A területfejlesztés és területpolitika Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A területfejlesztés és területpolitika Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A területfejlesztés és területpolitika Magyarországon

2 Területfejlesztés intézményrendszere (21/1996. évi törvény)
Országos Területfejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Tanács (7 RFT) Megyei Területfejlesztési Tanács (19 MTT) Kistérségi fejlesztési társulások Jogszabályi háttér: 1996. évi XXI és évi módosított törvény a területfejlesztés és területrendezésről

3 Területpolitika (OTK)
A hazai területpolitika - Az Országos Területfejlesztési Koncepció a tervezési rendszerben Országos Fejlesztési Koncepció (Országgyűlés) Irányelvek, átfogó célok Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) (Kormányzat) EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika (OTK) Regionális Operatív Programok (EU + HU) Ágazati Operatív Programok (EU + HU) Országos fejlesztési programok (HU)

4 HOSSZÚ TÁVÚ,ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK
JÖVŐKÉP: Területi harmónia A L A P E L V E K HOSSZÚ TÁVÚ,ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi verseny-képesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható területi fejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek,tématerületek - Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése - Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása - A Duna-mente fenntartható fejlesztése - A termálvízkincs térségi hasznosítása 2. Versenyképességi pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Közép –Magyar- ország Közép –Dunán- túl Nyugat –Dunán- túl Dél –Dunán- túl Észak –Magyar- ország Dél -Alföld Észak -Alföld

5 AZ EU SZABÁLYOZÁSI TERVEZETEK STRATÉGIA KÉSZÍTÉST ÉS PROGRAMOZÁST MEGHATÁROZÓ KERETEI 2007–13

6 Programozási folyamat egyszerűsítése
AZ EU SZABÁLYOZÁSI TERVEZETEK STRATÉGIA KÉSZÍTÉST ÉS PROGRAMOZÁST MEGHATÁROZÓ KERETEI 2007–13 Programozási folyamat egyszerűsítése Alapok a következő programozási időszakban ERFA,ESZA, KA Egy program –egy alap KA projektek döntése továbbra is külön de tervezése és végrehajtása ERFA programok keretében Alapok jelenleg ERFA, ESZA, KA EMOGA, FIFG Egy program több alapból is finanszírozható KA tervezése és végrehajtása külön

7 NFT = Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK)
2007-től a Közösségi Támogatási Keret (KTK) mint fogalom átalakul a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretté (NSRK) Új típusú dokumentum a Nemzeti Fejlesztési Terv összefoglalására - De! Nem menedzselési, hanem stratégiai dokumentum. Tartalmazza: területi és tematikus prioritásokat operatív programok listáját és az Alapok programonkénti indikatív elosztását operatív programok közti koordináció módját más pénzügyi eszközök hozzájárulását és azoknak az Alapokkal való koordinációját a mezgazd-i, a vidékfejl.-i alap forrásait információt az addicionalitás elvének betartására irányuló ex-ante vizsgálathoz

8 Tervezési rendszer 2007-13 OFK II. Országos Területfejlesztési
(Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) OFK II. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Szakpolitikák + Régiós célok + EU-rendelet-tervezetek Régiók Kizárólag hazai forrásokból finanszírozott fejlesztések II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Eu+hazai források) Operatív Programok SOP1, SOP2, ROPX Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv (EU + hazai források)

9 Komplex és stratégiai látásmód
A tervezés Komplex és stratégiai látásmód 2004 2006 - 2007 2013 (2015) II. NFT I. NFT 2020 2030 O F K II. NFT EU forrású fejlesztések Hazai költségvetési fejlesztések I. NFT III. NFT Hazai forrású fejlesztések ( ) Hazai magánforrások Külföldi működő tőke

10 Mire koncentrál az EU a források elosztásakor?
NSRK és ROP-ok Tervezés Mire koncentrál az EU a források elosztásakor? Versenyképesség és foglalkoztatottság növelése (Lisszabon, 2000, megújítva 2005) Fenntartható fejlődés (Göteborg, 2001) Előfeltételek: makroökomiai stabilitás, strukturális reformok

11 Új Magyarország Fejlesztési Terv
Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Az Európai Unió Kohéziós Alapjából és a Strukturális Alapjaiból ra előirányzott források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), amely megfelel az Európa Unió által megkövetelt NSRK-nak. Az ÚMFT átfogó, illetve specifikus céljai az alábbi célrendszert határozzák meg: A foglalkoztatás bővítése: a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A tartós növekedés elősegítése: a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése.

12 ÚMFT prioritásai prioritás: A gazdaság fejlesztése
prioritás: A közlekedés fejlesztése prioritás: A társadalom megújulása prioritás: A környezet- és energiafejlesztés prioritás: Területfejlesztés prioritás: Államreform

13 Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásleosztása
Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót fordíthatunk majd a fejlesztésekre. E források kiegészülnek még a fejlesztéseket megvalósító szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok, nonprofit szervezetek) saját forrásnak tekinthető ráfordításaival. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes költségvetésen belül Kohéziós Alap 1/3 - Strukturális alapok 2/3 A strukturális alapok forrásaiból ERFA (fizikai beruházás) 75–80% - ESZA (humán) 20–25% Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból Ágazati felhasználás 50% - Regionális felhasználás 50% A Kohéziós Alap forrásain belül Környezet-energia 40-50% - Közlekedés 60-50%

14 Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásleosztása
A konvergencia célkitűzés alá tartozó regionális operatív programok közötti forrásmegosztásnál figyelembe vették a lakosságszámot (20%-os súllyal), a települések számát (10%), a munkanélküliséget (20%), az elmaradott településen élők számát (10%), valamint az egyes régiók fejlettségét (40%). Ennek alapján a következő megosztást alakult ki:

15 Konvergencia ROP-ok Prioritási tengelyek:
regionális gazdaságfejlesztés a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának stratégiai fejlesztése térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosítása regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, illetve tematikus integrált fejlesztések

16 Végrehajtás

17 OP-k jellege 2007-13-as új hazai kezdeményezésű végrehajtási eljárások
OP-k stratégia jelleg Hivatalosan csak prioritások és azon belül hozzávetőlegesen pár tevékenységi terület szerepel a programban 2 éves akciótervek Részletes tervek, aprólékosan meghatározva a támogatás formáját, a támogatható tevékenységet, területi fókuszát NSRK hatékony végrehajtásának egyik kulcsa – az I. NFT tapasztalatai szerint – az alkalmazott ejárások egyszerűsítése. 5 alapvető eljárásrendi minta: A központi projektek; Az akcióterven alapuló pályázat (több körös pályáztatás); A nyílt pályázat; A támogatási alapok rendszere (vissza térítendő támogatások, tőkealapok) A normatív támogatás rendszere

18 Megoldatlan problémák, feladatok I.
Ágazati és regionális fejlesztési kompetenciák lehatárolása Regionális végrehajtási rendszer felállítása Ágazati végrehajtási rendszer felállítása és regionalizálásának biztosítása Kiemelt programok és az OP-k kapcsolatának tisztázása OP-k közötti forrásmegosztás 6. Növekedési pólusok (5 nagy város) – és az OP-k, kiemelten ROP kapcsolatának tisztázása, valamint fejlesztési területeik, végrehajtási és forrásnagyság tisztázása 7. Vidékfejlesztési tevékenységek lehatárolása (agrár és területfejlesztési)