótervek Helyi projektek bottom-up generálása Célszereplők: KKV-k, multik, önkormányzatok, intézmények, háztartások stb. (minél kisebb a térség, annál inkább a KKV-k) Versenyképesség javítására? Jövedelmek (tőke- és munka) Nem szándékolt munkanélküliség (munkahelyek létrehozása)

6 Mit értünk alulról-szerveződő (bottom-up) helyi gazdaságfejlesztés alatt? „egy olyan folyamat, hol a köz-, üzleti- és magánszektor szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek fejlesztésében. A cél az életminőség javítása.” Célrendszer: Cél: a helyiek életminőségének/jólétének növelése Eszköz: a versenyképesség javítása (növekedés/jövedelmek + foglalkoztatottság) Együttműködés a lényeg az eltérő érdekű helyi szereplők között (partnerség)

7 A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük

8 Fontosabb megállapítások:
1. A területfejlesztés szempontjából a környezet kiemelt fontosságú (legalábbis elméletileg és szavakban) 2. A HGF-el foglalkozó közgazdaságtani irányzatok, gondolatok a „környezet”-re nem térnek ki: gazdaságon kívüli eszközök kellenek (az internalizálás nem elegendő) 3. A HGF során központi kormányzati (gazdaságpolitikai) és helyi gazdaságfejlesztés együttesen lép fel 4. Négyféle lépéssorozat: a kormányzati politikák befolyásolása a helyi politikákra hatás (gazdaságfejlesztés) a vállalatok befolyásolása (corporate social responsibility) a helyi lakosság környezettudatosságának növelése

9 3. Eltérő fejlettségű és gazdasági lehetőségű térségek gazdaságfejlesztése
A HGF lehetséges céljai, kidolgozása és végrehajtása, függ a térség fejlettségétől és nagyságától: urbánus vs rurális, nagyváros vs kisváros metropolitan vs micropolitan

10 EU NUTS-2 régiók tipizálása (Cambridge, 2003)

11 Az elméleti kistérség-típusok (Lengyel-Lukovics)

12 Vállalatok és szövetségeik Egyének és csoportjaik
4. A helyi gazdaságfejlesztés menedzselése A bottom-up fejlesztések potenciális résztvevőinek főbb csoportjai Közintézmények Vállalatok és szövetségeik Egyének és csoportjaik Kormányzati (dekon-centrált) hatóságok térségi helyi Helyi (önkormányzati) szervezetek városi képviselőtestületek és hivatalaik térségi szövetségek Közszolgáltatásokat végzők: iskolák, egyetemek szociális és egészségügyi közintézmények Pénzintézetek bankok takarékszövetkezetek Termelő szektorok kereskedelmi és iparkamarák egyéb vállalkozói szövetségek Mezőgazdasági szövetségek szövetkezetek szövetkezetek egyesülései Szolgáltató vállalatok kulturális szolgáltatások, rádió, sajtó nem-kulturális szolgáltatások Térségi szervezetek egyesületek környezetvédelmi társulások Kulturális szervezetek társaságok szociális és vallási szervezetek Emberek és csoportjaik informális csoportok emberek Érdekcsoportok szakszervezetek szakmai szövetségek

13 A regionális/helyi bottom-up gazdaságfejlesztési hálózatok általános szerkezete

14 A regionális/helyi gazdaságfejlesztés „négy lába”

15 Köszönöm a figyelmüket!
Összegzés A bottom-up helyi gazdaságfejlesztés lehetőséget nyújt a környezeti értékek mérlegelésére és egy elfogadható kompromisszumra A térségek fejlettségétől (lakosság, vállalkozások) is függ, hogy mit lehet elérni A helyi gazdaságfejlesztés a helyi szereplőkön keresztül befolyásolható (a 4 láb) Mindegyik szereplői kört tudatossá kell tenni Köszönöm a figyelmüket!