Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaAdrián Lukács Megváltozta több, mint 10 éve
1
Szeifer Csaba Informatikus könyvtáros II./2.
2
Ormos Mária : „Voltaképpen az a veszély fenyeget, hogy a társadalom gazdag és jó módú része, - miután kialakította a maga óvodáit és elkezdte a saját iskoláit is építgetni, - létrehozza a külön egyetemeit is. Kialakul egy olyan rendszer, amelyben a szűk és társadalmilag behatárolt elitképzés mellett a népesség jó harmada a funkcionális analfabétizmus állapotába süllyed vissza.”
3
„Funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését.” UNESCO
4
Definíciók Definíciók: A funkcionális analfabetizmus „felfedezése” az 1970-es évekre esik Az FA olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasni-írni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, ◦ hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, ◦ új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, ◦ személyközi interakciók lebonyolítására. (Röviden: (Röviden: Az elnevezés az olvasás-írás tudásának funkcionális ellehetetlenülésére utal.) DE egyes vélemények szerint a XXI. században funkcionális analfabéta mindenki, aki nem tud gépkocsit vezetni, internetezni vagy nem beszél három világnyelven.
5
Miért is gond ez? Gutenberg-galaxis= a gondolat, a tudás hordozója, közvetítője a kommunikációnak Informatikai forradalom, kulturális szimbólumrendszer megértése (ennek hiánya) Kulturális szocializáció korlátozottsága Összegezve: Akadályozza a társadalom demokratizálódását, a modern társadalomban való részvétel lehetőségét. Viszont nem szervi eredetű betegség, nem pszichológiai vagy fiziológiai elváltozás okozza, mint a diszlexiát. Nem képességek hiányáról van szó.
6
Kialakulásának okai: Elektronikus vizualitás tömeghatása (tv, internet) Bár ellentmondás lehet sokszor a FA korlátozza az információs forradalom vívmányaiban való részvételt A közoktatás problémái A FA esetén számba vehető rétegek szociokulturális helyzete Olvasáskultúra romlása Iskolázatlanság, motiválatlanság Megváltozott életmód (kevesebb olvasás)
7
A funkcionális illiteráció többnyire egy folyamat, amelynek végpontja az írás- és olvasásképesség szinte teljes elvesztése, kezdete pedig az ezekhez kapcsolódó részkészségek elbizonytalanodása. Az írásképesség eróziójának első fázisa általában a helyesírási elbizonytalanodás. Veszély: a jelenség újratermelődése
8
Becslés: az általános iskola után a végzettek 1/3-a FA-nak mondható. Jellemzők: 1. A lakosságnak több mint felének a munkája során soha nem kell sem írnia, sem olvasnia, kiváltja az írást a telefon, ha a meseigényét is teljes mértékben kielégítheti - a filmek révén - anélkül, hogy olvasnia, írnia kellene, akkor elég nehéz a literáció szükségessége mellett érvelni. 2. Mivel a mai világban viszonylag jó nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül - mindenekelőtt a televízió segítségével -, a funkcionálisan illiterátus emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek.
9
Ratio Educationis 1777, 1806 Eötvös népoktatási törvénye 1868 Folyamatos kezdeményezés az olvasás népszerűsítése, társadalmasítása: olvasókörök 18. sz.; 1950-es évek olvasómozgalma; az olvasó népért mozgalom 1968
10
Magyarországon az 1990-es években kezdődött a probléma. A gyors gazdasági, politikai, kulturális változás olyan mennyiségű ismeretanyagot zúdított a gyengén írók-olvasók nyakába, hogy a megfelelő alapképességek hiánya, illetve nem megfelelő színvonala miatt nem tudtak alkalmazkodni az új helyzethez. Egy adat: 1995-ben 20-25 százalékra tették az érintettek felnőttek arányát. Közép- és Kelet-Európában 9 millió felnőtt nem képes sem írni, sem olvasni – UNESCO
11
Szépirodalom olvasása az első helyen a szabadidős tevékenységek között (1969), ugyanez 2001-ben a 20. helyen szerepel! A semmit nem olvasó magyarok aránya 1985-ben 5%, 2000-ben 12% A fiatalok közt 2000-ben 51%!
12
A gyakorlat hiánya: önéletrajz megírás, csekk kitöltése, kérdőív értelmezése, használati útmutatók megértése, átutalás elindítása, adóbevallás vagy önéletrajz megírása, felhasználói szerződések apró betűs részeinek átbogarászása – rutinfeladatnak tűnnek, de sokszor nem azok!
13
Irodalom: Steklács János: Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.