Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák.

Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák

Kompetencia kérdésköre I.
Mit végezhet plasztikai sebész, mit végezhet csak plasztikai sebész? Minimumfeltételekről szóló 60/2003 ESZCSM rendelet melléklete Plasztikai beavatkozások felsorolása-főszabály az esztétika, kivételek a helyreállító beavatkozások Esztétikai beavatkozást csak plasztikai sebész végezhet, feltétel öt éves szakorvosi gyakorlat Rendelet előírja azokat a helyreállító beavatkozásokat, amit csak plasztikai sebész végezhet, nem kell öt éves szakmai gyakorlat

Kompetencia kérdésköre II.
Kizárólag plasztikai sebész szakorvos által végezhető beavatkozások különösen: Esztétikai plasztikai műtétek Emlőhelyreállító műtétek mikro-sebészeti beavatkozással Emlőhelyreállító műtét implantátummal Emlőbimbó-képző műtét Implantátum eltávolítása szövődmény miatt Capsulotomia, Capsulectomia,Capsuloraphia Emlőhelyreállító műtét endoszkóppal vagy endoszkópos asszisztálással Emlőhelyreállító műtét több különböző módszer alkalmazásával Mamma - protézis rosszindulatú alapbetegség, fejlődési rendellenesség mellett

Kompetencia-ütközések
Plasztikai sebész illetve más szakterület szerinti szakorvos között kizárólag plasztikai sebész által végezhető műtétnél Esztétikai plasztikai műtétnél az 5 éves szakorvosi gyakorlattal rendelkező és az ezzel a feltétellel nem bíró orvos között Kompetencia-ütközések eredménye: Csak formai hiányosság Nem az elvárható gondosság szerinti eljárás Megbízás nélküli ügyvitel Felelősségbiztosító kizárásként, visszakövetelési esetként kezeli

Szövődmény ellátás körülményei
A 46/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról. Amit jogszabály nem tilt azt lehet Esztétikai beavatkozások, illetve nevesítve a rendelet mellékeltében szereplő:mellbimbó plasztika, emlőplasztika, emlő bőrének plasztikája, hegkimetszés A rendelet 1997 óta nincs módosítva szűkíteni kellene a mellékletben írtakat, a minimumfeltétekről szóló rendelet minden helyreállító műtétje, ami ott kivétel legyen itt is az.

Termékfelelősség Az implantátum termék arra termékfelelősségi szabályokat (1993. évi X. törvény) kell alkalmazni Felelős a gyártó és az importőr (külkereskedő) ez utóbbi is a gyártó ellen fordulhat ha a felelősségét megállapítják Forgalmazó csak addig felel, amíg a gyártót, importőrt nem jelöli meg. Gyártó, importőr eltűnése nem éleszti fel a forgalmazó felelősségét. Szűk kimentési lehetőségek ( forgalomba hozatalkor a termék hibátlan volt, a hiba a tudomány és technika szintjén nem volt észlelhető, termék hibáját szabvány előírás betartása okozta stb.)- Orvos hibája is lehet védekezés-okos beteg mindkettő ellen indít eljárást. Eljárás abban az államban indul, ahol a károsodás bekövetkezett Tudomásra jutástól számított három év, károkozástól számított 10 évig helytállás Vagyoni és nem vagyoni kártérítés ide tartozhat a korrekciós orvosi költségek (kivizsgálás, implantátum csere) költsége is, ezt magától nem kell fizetnie a felelősnek, de akár részegyezségként megteheti és csak más károk megtérítése iránt indul eljárás.

Szakmai-kártérítési felelősség I.
Plasztikai és nem plasztikai sebész együttműködése esetén kártérítési felelőssége az egészségügyi szolgáltatónak van. Személyek között mindenki a saját közrehatása szerinti mértékig felel, a saját szakmai szabályai szerinti elvárható gondosság betartásáért, ha ez az arány nem állapítható meg egymás között egyenlő arányban, beteg irányban egyetemlegesen felelnek (bárkin végrehajtható a teljes követelés). A fenti többek károkozása szerint megosztható a felelősség orvos és terméket gyártó között is

Szakmai-kártérítési felelősség II
Nem tetszik nem alapja kártérítési pernek Felelősség szempontjából minden plasztikai beavatkozás, aminek legalább pszichés oka van helyreállító (ellentétben a minimumfeltételekről szóló rendlettel) Helyreállító plasztika nem eredménykötelem, nem vállalkozás, hanem megbízás ( elvárható gondosság)- ezért nem cél a helyreállító szűkítése és az esztétikai beavatkozás bevezetése Eljárások többsége inkább nem megfelelő tájékoztatás, mint műtét-technikai hiba miatt

Szakmai-kártérítési felelősség III.
Ítélőtáblai jogerős ítélet, ami nem került Legfelsőbb Bíróság elé ezért hivatkozási alap lehet, de nem valószínű a teljes-körű precedensi szerepe: Esztétikai műtétnél a páciens nagyobb kockázatot visel, mint helyreállítónál, így bizonyos szövődményért, aminél helyreállítónál felelhet szolgáltató esztétikai beavatkozásnál nem felel - ez nem állná ki az LB próbáját Aszimetria kockázatát megfelelő tájékoztatást követően a beteg viseli ( ez igaz helyreállító beavatkozásnál is) Implantátum beültetés esetén nem terjed ki a tájékoztatás a gyártó által kiadott információs füzet átadására- ez elfogadható a bírói gyakorlat részére, bár az általános, nem csak plasztikát érintő tájékoztatási kötelezettség igen széles körű, tehát ha a füzetet nem is kell átadni a tartalmát tulajdonképpen igen

Mellbevágó, de tény, hogy a jog ezen a területen sem mellékes Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Nem csak a télapó segíthet
Betegjogi kívánság-lista (hogy egy puttony ne legyen elég)

Egészségügy átalakulás
Beteg- fogyasztó- fogyasztóbb Orvos-egészségügyi szolgáltató-egészségügyi szolgáltatóbb Gyógyítás-egészségügyi szolgáltatás-megbízási szerződés-megbízási tartalmú fogyasztói szerződés Közvetlen betegjogok Közvetett betegjogok (szolgáltatói kötelezettségek)

Jogbővülés Egészségügyi szolgáltatás előtt
Intézményválasztási mutatók Egészségügyi szolgáltatás alatt Egyes betegjogok átalakítása, modernizálása Egészségügyi szolgáltatás után Ha baj van az egészségügyi szolgáltatással (igényérvényesítési egyszerűsítések) Hogy ne legyen baj az egészségügyi szolgáltatással ( műhiba-megelőzés)

