Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A NÉMET MODELL
2
A NÉMET KÖNYVTÁRÜGY SAJÁTOS FEJLŐDÉSI FOLYAMATA
3
A HISTÓRIAI FOLYAMAT RÖVID JELLEMZÉSE
1. Rendkívül fejlett tudományos (szak- és felsőoktatási) könyvtári rendszer = gazdag egyetemi, szakképzési hagyományok. 2. Az angolszász világhoz képest és a tudományos gyűjteményekhez viszonyítottan elmaradott közkönyvtári rendszer = a neveléssel kapcsolatos felfogások, gyakorlatok.
4
A KÖZKÖNYVTÁRAK FEJLŐDÉSI FOLYAMATA
5
A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJA AZ AUFKLÄRIZMUS HATÁSAI
A felvilágosodás hatása a német fejedelemségekre, fejedelmekre. A gazdaság fellendülése szükség van az írás-olvasás tudásra. A polgárság számának növekedése és a polgárság érdekeinek megjelenése. Az iskoláztatás kiszélesedése a könyvek, a könyvtárak iránti érdeklődés növekedése.
6
TÁRSADALMI HATÁSAI A KÖZNEVELÉS (ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG) fogalmának és tevékenységének megjelenése.
7
DIE ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG TARTALMA
Immanuel Kant ( ) Az állam felelős polgárai neveléséért. A nevelés részterületei: fizikai, esztétikai, intellektuális, praktikus A nevelés színterei: magánszféra (család); közszféra (iskola, egyházak, könyvtárak).
8
MILYEN POLGÁROKRA VAN SZÜKSÉGE AZ ÁLLAMNAK?
Városi polgárokra: a megújuló gazdaság és közigazgatási rendszer működtetéséhez. Vidéki polgárokra: akik a korszerű ipari és mezőgazdasági termelési folyamatokat, technológiákat ismerik és alkalmazzák. MINDENEKELŐTT azonban „JÓ POLGÁROKRA”
9
A JÓ POLGÁROK NEVELÉSÉNEK EGYIK SZÍNTERE A KÖNYVTÁR…
MILYEN KÖNYVTÁRAKRA VAN SZÜKSÉGÜK POLGÁROKNAK? A városi polgárság számára: városi könyvtárakra, amelyek az iskolázottabb rétegek igényeit elégítik ki. A vidéki polgárság számára: a praktikus ismereteket tartalmazó gyűjteményekre.
10
MI JELLEMZŐ A NÉMET TERÜLETEK EKKORI KÖNYVTÁRAIRA?
Kialakulóban vannak a városi közkönyvtárak, de igen kezdeti stádiumban. A falusi könyvtárak ( ha egyáltalán vannak) többnyire egy szekrényből és legfeljebb száz kiolvasott könyvből állnak. A könyvkiadás és könyvkereskedelem fejlettsége miatt meghatározó a kölcsönkönyvtárak (Leihbibliothek) működése üzleti haszon.
11
EZZEKKEL SZEMBEN MI AZ ELVÁRHATÓ, AMIT AZ ÁLLAM HASZNOSNAK TARTANA?
Fejlett, de az állami elvárásokhoz (hasznosság) igazodó városi könyvtári rendszer. Olyan falusi könyvtárak létrehozása, amelyek a parasztok praktikus ismereteinek bővítését szolgálják (hasznosság).
12
A KÖZKÖNYVTÁRAK KIALAKULÁSÁT SEGÍTŐ NÉPMŰVELÉSI MOZGALOM HATÁSRENDSZERE
A polgárok nevelése „állami megrendelésre” történik paternalisztikus elemek megjelenése. Utilitarizmus = haszonelvűség A népművelési mozgalom fő célja: „jó állampolgárok” nevelése. A közkönyvtárak gyűjteményeinek alakításában a haszonelvűség dominál. A szelekció szempontjai: szolgálja-e a mű a „jó állampolgár” személyiségének kialakítását? Ennek megfelelően vannak jó (a célokat szolgáló) művek, és vannak rossz (a célokat nem szolgáló, sőt azzal ellenkező értékeket közvetítő) kiadványok. A paternalisztikus művelődéspolitikai felfogás miatt a közkönyvtárak a „jó műveket” kell, hogy olvastassák.
