Logisztikai hálózat és folyosók

Az előadások a következő témára: "Logisztikai hálózat és folyosók"— Előadás másolata:

1 Logisztikai hálózat és folyosók
Készítette: Molnár Gábor

2 Az országok közötti kapcsolatok javításának fő eszközei
Az országok közötti kapcsolatok javításának fő eszközei az EU koncepciójában a transzeurópai hálózatok. A Transzeurópai Hálózatok (TEN = Trans European Networks) a közlekedés, a távközlés és az energia európai hálózatainak gerincelemeit foglalják magukban. A gyakorlatban a TEN kérdéskörében döntő szerepet kaptak a hálózat kialakításához szükségessé váló beruházások. E beruházások elkészültét eredetileg 2005 végére irányozták elő. A tervezet jellegzetessége, hogy az EU magterületén, elsősorban a francia hálózathoz kapcsolódva számít csaknem 5000 km új, nagy sebességű vasúti pálya megépülésére. Innen távolodva a másik súlypont a (görög, portugál, ír, skandináv) peremvidékek meglévő hálózatainak autópályákká, hagyományos, de korszerű, 200 km/ó sebesség körüli közlekedésre alkalmas vasutakká, illetve autóutakká történő fejlesztése.

3 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)
5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé) a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad; a főág Szlovénia (M70), az V/B és V/C ág Horvátország (M7 és M6) felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé (M3); a vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú 7-es: (Duna folyó) a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km repülőtér (3): Sármellék, emellett Budapest- Ferihegy, Debrecen, kikötő (7): Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged 4-es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke) az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz – régiónk a Hegyeshalom-Budapest vasútvonallal és az M1 autópályával érintett; 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)

4 A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók”
Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.  A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.  Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék  Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.

5 A szállítás Ptk. szerinti megfogalmazása
A szállításon az adásvételi ügylet teljesítését értjük.                                                                                                                      Ez azt jelenti, hogy az áru tulajdonosa - az eladó - az ügylet lebonyolítására vonatkozó szerződés adott feltételeinek teljesítése ellenében, a szerződésben ugyancsak kikötött paritásponton lemond a vevő javára az áru fölötti rendelkezési jogáról, és azt a vevőre ruházza át. A szállítás tehát kereskedelmi fogalom. Kereskedelmi értelméből következik, hogy nem jelenti önmagában a helyközi árumozgásról való gondoskodást vagy annak elvégzését. Az eladó például akkor is eleget tesz szállítási kötelezettségének, ha ex Works, AB raktár, AB telephely paritás esetén - a vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett – saját gyárában vagy raktárában a vevő rendelkezésre bocsátja az árut. (szállítási szerződés = adás-vételi szerződés).

6 A fuvarozás Ptk. szerinti megfogalmazása
A fuvarozás az a művelet, amelyet az áru helyváltoztatása érdekében kell elvégezni. A helyváltoztatás kezdőpontja rendszerint a termelési vagy tárolási hely (gyár, üzem, bánya, termőhely, raktár), célpontja a felhasználás, illetve a rendeltetés helye. A fuvarozást az áruk továbbítására alkalmas, különféle szárazföldi, vízi (folyami, tengeri), légi közlekedési eszközökkel végzik, de fontos szerep jut a vezetékes (légvezeték, csővezeték) árutovábbításnak is.

7 A szállítmányozás Ptk. szerinti megfogalmazása
A szállítmányozás az árutovábbítás folyamatának megszervezése. Célja, hogy a küldemény a lehető legkisebb költséggel, legbiztonságosabban, a megfelelő időben a legoptimálisabban jusson el a rendeltetési helyre. A logisztika egyik ágának tekinthető.