Intézményválasztási mutatók
Joga van a betegnek tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók ellátásainak jellemzőiről-ebben részben mulasztás áll fenn Intézményi mutatók a mulasztásokról Teljes-körű nem csak finanszírozott szolgáltatókról Egyezségi ajánlatokról, ítéletekről és azok eredményeiről Mutatók egy külső hatóságnál Mutatók minden egészségügyi szolgáltatónál Mutatók szakterület szerinti bontásban Anonim ítéletek a szolgáltatók saját honlapján Mutatók ne csak szolgáltatókról, személyekről is ( közérdekből nyilvános adat-közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata) Mutatókból származó előnyök

Modernizált betegjogok I.
Megfelelő ellátáshoz való jog-szakmai protokollok alkotása, hatályosítása, bővítése, közzététele központi nyilvántartásban, intézményenként Hálapénz- legyen a gyógyítás minden esetben önálló intézkedés-gazdasági vesztegetés nem csak a kérés, hanem az elfogadás is Tájékoztatás:írásbeliség főszabállyá tétele, kötelező tartalmi elemek, nyomtatványok kidolgoztatása, előzetes közzététele, szóbeli tájékoztatás hanganyag, képanyag rögzítése

Modernizált betegjogok II.
Írásbeli hozzájárulás eseteinek egyértelmű megfogalmazása-milyen esetben beszélhetünk a beteg számára elhanyagolható kockázatról, teljes hatályú magánokirati jelleg formális előírása Visszautasítási jog cselekvőképes esetén történő egyszerűsítése: gyógyíthatatlan betegnél az életmentő életfenntartó kezelésnél- hinni kell a beteg döntésének Jövőbeni visszautasítás nem kell közokiratban Dokumentációhoz hozzájutás rendelet a másolási díjakról Dokumentációs kötelezettség bírói gyakorlatban kialakított elveinek betegjogként rögzítése

Európai betegjogok Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások feltételei Egyenrangú betegjogok Európai Unioból (jó minőségű ellátáshoz való jog, egyetemesség, azonos bánásmód, szolidaritás, biztonság, megalapozott információn alapuló etikus ellátás, beteg részvétele az ellátásban, jogorvoslat –jog a kártérítéshez) Nemzetközi igényérvényesítés unios szabályokban található lehetőségei (eljáró bíróság kiválasztása, szerződéses, szerződésen kívüli kártérítés irányelvei) Nemzetközi kapcsolattartás: ellátási feltételekről betegjogokról, igényérvényesítési lehetőségekről Várakozás helyett, élen-járás

Megelőzés Egészségügyi szolgáltatók minőségbiztosítása keretében műhiba megelőzési terv: a bírói gyakorlat szerinti típus-műhibákra lebontva és közzétéve Egészségügyi szolgáltatók közötti kötelező visszacsatolás (RECS) régió szolgáltatói között ítéletismertetés, helyi ajánlások kidolgozása (későbbiekben kiemelt szakterületenként) régiók ajánlásainak országos összefoglalása Szakterületek országos társaságainak a szakterületet érintő ítéletek elemzése, megismertetése a szolgáltatókkal

Igényérvényesítés peren kívül
Felelőtlen biztosításból tényleges szakmai felelősségbiztosítást Felelősségbiztosító közvetlen perlését Egyezségek növelése (titkos, gyors, olcsó, nem kiszolgáltatott, összegszerűségi támogatás fenntartótól, biztosító közvetlen tárgyalása károsulttal) Betegjogi képviselet bővítését Szakmailag alátámasztott véleményét fogadja el felelősségbiztosító Teljes- körű képviseletet –jogi képviseletet is betegjogi képviselők és ügyvédek együtt Egészségügyi békéltető testületeket Kötelező, dönt - nem közvetít, egészségügyi és/vagy betegjogokkal foglalkozó tagokból Igényérvényesítési utak egyszerűsítését Csak egy etikai eljárást ( vagy kamara vagy más), közigazgatási felelősség egy kézben, szabálysértés felelősség eltörlése, büntető és polgári jogi felelősség közötti eltérések szűkítése Megbukott egészségügyi közvetítés eltörlése

Igényérvényesítés perben
Kötelező részletes per előkészítést Peres felek szakértői véleményének kötelező csatolása. Felperesek meghallgatása helyett keresetlevél Orvosok szakmai kérdésben meghallgatása helyett dokumentáció Szakértőnek kérdések a keresetben peren kívül kirendelés Tárgyi illetékmentes eljárás Döntés egy tárgyaláson vagy egymás utáni napokon tartott tárgyaláson Orvos tanúk meghallgatása tájékoztatásról Összegszerűségről károsulti tanúk meghallgatása Peres felek szakértőinek és kirendelt szakértőnek meghallgatása, ütköztetése, szószerinti jegyzőkönyv mellett További bizonyítás nincs, a bíró a meggyőződése alapján dönt

Igényérvényesítés után
Egészségügyi zsebmetszés formái Fenntartó, fianszírozó, közreműködő, dolgozó Egészségügyi zsebmetszés fokozatai Beavatkozás (dolgozó ne csak tanú legyen), kártérítés áthárítás, közvetlen igényérvényesítés Végelszámolás, felszámolás Ilyen időszakban történő bejelentést is fogadjon el a felelősségbiztosító Szolgáltatóknak előre meghatározott befizetéséből alapot kell létrehozni az olyan helyzetbe került károsultaknak, akik végelszámolás vagy felszámolás miatt nem jutnak kártérítéshez-nincs dupla károsodás

Nem csak a télapó segíthet
Jogalkotó és jogalkalmazó krampuszok Civil rénszarvasok Fogyasztóvédelmi szemlélettel bevont szán Új ötletekkel teli puttonyok Bátor télapó imitátorok (mindannyiunk) és megérkezik az ajándék-halom, amiben mindenki megtalálhatja a saját betegjogait Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Eltájolt tájékoztatás
és az iránytű egyre drágább

Tájékoztatás és felelősség
A kártérítés iránt indított eljárásban az a vélelem, hogy nem, illetve rosszul történt a tájékoztatás Betegnek ebben a kérdésben nincs bizonyítási feladata csak annyit mond, hogy nem volt egyáltalán, vagy az adott következményre nem volt tájékoztatás Szolgáltató ha nem tudja igazolni a tájékoztatás tényét és tartalmát, a vélelem miatt akkor is marasztalható, ha egyébként tájékoztatott