13
A „NEVELŐ KÖNYVTÁR” KLASSZKUS PÉLDÁJA AZ ELSŐ (NYILVÁNOS) NÉPKÖNYVTÁR (Bücherei) (1828. Großenhain, Szászország) A BENJAMIN PREUSKER KÖNYVTÁR GROSSENHAINBAN Karl Benjamin PREUSKER ( )
14
A KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYE 1853-BAN
Mennyisége: kb kötet Összetétele: Természethistória Technika Egyéb tudományos művek Amelyek jól szolgálják az ifjúság, az iparos rétegek, valamint a magasabb iskolázottságú polgárok képzését, tudásának továbbfejlesztését.
15
A PUBLIC LIBRARY KÖNYVTÁRTÍPUS MEGJELENÉSE
Egyesült Államok: 1848 P-L alapítás –Boston Egyesült Királyság: P-L Act 1852. P-L alapítás – Manchester, Liverpool
16
FRIEDRICH VON RAUMER ( ) 1841-ben, Berlinben alapítványt tett, amelyből az amerikai P-L mintájára négy könyvtárat hoztak létre. Ám a berlini városi tanács csak azzal a feltétellel támogatta a könyvtárak működését, ha azok gyűjteményétől távol tartják az erkölcsi, vallási és állami kifogásolható műveket. Sőt! Olyan kiadványokat szereznek be, amelyek erősítik a fenti értékrend fejlesztését.
17
P-L MINTÁRA: BÜCHERHALLE NEM CSAK KÖLCSÖNÖZ, HANEM OLVASÓTERMET IS MŰKÖDTET
A tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak közötti jelentős különbözőségek oldására. Az állományt úgy alakítják, hogy valamennyi olvasó megtalálhassa az őt érdeklő műveket. 1899-ben a Comenius Társaság minden 10 ezernél nagyobb lélekszámú településen kezdeményezte a Bücher- und Lesehallek létesítését.
18
A LEGNAGYOBB BÜCHERHALLEK
1896. Jena – Öffentliche Lesehalle (az alapítók különböző társaságok, társulatok + vállalati támogatás: Zeiss-Werken in Jena) 1899. Essen – Krupp’sche Bücherhalle (üzemi Bücherhalelleként alapítva, majd nyilvános) 1899. Hamburg - Öffentliche Bücherhalle (üzemi könyvtárként alapítva, majd nyilvánossá vált)
19
1899. BOSSE-ERLAß POROSZORSZÁG
Célja: a népkönyvtárak létesítésének és fenntartásának ösztönzése, kezdeményezése, támogatása. A könyvtárak feladata: szakszerű tájékoztatás, a hazafias érzés és a moralitás erősítése. Direktívái: A nyilvános könyvtárak közfeladatot ellátó szervezetek. A könyvtárak a múzeumokhoz, színházakhoz, iskolákhoz állami gondozás alá kerülnek. A közkönyvtárak fenntartása állami, városi és községi finanszírozással történik. A különböző politikai irányzatokat távol kell tartani a könyvtáraktól.
20
A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19
A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19. SZÁZADI „NEVELŐ KÖNYVTÁR” (A NÉPMŰVELÉS) ESZMÉJÉHEZ
21
A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni.
VITA A HAGYOMÁNYOS ÉS A MODERN KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS KÉPVISELŐI KÖZÖTT 2. A MODERN, SZOLGÁLTATÁSKÖZPONTÚ MODELL KÉPVISELŐJE: PAUL LADEWIG ( ): Politik der Bücherei (1912) A könyvtáraknak nem a nevelés a feladata, hanem az olvasók igényeinek kiszolgálása A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni. A HAGYOMÁNYOS NÉMET MODELL (NÉPKÖNYVTÁR) KÉPVISELŐJE: WALTER HOFFMAN ( ) A könyvtár szociális, oktató és nevelő intézmény. Csak a szép és jó könyveket gyűjtheti, adhatja az olvasók kezébe.
22
A VITA KÖVETKEZMÉNYEI A hagyományos népkönyvtári modellhez való visszatérés. A kirobbant vita 20 évig húzódott el. A német könyvtárügy modernizációjára vonatkozó törekvések megbuktak. A folyamat része a német a kultúra és a nyugati kultúra között ezekben az években lezajlott összeütközésnek, amelyben a német kultúra maradt alul.
23
A Német Birodalom 1871-ben.
24
A KÉT NÉMETORSZÁG
25
Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen
Baden-Würtemberg Bayern Berlin Brandenburg Bremen Hamburg Hessen Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen Rheinland-Pfalz Saarland Sachsen Sachsen-Anhalt Schleswig-Holstein Thüringen NÉMETORSZÁG MAI KÉPE
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.