Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7.

Az előadások a következő témára: "Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7."— Előadás másolata:

1 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7.

2 A tanárképzés új rendszere alapelvek – bizonytalanságok az értelmezésben alapképzés – mesterképzés funkciója közismereti első és második szakképzettség szakmai, művészeti tanárképzés képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés … a köztudat még nem ismeri és nem érti

3 Az akkreditáció (a MAB) funkciója a MAB minőségfilozófiája: a FOI a tervező és a megvalósító – nem a MAB szaklétesítés: kkk kialakítása – oda-vissza rendszerben történt közismereti: a tanári záróvizsga előtt: 2 diszciplináris zárószigorlat legyen kevés a szakmai diszciplináris kredit szakmai: elég stabil alap van (>200 kr.) szakindításokhoz útmutató: A (p-p-gy) + több B lap szakindítási beadványok elbírálása: külön 1 A és külön sok B

4 Tartalmi kérdések: a tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése az Ftv. oktató-kritériuma: PhD a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában közös képzés értelmezése a MAB-ban szakirány jelenleg nincs

5 JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődő tudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Ftv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ* PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti. A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Redukció, koncentráció módszertan: tankönyírók feladata Tanárképzés mesterfokozaton A tudományt olvassa

6 Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakma i kredit szak- módsz- tan isk. gyak. kredit szaba don vál. kr. Gyakorlf élév Össz e-sen * A-ra épülő * szakma 1*110 4028732 portfolió 30 120+ 30 szakma 2*50 4028732 ped-pszi10 4030szd. 532 M-re épülő * nt szakma 30030+1018+10732 portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 Főiskola után * azonos szakon szakma* 120min. 60*47733,5 portfolió 20 min. 90 ped-pszi # M után # szakma 1*03004027732 portfólió 20 60 ped-pszi0 0 Egyetem után # Szakma01504028732 portfólió 10 60 ped-pszi0 10 3 Főiskola után # szakma*012060477 2 portfólió 20 60 ped-pszi0 10 Közismereti* Újabb közismereti # tanárképzés Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: 110+28=138, 2.-hoz: 50+28=78 Többi esetekben: 300+28=328, 120+47=167, 150+28=178

7 Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakmai kredit szak- módsz -tan isk. gyak. kredit Szaba- don vál. kr. Gyakorlf élév Össze -sen * A-ra épülő szakma*min. 180 min. 30*50732,5 portfolió 30 90+30 ped-pszi 4030532 M-re épülő szakma 30030+1018+10732 portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 # A-ra épülő szakma*min. 180 min. 40*28732 portfolió 30 90+30 ped-pszi 4030szd. 532 M-re épülő vagy // Szakma 300min. 30*18732 portfólió 20 min. 60 ped-pszi min. 4030532 * Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: 180+50=230, ill. 300+28=328 Művészeti tanárképzésben: 180+28=208, ill. 300+18=318

8 ELTE316946 Szeged206935 Debrecen152320 Eger12 226 Pécs722534 Nyíregyháza616-22 Pannon63312 Sopron/Szhely413118 Miskolc37414 Kodolányi JF27-9

9 Corvinus12-3 Sapientia HF11-2 Bp. Gazdasági F1--1 Szt. Atanáz F, Nyh1--1 Pázmány P. KE--16 BME--12 Károly G. RE-279 Szegedi HF--11 Kaposvár--11 Semmelweis--11

10 2004. június 15. Szegedi TE (levél): Az új tanárképzési rendszer gordiusi csomó- jának megoldásához vagy (politikusi) kard, vagy egy zseniális szegedi gondolat kell. 2005. június 15. OM, Budapest Tanárképzés: modellváltás a Bologna folyamatban – „Apu, hogy megy be?” E gyszerű kérdések(re) – világos válaszok kellenek. Bazsa Gy. FTT elnök

11 A nagy áttörést a Bologna-rendszer hozza 2 Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán vala- mennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósu- lásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.”