Tájékoztatás és támadás
Három lehetőség: Orvos-szakma hiányosság miatt indul az eljárás és amikor igazolást nyer, hogy csak szövődményről lehet szó, akkor kerül elő a nem megfelelő tájékoztatás, hogy ha ismertették volna vele ezt a lehetőséget nem kérte volna a beavatkozást Együtt szerepel az orvos-szakmai és a tájékoztatási hiányosság ( valamelyik bejöhet) Csak tájékoztatási hiányosság miatt indul az eljárás, ez az LGF 200 számú EBH alapján lehetséges Utóbbi időben az utolsó kettő erősödik, illetve egyre több a csak tájékoztatási hiányosságra alapított eljárás Tájékoztatási hiányosság kb. az ügyek 70%-ban felmerül és a vesztett perek kb. 40%-a szól tájékoztatási hibáról

Tájékoztatás tartalma I
Jogszabály: teljes körű, egyéniesített, a beteg állapota által indokolt részletességű, az orvostól elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti Bírói gyakorlat (428 EBH): akkor a jogszabály szerint, ha Döntési helyzetbe hozza a beteget, Részletes, tárgyilagos valóságnak megfelelő Tartalmaz minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményt Százalékos előfordulási arány nem lényeges Egészségügyi szolgáltató előkészít és végrehajt?

Tájékoztatás tartalma II.
Beavatkozás oka – miért? Beavatkozás ténye-mit? Beavatkozás tartalma-hogyan? Beavatkozás következményei Beavatkozás elhagyásának következményei Alternatív lehetőségek-más beavatkozás, konzervatív kezelés, semmit se teszünk Utókezelés Más követelmények ( pl ki végzi a beavatkozást stb) felelősség szempontjából irreleváns

Tájékoztatás formája Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség, csak invazívnál írásbeli hozzájárulás Jogszabály csak a betegnek adott tájékoztatás tartalmának rögzítését írja elő –ez nem azonos az írásbeli tájékoztatással Írásbeli tájékoztatás lehetséges, de nem helyettesíti teljes körűen a szóbelit Ha nincs írásbeli tájékoztatás attól még szóbeli lehet az írásbeliség hiánya nem eredményez önmagában felelősséget Invazívnál írásbeli hozzájárulás hiánya-érvénytelen szerződés vagy formai hiányosság Járó-beteg ellátóknál domináns a szóbeli tájékoztatás

Tájékoztatás bizonyítása
Mindig a szolgáltató feladata Írásbeli tájékoztató nyomtatvány tartalma Szóbeli tájékoztatás-a tájékoztatást adó illetve a tájékoztatásnál jelen lévők tanúvallomásával Hozzájáruló nyilatkozat tanúja csak a hozzájárulás tényét igazolja a tájékoztatás tartalmát nem Tájékoztatási tanú, aki kifejezetten úgy szerepel az iraton, hogy a tájékoztatásnál jelen volt vagy ha nem szerepel dokumentáción, de elfogadják, hogy ott volt Nem emlékszem, általános tartalmú tájékoztatás nem menti a szolgáltatót Több tanú meghallgatása esetén, ha a tanú többet mond, mint a tájékoztatást végző az sem fogadják el

Szomorú, de igaz Bőbeszédű Műtétre jön Egészséges nő akarok lenni
Iskola Kromoszóma vizsgálat Siketnéma Buta nyilatkozat súlyos tízmilliókba kerülhet

Felelősség tájékoztatás tényéért
Közvetlen veszélynél van tájékoztatási kötelezettség, hozzájárulási kötelezettség nincs Abszolút indikációnál hiba ha nincs tájékoztatás, de ha nem választható a beavatkozás elhagyása csak a tájékoztatás tényével kapcsolatos személyiségi jogsértés áll fenn aminek egészség- károsodással összefüggő következménye nincs Relatív indikációnál mindig van tájékoztatási kötelezettség Egynapos beavatkozásnál, esztétikai műtéteknél mindig alternatíva a nem egynapos formában végzett beavatkozás, illetve a nem műtét-lebeszélési kötlezettség

Ki tájékoztat? Szakterületenkénti tájékoztatás-átfedések nem lehetnek- anaesthesiológus nem tájékoztathat a műtéti következményekről és fordítva se történhet Nem kell, hogy a műtétet végző orvos tájékoztasson bármelyik szakorvos teheti azt Nem szakorvosi kérdésekben pl. egynapos beavatkozásnál az egynapos ellátás feltételeiről, speciális jellemzőiről még az sem kell, hogy orvos végezze a tájékoztatást ( Koordinátor)

Tájékoztatás speciális feltételei
Tájékoztató nyomtatvány általános szerződési feltétel: szokásostól eltérő adatok figyelemfelhívó környezetben Értelmezés mindig a beteg oldaláról Nem kell érteni mit jelent a vérzés, fertőzés kifejezés, ha nincs megmagyarázva. Lehet, hogy írásban ez szerepelt és szóban történt a magyarázat Panasz esetén kontroll a bírói gyakorlatban nem elég, fontos a milyen panasz.

Tájékoztatás ideje Nem jó, ha a tájékoztató nyomtatvány a felvételkor, vagy akár korábban kerül aláírásra, főleg ha a beavatkozásra még napok múlva kerül sor-ki tudja mi történik a fennmaradó időben Védekezés lehet, hogy a beavatkozás előtt még történt szóbeli tájékoztatás így vegyes volt a tájékoztatás. Nem jó ha közvetlenül a beavatkozás előtti órában, percekben történik a tájékoztatás nem hozható így döntési helyzetbe a beteg, nem érti meg Tartalmában jó, de időpontjában rossz tájékoztatás is eredményezheti a kártérítési felelősséget

Tolmács Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, Magyarországon lakó külföldiek, siketnémák. Szükség esetén és lehetőség szerint kell tolmács a jogszabály alapján ez az elvárható gondosság értelmezésében mindig Tolmács írásban és szóban is Jogszabály nem minősíti a tolmácsot, így az bárki lehet, akit a beteg elfogad jó ha arról írásban nyilatkozik Nem kötelező az anyanyelv használata elég ha a beteg érti azt a nyelvet, de írásban nyilatkozik arról, hogy az adott nyelvet érti, elfogadja az abban nyújtott tájékoztatást Nyelvi értelmezési hátrány mindig a szolgáltató terhe

Kit tájékoztassunk? Tájékoztatás cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképtelennek is, de mindegyik esetben a törvényes képviselőnek is. Döntést csak a törvényes képviselő hozhat. Ha van a cselekvőképes által kijelölt személy, akit tájékoztatni kell, akkor ezt a személyt kell tájékoztatni. Ilyen személyre rákérdezés, a betegnek magától nem kell mondania Nem megfelelő személy tájékoztatás miatt a hozzájárulás érvénytelen lesz és ez kártérítési felelősséget eredményez

Tájékoztatás és közreműködés
Közreműködés tényéről és közreműködő személyéről tájékoztatni kell, mert a beteg hozzájárulása nélkül minden kárért felel a szolgáltató, amit közreműködő hiányában nem jött volna létre-tájékoztatás történhet szóban is Közreműködő vét tájékoztatási hibát, ha ez szóbeli hiányosság szolgáltató átháríthatja az által fizetett kártérítést, de ha szolgáltató rossz tájékoztatási nyomtatványából fakad a gond, akkor nem Közreműködői szabályok szabadfoglalkozású dolgozóra és önkéntes jogviszonyra is

Tájékoztatás és más felelősségi formák
Etika speciális tájékoztatási követelmények Fegyelmi felelősség alapja lehet tájékoztatási hiányosság Munkajogi áthárítás tájékoztatási hiányosság esetén eshetőleges szándék, teljes körű áthárítás? Közigazgatási felelősségnek alapja a tájékoztatás tényének hiánya is, ha az nem jár károsodással akkor is-egészségügyi bírság a következmény Büntetőjogi felelősségnek nem alapja tájékoztatási hiány csak személyiségi jogsértés

Tájékoztatási hiány-etikai felelősség
30/2007 EüM rendelet Orvosi rendtartás III. fejezete a tájékoztatáson alapuló beleegyezés Speciális szabályok: Elfogulatlan információk alapján történő döntési helyzetbe hozás Kellő képzettség és tapasztalat a tájékoztatást adó részéről Kezelés előtt , alatt és után tájékoztatás a következményekről, mellékhatásokról, bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról-”önfeljelentési kötelezettség” Gyanú merül fel, hogy a beteg nem értette meg a tájékoztatást kérni kell engedélyét, hogy mást is tájékoztassanak Intim testtájak vizsgálatához külön magyarázat Az elvárható gondosság alapja az etikai szabályok megsértése is az Eütv. alapján, így az etikai hiányosságok kártérítési felelősséghez is vezethetnek

Tájékoztatás és biztosítás
Biztosítók kizárásként kezelik a tájékoztatási hiányosságot-így ha csak ezért van marasztalás nem fizetnek a szolgáltató helyett Perben legyen végig ott a biztosító beavatkozóként, hiszen ki tudja, hogy csak tájékoztatási hiányosság lesz-e? Ha tájékoztatási és orvos-szakmai hiányosság van együtt nem különíthető el a károkozás, ekkor fizetniük kell a biztosítóknak Kizárást megszüntetése: visszakövetelési esetté alakítás, többletdíjért bevállalás, jogszabály meghatározza mi lehet kizárás és ezek között a tájékoztatás nem szerepel

Iránytű A kártérítések nem ahhoz igazodnak, hogy milyen magatartásért fizetik, hanem a károsodás arányához kapcsolódnak Ügyvéd Szakmai testületek, egyesületek, kollégiumok, érdekvédelmi testületek ajánlásai, területre szakosodott szakértőkkel, jogászokkal történő szerződéseken keresztül tanácsadás Visszacsatolás-tájékoztatási ítéletek feldolgozása ajánlások készítése Tájékoztatási nyomtatványok készítése: Szakmai testületek, felelősségbiztosító, finanszírozó, fenntartó, gondoskodó Állam

Az eltájolt tájékoztatási tájékozatlanság egyre drágább iránytűt igényel Nem kéne tönkretenni az iránytű üzletet?

Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról

Szakmai kártérítési felelősség
Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része felperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része alperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) felperes oldaláról Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) alperes oldaláról

Általános rész Bizonyítási teher Precedens rendszer Közvetlen felelős
Áthárítás Elvárhatóság alapja Ok-okozati összefüggés Felek jogai-bírák szerepe Szakértő Orvos tanúk szerepe Dokumentációs hiányosság Nem vagyoni kártérítés Vagyoni kártérítés Felelősségbiztosítás Helyettesítő és megelőző eljárások

Szakma független típus műhibák-különös rész
Formai hiányosság Idegen test Kórházi eredetű fertőzés Diagnosztikai tévedés Műtéttechnikai hiba-kockázat Gyógymódválasztási szabadság Thromboemboliák megelőzése Gyógyulási-túlélési esély elvétele Betegtájékoztatás Veszélyes üzem felelősség Beteg közrehatása Más szolgáltató, természet közrehatása

Bizonyítási teher (F) Felperesnek szinte semmit sem kell érdemben bizonyítani Kár adott az egészségkárosodás vagy a halál ténye Jogellenességet igazolni nem kell, jogellenességet kizáró körülmények egészségügyi szolgáltatásnál nincsenek, minden károkozás jogellenes Ok-okozatnál elég a közvetett okság igazolása a közvetlen okozat hiányát az alperes igazolja Vélelmezett felróhatóság mind orvos-szakmai, mind tájékoztatási hiányosság esetén, felróhatóság hiányának igazolása egyidejűleg történjen a többi kártérítési felelősségi elemnek a bizonyításával

Bizonyítási teher (A) Felpereseknek is érdemi bizonyítási feladatai legyenek Kárhoz nem elég az egészségkárosodás vagy halál az csak a károsodás, szükséges annak igazolása is, hogy ez konkrétan milyen nem vagyoni hátrányt, vagyoni károkat okozott Jogellenességnél mindig igazolja felperes, hogy nincs kizáró körülmény, az orvos-szakmai és tájékoztatási kérdések a jogellenességhez is tartoznak ezért azt is igazolja felperes és csak ezt követően merül fel a kimentés Közvetlen ok-okozati összefüggést is a felperes bizonyítsa Előbb igazolja felperes a kárt, okozatot, jogellenességet, ha ez sikertelen nincs felróhatóság alóli kimentés

Precedens rendszer? (F)
1 jogegységi döntés 17 elvi határozat és számos BH mellett az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége önálló bírói gyakorlattal bír a közlekedési balesetek és a munkabalesetek mellett. A megjelent jogesetek indokolása szakma független típus műhiba esetek nagy csoportjait (idegen test, diagnosztikai tévedés stb) kialakította Egyes szakterületek-szülészet, traumatológia, pszichiátria stb.- szakma függő típus műhibát is kialakították az ítéletek Ok-okozati összefüggés, elvárható gondosság megítélése mindig a jogesetekkel összhangban, PRECEDENS rendszerű ítélkezés indokolt