12 Tanárképzési grémiumok: OKM felsőoktatási államtitkárság – Mang Béla, Manherz Károly Nemzeti Bologna Bizottság – Tanárképzési AlbizottságHunyady György Magyar Rektori Konferencia – Tanárképzési Bizottság Hauser Zoltán MAB – Tanárképzési BizottságPukánszky Béla Falus Iván

13 A képzési szerkezethez 1  Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) PP 10 kredit szabadon10 kredit Új sajátságok, problémák: a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) a két szakterület közötti >100 % kredit-különb- ség a mesterképzésben nem kompenzálható mit ér az alapképzési oklevél a piacon?

14 A képzési szerkezethez 2  Mesterképzés: 4 + 1 szemeszter (150 kredit): 1. szakterület30 kredit minimum 2. szakterület50 kredit maximum PP 40 kredit egységesen külső szakmai gyak.30 kredit egységesen Új sajátságok, megoldandó problémák: Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés, a döntési mechanizmus? A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy- szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI- nek, sem a külső gyakorlóhelynek.

15 A Bolognai képzés dokumentumai 1 1.Képzési és kimeneti követelmények ­A tanári mesterszak KKK-ja kettészakadt: ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. ­A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. ­A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. ­Az OKM a nyáron honlapján megjelentette.

16 A Bolognai képzés dokumentumai 2 2.Szakindítási beadványok – a MAB-hoz (tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga-terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek). ­Elvileg nem sürgős, mert az első alapszakosok csak 2009-ben végeznek és jönnek M szakra. ­Mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés?) ­2010. szeptember 1-től „1 oktató 1 intézmény” szabályt többen 2007. szept. 1 előtti beadás- sal remélik megkerülni (Ftv) (?) ­A tanárszak indítási kérelmeket a MAB együtt kívánja értékelni és szakvéleményét kiadni.

17 Személyes (nem MAB testületi) vélemény 1 A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van, a magyar közoktatás „eredményei” (PISA felmérés) ezt igénylik. A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott, a képzés szerkezete a hallgatónál eklekti- kus lesz, nem kompakt az A+M stúdium.

18 Személyes (nem MAB testületi) vélemény 2 Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munkaerőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást tovább- tanuláshoz a tanári mesterszakon. Nagy probléma: a paradigmaváltás szüksé- gességét, lényegét és következményeit a képzők nagy része nem értette meg (lásd KKK-k felfogását). Meglátjuk a tanterveket!

19 Falus Iván (2007): Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz- talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg- közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.

20 Doktori iskolák a tanárképzőkben Debreceni E.Neveléstud.*Pszichológiai tud.*Czigler István ELTENeveléstud.Bábosik István Pszichológiai tud.Hunyady György Károli GRE------ Miskolci E.------ Pannon (V.)Neveléstud.* (+nyelvtud.)---Falus Iván Pázmány PKE------ Pécsi TENeveléstud.Forray R. Katalin Pszichológiai tud.László János Szegedi TENeveléstud.---Csapó Benő BDF, EKF, NyF------ BMEPszichológiai tud.Kovács Ilona Corvinus------ SEPszichológiai tud*Bitter István

21 Mi a MAB feladata és lehetősége? A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta- tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Manherz Károly szakállamtitkár (2007): „ [Ez maga után vonja a doktori iskolák felülvizsgálatát], ez pedig összhangban van a MAB új koncepció- jával, amely szerint jobban kell érvényesíteni az akkreditáció oktatáspolitikai szerepét.” „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.” (2005).

22 A MAB lehetőségei: a szakindítási kérelmek egyidejű értékelése révén reális összehasonlítások kialakítása; a tantervekben a kompetencia alapú képzési felfogás elemzése, megkérése; a tantervekben a záróvizsga keretében a kimeneti követelmények hasonló értékelése; a magyar felsőoktatás, a tanárképzés minősé- gének ügyét az intézményi egzisztenciális érde- kek fölé helyezni; a kérelmek elbírálása alapján összegző értékelő véleményt és javaslatokat adni az MRK-nak. A későbbi akkreditációk során ezek értékelése.