Precedens rendszer? (A)
Sok ítélet más szakmai felelősséget is érint, az egészségügy, mint szakmai felelősség nem önálló terület Általános típus műhibák valóban levezethetőek az ítéletek indokolásából de csak abban az esetben, ha inkább azonosság igazolható, mint hasonlóság-így nincs szakterület független típus műhiba Sok szakterületnek nincsenek ítéletben foglalt esetei, illetve a szakterületeket érintő ítéletek is inkább az általános következtetést segíthetik, nem az adott szakterület típus műhibáinak kialakulását-szakterület független típus műhibák sincsenek Nincs PRECEDENS rendszer, ha lenne is típus műhiba annak értékelésétől is el lehet térni egyedi esetben-bírói függetlenség, meggyőződés

Közvetlen felelős (F) Kártérítés végrehajthatósága érdekében elsősorban felperesek keresik, pedig alperesi érdek lenne Főszabály, hogy mindig a betegnek közvetlenül szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató Finanszírozó egyetemlegesen, ha finanszírozási protokoll miatt van a kár Fenntartó egyetemlegesen, a nem saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít Bérbeadó bérlővel egyetemlegesen, ha bérlő szolgáltatásában tevékenyen közreműködik Biztosító-ha jogszabály így módosulna Közreműködő egyetemlegesen, ha nem tartja be a szolgáltató belső protokollját (finanszírozottnál kizárt)

Közvetlen felelős (A) Finanszírozó felelősségét nem meri felvetni, mivel egy finanszírozós a modell Fenntartónak pénzügyileg, szervezetileg kiszolgáltatott ezért csak utólag kér nem követel Bérbeadóként törekszik a tevékeny közreműködés kizárására (pl. ápolást, anaesthesiát se ad) a szerződésben Biztosításnál nem akarja a közvetlen felelősséget, mert ahhoz magasabb limit és drágább díj tartozik Közreműködőért, szabadfoglalkozásúért mindig vállalja a felelősséget sokszor az áthárítást is szerződésben előre kizárja, személyi feltételt csak így tudja biztosítani

Áthárítás (F) A kártérítési felelősség megállapítása után a már kifizetett kártérítés porlasztása Finanszírozó a közvetlen felelősségi okból vagy ha a finanszírozási feltételek miatt történik mulasztás Fenntartó a közvetlen felelősségi okból vagy ha saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít Biztosító magasabb limittel kevesebb kizárással Közreműködő minden esetben teljes körűen, előre beavatkozás ne csak tanú legyen az orvos Dolgozóra eshetőleges szándékos károkozás miatt pl tájékoztatási hiányosság, dokumentációs hiány esetén, teljes körű áthárítás, ne csak tanú legyen az orvos

Áthárítás (A) Az alperesi érdek lenne, mégsem teszik
Fenntartótól, finanszírozótól függés, félelem, néha utólagos kérelem, amikor már magas kártérítésben marasztalják. Fenntartói támogatás csak ítélethez-egyezségi akadály Biztosítóra áthárítás az általános a szűk biztosítási feltételek mellett Közreműködőre néhány próbálkozás, nem automatikus, perrel történhet csak,ha kezdetektől nincs felajánlott beavatkozás az a közreműködőnek segít Dolgozóra csak gondatlan károkozás esetén korlátozott áthárítás

Elvárhatóság alapja (F)
Adott helyzetben általában elvárhatóság tág és egyre tágabb értelmezése Elvárható gondosság=legnagyobb gondosság Vizsgálati és terápiás eljárási rendek Finanszírozási eljárási rendek Módszertani levelek, szakmai ajánlások Szakkönyvek, szakcikkek Tapasztalatokon alapuló orvoslás evidenciái a gyakorlat alapján

Elvárhatóság alapja (A)
Adott helyzetben elvárható gondosság közelítsen a konkrét helyzetben, adott tárgyi és személyi feltételek mellett, elvárható gondossághoz Elvárható gondosság szűkebb, mint a legnagyobb gondosság Elvárhatóság alapja a szakmai protokollok és szakmai ajánlások szintje Elvárhatóság visszaszűkítése alperesi feladat, 47/2007BH az elvárható gondosság szélesebb, mint a szakmai protokoll, szakmán múlik, hogy jó protokollokkal ezt vissza tudja-e fordítani

Ok-okozati összefüggés (F)
Elegendő, ha az oksági kapcsolat nem kizárt Valószínűség elegendő a bizonyításhoz, mivel az egészségügyben nincs egyértelműség a jog sem várhatja azt el Károsodás több oka esetén minden oksági folyamatot vizsgálni kell és ha az részleges okozat áll fenn a mulasztás és károsodás között az is felelősséget eredményez Elegendő igazolni, hogy a beavatkozás során és nem okán történt a kár ez utóbbi hiányát már a szolgáltatónak kell kimenteni- okozati elem a felróhatóságnál

Ok-okozati összefüggés (A)
Ok-okozati összefüggés legyen kizárólagos (bizonyos) de legalább ne legyen elég a nem kizárt Valószínűségre alperes is hivatkozhasson –mi a valószínűbb az okság fennállása vagy nem? Részleges oksági kapcsolat részleges felelősséget is eredményezzen, ha máshol nem az összegszerűségnél Ne legyen elegendő a beavatkozás során történő igazolás, vagy a során megjelölést szűken értelmezzék (pl. egyszeri beavatkozás ide tartozhat, több hónapi kezelési folyamat nem)

Felek jogai-bírák szerepe (F)
Felperes ura az eljárásnak, bizonyítás kezdő feladatai a kezében, de ha a szakvélemény alapján a felróhatóság igazolt a további bizonyítás már alperes feladata Felperes adatait alperes csak akkor használhatja, ha ahhoz a felperes hozzájárult pl. szakvélemény beszerzésénél Bíróság feladata a tárgyalás vezetése, nem irányítása, nincs hivatalból bizonyítás, a Pp 3.§-a alapján a bizonyítási teherről tájékoztatás nem csúszhat át irányított bizonyításba Szakértőt, tanút a felek kérdezzenek inkább Nem igazság, hanem jogszolgáltatás - ítélkezés alapja a bíró meggyőződése

Felek jogai-bírák szerepe (A)
Alperes is irányíthatja a tárgyalást, hibás hozzáállás, ha csak azt akarja bizonyítani, amit felperes nem tud Felróhatóság alóli kimentés aktív alperesi szerep a kezdetektől, kimentés sikertelensége felelősséget eredményez Bíró kérdezze elsősorban szakértőt, tanút, ha szükséges legyen hivatalból bizonyítás, aktív bíróság indokolt A jogszolgáltatás legyen igazságszolgáltatás is a meggyőződés nem elég teljes tényállás feltárás kell, elsődlegesek az orvos-szakmai kérdések

Szakértő (F) A felróhatóság és az ok-okozati összefüggés jogi fogalom azt a bíróság dönti el A szakértői vélemény segédanyag az elvárható gondosság alternatíváinak bemutatásában és a károsodás okának feltárásában Magánfelkérésre készített vélemény teljes egyenrangúságban a kirendelt szakértővel, ítélet ilyen véleményen is alapulhat Speciális szakközreműködők szerepe elsődleges az általános végzettségű szakértővel szemben Írásbeli vélemények mellett tárgyaláson történő meghallgatások elsődleges szereppel

Szakértő (A) Mivel az elvárható gondosság és az oksági eredet orvos-szakmai fogalom, szakértői véleménynek domináns szerepe van Bíró szakvéleménytől csak akkor térhet el, ha azt más szakvélemény megalapozza, szakmai kérdésben nincs meggyőződés Magánszakértői vélemény elsődlegesen csak okirat, de így is bizonyíték, legalább a kirendelt szakértőnek el kell bírálnia Szakközreműködő segédszereplője a szakértőnek, a szakmai véleményt igazságügyi keretek közé a szakértő teszi Írásbeli véleményeknek döntő szerep, ekkor elsődleges a szakmaiság, tárgyalás inkább a szakértő meggyőzése

Orvos tanúk szerepe (F)
Orvosok ne tegyenek tanúvallomást orvos-szakmai kérdésekben, hiszen a dokumentáció tartalmazza mit végeztek, azt részletesebben nem magyarázhatják Titoktartás alóli felmentés megtagadása különösen olyan orvosnál, aki nem is kezelte a beteget, vagy olyan kezeléssel kapcsolatban, ahol nem vett részt Tanúvallomás szakkérdést nem tartalmazhat Tanút sohasem a felperes idézi, az alperes érdeke a meghallgatás

Orvos tanúk szerepe (A)
A dokumentáció tartalmazza, hogy mi történt, a tanúvallomás, hogy miért, ezért szükséges a nyilatkozat Joggal visszaélés, rosszhiszemű pervitel a titoktartás alóli felmentés megtagadása a tényállás kiderítését szolgálja a minél részletesebb tanúvallomás A tények nem választhatóak el a szakmai kérdésektől, így a tanúvallomás szólhat szakkérdésekről is csak ne ez legyen a döntő Tanúk meghallgatásának indítványozása alperesi érdek, különösen tájékoztatási hiányosságnál, ahol ha nem ismertetik a tájékoztatás tartalmát a felróhatóság alól nem tudják magukat kimenteni.

Dokumentációs hiányosság (F)
Dokumentációs hiányosság a hiányzó, a hiányos, a pontatlan, az olvashatatlan irat Dokumentációs hiányosság ha a szolgáltató több dokumentációjának tartalma egymásnak is ellentmond A dokumentációs hiányosság csak az alperes terhe - elzárja magát attól, hogy igazolja, hogy az elvárható gondossággal járt el, felróhatóság a hiányos dokumentáció miatt fennáll Dokumentációs hiányosság tanúvallomással nem pótolható Rövidítések nem igazolják a gyógykezelés tartalmát, negatív tünetet, ahhoz vezető vizsgálatot is le kell írni

Dokumentációs hiányosság (A)
A hiányos, hiányzó, pontatlan, olvashatatlan dokumentáció csak akkor jelenti a felróhatóságot, ha más bizonyítékokból a felróhatóság megállapítható, a bizonyítási lehetőség elzárása nem automatikus A pontatlan, olvashatatlan dokumentáció tanúvallomással megmagyarázható A hiányzó, hiányos dokumentáció is pótolható tanúvallomással, ha csak a rögzítése maradt el az adatoknak és ezt igazolni tudja a szolgáltató Ellentmondásos dokumentáció feloldható azzal, hogy melyik irat minősül elsődlegesnek Rövidítések elegendőek, negatív vizsgálati eredmény dokumentálása elmaradhat, tanúvallomással magyarázható

Nem vagyoni kártérítés (F)
Összegszerűsége nem korlátozható-hátrányos megkülönböztetés alakulna ki pl. a gépkocsi balesetekben kárt szenvedettekkel szemben Kártérítési összegek mindig emelkedjenek- más felelősséget vizsgáló eljárásokból az összegszerűség átemelése, hiszen a kár ugyanaz Haláleseteknél a kártérítések jelentős emelkedése A károkozás-kori értékviszonyok igazolása, károkozás-kori összegek késedelmi kamatokkal Hozzátartozói kör bővülése, különélő nagykorú hozzátartozók kártérítési igénye

Nem vagyoni kártérítés (A)
Megítélhető összegszerűség korlátozható lenne, AB határozat értelmezése szerint Ne lehessen átemelni a kártérítések összegszerűségét más kártérítési típusokból-önálló kártérítési tételek legyenek az egészségügyre figyelembe vélve a teljesítő képességét is Nem indokolt a haláleseteknél a kártérítés emelkedése Gyakran kerüljön sor ítélet-kori értékviszonyok szerinti összegszerűségre, nem vagyoni kártérítéséi járadék kerüljön megítélésre kiskorúaknak egyösszegű helyett Adott károkozásnál ne bővüljön azoknak a hozzátartozóknak a köre, akik kártérítést kaphatnak, különélő nagykorú hozzátartozó ne kapjon nem vagyoni kártérítést

Vagyoni kártérítés (F)
Ápolás-gondozás ellenértékénél elszámolható a szakellátást végző cégek árlistájának a 75%-a Nincs szükség szakértőre, a kártérítési igények kiszámíthatóak Fejlesztő kezeléseknél minden elszámolható, ami szakértő szerint nem indokolatlan Nincs szükség számlával igazolni a károkat, hiszen a szabad bizonyítás miatt elegendő az igazolás, tanúvallomás is Kártérítésből újabb olyan kiadásokat keletkeztetni, ami kárként érvényesíthető nem ütközik a káron szerzés tilalmába Járadék felemelése iránti eljárások két-három évenként

Vagyoni kártérítés (A)
Vagyoni kártérítési igények számításához szakértő igénybevétele Általános kártérítés csak akkor, ha ténylegesen nem kiszámítható a kár Nincsenek köztudomású kártérítési tételek rezsi költségeknél, kulturális többletkiadásnál se Számlával történő bizonyítás Csak érdemi fejlesztő kezelések figyelembe vétele, párhuzamos fejlesztések kizárása Járadék csökkentési eljárások, járadékok véghatáridejének felügyelete, (tőkésítés)

Felelősségbiztosítás (F-A)
Limitemelés, önrész eltörlés, Kizárás korlátozás, időbeli hatály meghatározása, visszakövetelési esetek csökkentése Jogszabály a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről Hatékony biztosítás: ügyvéd, szakértő, tájékoztatási nyomtatvány, protokoll, visszacsatolás Érdemi peren kívüli kárrendezés újra kialakítása kezelhető összeghatárok között, egyezség mindkét félnek olcsóbb, titkosabb, kevésbé kiszolgáltatott, gyorsabb

Helyettesítő és megelőző eljárások (F)
Egészségügyi szolgáltatást érintő felelősségi formák ( etika, közigazgatás, munkajog, büntetőjog) párhuzamosan vizsgálhassa az orvos-szakmai és tájékoztatási hiányosságokat Más eljárásokban készített szakvélemények, más bizonyítékok szabad felhasználása a kártérítés iránti eljárásban Beteg jogi képviselő ne kapjon jogi képviseleti jogosultságokat, közvetítés megszüntetendő, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek létrehozása, közvetlen szakmai felelősségbiztosítóhoz fordulási lehetősége a károsultaknak

Helyettesítő és megelőző eljárások (A)
Orvos-szakmai felelősséget csak a büntető és polgári eljárás vizsgáljon , az etikai eljárásban a felelősséget csak tájékoztatási hiányosság alapozza meg, munkajogi szankció csak más eljárás eredményét használhassa fel, közigazgatási eljárás működési engedélyből, minimum feltételekből eredő hiányosságot vizsgáljon Ne lehessen párhuzamos eljárásokat indítani egyszerre Más eljárásban készült bizonyítékot ne vagy csak korlátozva lehessen kártérítés iránti eljárásban felhasználni Egészségügyi közvetítés fokozása, kötelezővé tétele, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek elhagyása, közvetlen biztosítóhoz fordulás csak ha a közvetlen biztosítói perlés bevezetésre kerül

Formai hiányosság (F) Szakvizsga hiánya önmagában nem az elvárható gondosság hiányát jelenti, nem is kell azt vizsgálni, hogy szakmailag megfelelt-e az ellátás Működési engedély hiánya vagy attól eltérő szolgáltatás megbízás nélküli ügyvitel-minden kárért felel, ami a beavatkozás nélkül nem jött volna létre Hozzájáruló nyilatkozat ( nem a tájékoztatás) aláírásának elmaradása-érvénytelen szerződés, megbízás nélküli ügyvitel,

Formai hiányosság (A) Szakvizsga hiánya csak formai hiányosság, mindig felügyelet melletti az ellátás, vizsgálandó felügyelet tartalma, illetve a nyújtott ellátás érdemi szakmai elemzése Működési engedély hiánya, ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szabálysértési felelősségi tényállás, pénzbírsággal, a megbízási szerződés létrejön csak érvényességet nem érintő formai hiányossággal Hozzájáruló aláírásának elmulasztása csak formai hiba, ha a hozzájárulás ténye más módon igazolható, a lényeges a tájékoztatás tartalma

Idegen test (F) Idegen test bennmaradásának ténye, függetlenül annak okától, megalapozza a felróhatóságot Nem elég számolni jól kell számolni Irreleváns, hogy milyen idegen testről van szó Idegen test bennmaradásnál csak egy érdemi bizonyítás van, milyen károsodás alakult ki az idegen test bennhagyással összefüggésben: műtét megismétlésétől a halálig

Idegen test (A) Nem az idegen test bennmaradás ténye alapozza meg a felelősséget, vizsgálni kell miért maradt benn, műtéti területen maradt idegen testekről szóló protokoll legyen a bírói gyakorlat része Ha az idegen test közvetlenül nem okozott fizikai vagy pszichés károsodást nincs kártérítési felelősség kár hiányában Kis kár esetén lehet, hogy az elismerés és biztosítói limiten belüli kárrendezés indokoltabb

Kórházi eredetű fertőzés (F)
A kórházban bekövetkezett fertőződés kórházi eredetű-vélelem megdöntése alperesi feladat, eredet kimutatás iránti vizsgálatok, jelentések elmaradása alperes terhe A kórházi eredetű fertőződés igazolásakor a fertőződés ténye alapozza meg a kártérítési felelősséget Széles elvárhatóság a fertőződés kezelésével kapcsolatban (minél előbb megelőző AB, minél előbb tenyésztés, célzott AB, leghatékonyabb AB, infektológiai konzílium) Mikrobiológus - infektológus szakértő

Kórházi eredetű fertőzés (A)
Nincs vélelem a kórházi eredettel összefüggésben csak az igazolt kórházi eredetű fertőződés kórházi eredetű A kórházi eredetű fertőződés ténye nem alapozza meg a kártérítési felelősséget Fertőződés kezelésével összefüggésben szűkebb hiba értelmezés: megelőző AB, tenyésztés, célzott AB Elsődlegesen klinikus szakértők mikrobiológus, infektológus csak kiegészítés, mivel a betegágynál is főleg a klinikusok döntenek

Diagnosztikai tévedés (F)
Minden célszerű és szakszerű vizsgálatot elvégez ahhoz, hogy diagnózishoz jusson, akkor tévedhet az orvos-ha ezt a tévedési helyzetet nem alakítja ki a tévedése mindig felróható lesz Minden célszerű és szakszerű, ami az adott helyzetben nem kizárt-a vizsgálat elvégzése vagy arról történő tájékoztatás az elvárható Szakértő csak a vizsgálati lehetőségeket, mint alternatívákat tárja fel a bíró dönti el, hogy azok elvégzésének hiánya megalapozza-e a kártérítési felelősséget

Diagnosztikai tévedés (A)
A tévedés lehetősége mindig adott, akkor is ha szükséges és indokolt vizsgálatok nem kerültek elvégzésre Felperesi értelmezés elfogadása esetén a szükséges és indokolt fogalmába nem tartozik a lehetséges és a nem kizárt vizsgálat Szakértő nyilatkozzon arról, hogy mi minősül az adott esetben szükségesnek és indokoltnak további alternatívák irrelevánsak

Műtéttechnikai-hiba, kockázat (F)
Nem utalható a beteget terhelő kockázat körébe, ami az elvárható gondossággal elhárítható lenne ez nem kockázat, hanem műtéttechnikai-hiba Szövődmény, ami a beteg, vagy a betegség adottságaiból fakad ez olyan kockázat, ami a beteget terheli A felróhatóság jogi fogalom, így a kockázat vagy műtéttechnikai hiba minősítést is a bíróság alkalmazza, adja, szakértő csak feltárja a bekövetkezett tényt és annak okát

Műtéttechnikai-hiba, kockázat (A)
Sem a szövődmény, sem a kockázat miatt nem terheli a szolgáltatót felróhatóság Szövődmény, ami a betegségből, beteg adottságaiból, míg a kockázat az, ami a szolgáltatást nyújtó orvos tevékenységéből ered Nincs műtéttechnikai-hiba, ha legalább relatív indikációja volt a beavatkozásnak, az esetleges szövődményről, kockázatról tájékoztatták a beteget, a bekövetkezett károsodást időben vették észre és mindent megtettek annak elhárítása érdekében Szakértő szól kockázat tényéről, tartalmáról

Gyógymódválasztási szabadság (F)
LB elvi határozata alapján a szolgáltató utólag felelős a választott gyógymódért A jó és legjobb közötti eltérés is alapja lehet a kártérítési felelősségnek Mindig a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy a választásnál valós és alapos okok alapján döntött-a vélelem, hogy nem Gyógymódválasztási szabadság áljogosítvány

Gyógymódválasztási szabadság (A)
Az utólagos elemzés nem jó, mindig azt kell vizsgálni, hogy a választáskor milyen lehetőségek álltak rendelkezésre A jó gyógymód választása már igazolja, hogy valós és alapos körültekintéssel választott a szolgáltató, nem eredményez felelősséget, hogy lett volna jobb választás Választás két követelménye: kockázatot mindig haladja meg a beavatkozással járó haszon, illetve a beavatkozáshoz a beteg megfelelő tájékoztatás alapján adja a hozzájárulását

Thromboembóliák megelőzése (F)
Szakmai protokoll szinte már önálló típus ügyként szakértői értékeléstől függetlenül része a bírói gyakorlatnak Kis kockázatnál a profilaktikus kezelésről szóló tájékoztatás az elvárható Közepes kockázatnál indokolt, míg nagy és igen nagy kockázatnál kötelező a profilaktikus kezelés Kezelés ténye mellett annak protokoll szerinti időtartama is lényeges Protokoll általános része elsődleges a különös rész kivételeivel szemben is

Thromboembóliák megelőzése (A)
Szakmai protokoll csak annyiban alapozhat meg felróhatóságot, amilyen mértékben arra szakértő hivatkozik, hiszen ez elsődlegesen szakkérdés Kis kockázatnál a tájékoztatás is szolgáltató mérlegelése, közepes kockázatnál tájékoztatás az elvárható, nagy és igen nagy kockázatnál célszerű alkalmazás-a kezelésnek is van kockázata Protokoll különös része kivételeket fogalmaz meg az általános követelményektől eltérés lehetőségére

Esély (F) Az alperesnek kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna nagyobb túlélési, gyógyulási, károsodás elkerülési esélye a betegnek-a vélelem, hogy lett volna nagyobb esély Nem valószínű, hanem kizárt hogy nagyobb lett volna az esély Értékelhető esély, minimális esély, esély ténye a jogalapnál, esély mértéke az összegszerűségnél

Esély (A) Nem nagyobb túlélési, gyógyulási esély, hanem a túlélés, gyógyulás nagyobb esélye ( 50%+1) legyen a felelősség alapja Ha a fentieket nem fogadják el csak a reális esély esetén legyen felelősség –reális esélyt mindig az adott eset részletes elemzése adja, a minimális, nem kizárt nem elég Elegendő igazolni, hogy valószínűleg más eljárás esetén sem lett volna nagyobb az esély, nem kell az bizonyítani, hogy kizárt lett volna a nagyobb esély

Betegtájékoztatás (F)
Tájékoztatás formai követelményének betartását ( Eütv 136§), tényét, tartalmát az alperesnek kell igazolni- vélelem a tájékoztatás hiánya, hiányossága Tájékoztatás hiánya önállóan megalapozza a felelősséget, de érvként szolgálhat akkor is, ha már orvos-szakmai hiányosság alól az alperes kimentette magát Minden ismert, lehetséges, és súlyos hatással járó következményről tájékoztatás. Előfordulási arány irreleváns Elektív műtéteknél tájékoztatási követelmény a lebeszélési kötelezettség

Betegtájékoztatás (A)
Bizonyítás alperesi feladat, de elégséges, ha a kezelőorvos nyilatkozik további tanú bizonyítás lehetséges, de nem szükséges Írásbeli tájékoztató aláírása igazolja, hogy az abban foglaltakat a beteg megértette, tájékoztatás ténye bizonyítja a tartalmát is Általános tájékoztatási gyakorlat is elegendő legyen a tájékoztatás konkrét tartalmának igazolásához Valamilyen határt kell szabni a teljes körű tájékoztatásnak ez lehet minimális előfordulási százalékos arány, a beteg adottságaiból előre nem ismert következmény esetleges kialakulásáról nem kell tájékozatni, mint elméleti lehetőségről Abszolút indikációnál nincs tájékoztatási hiányosság

Veszélyes üzem felelősség (F)
Veszélyes üzem felelősség egészségügyi szolgáltatásra is alkalmazható, ilyenkor a szövődményekért is felelősség áll fenn, mert a működési körön kívül eső és elháríthatatlan feltétel nehezen igazolható Veszélyes üzem felelősség ha az egészségügyi szolgáltatáshoz használt gép műszaki berendezése okozza a kárt Veszélyes üzem felelősség ha veszélyes üzemek találkozása okozza a kárt (pl vegyi anyag és gép találkozása) Veszélyes üzem felelősség legyen akkor is, ha a gépet az orvos használja rosszul, mert a géppel történik a műtét

Veszélyes üzem felelősség (A)
Veszélyes üzem felelősség az egészségügyben ne legyen általános, mindig esetenként vizsgálják, hogy alkalmazható-e, ne legyen ilyen típus ügy Csak a veszélyes üzemek találkozásánál illetve akkor legyen alkalmazható a felelősség, ha a kárt a gép műszaki berendezése okozza A működési körön kívül és elháríthatatlan mentesülési okokat tágan kellene értelmezni Nincs veszélyes üzem felelősség, ha a kárt az okozza,hogy az orvos rosszul használja a gépet

Beteg közrehatása (F) Betegnek, ha nem tesz eleget az orvos tanácsainak , hivatkozhat arra, hogy a tanács nem volt egyértelmű: pl panasz esetén kontroll nem elég, milyen panasz esetén? Beteg, ha nem tájékoztatja az orvost más gyógykezeléséről, kórelőzményről, nem ő sérti meg az együttműködést, hanem az orvos kérdezi ki nem az elvárható gondossággal A közrehatás arányának megállapítása fontos, mindig kisebb, mint a szolgáltató közrehatása

Beteg közrehatása (A) Betegtől is elvárható, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítson. Ez ugyan felróhatóságot igényel a betegtől is, de ezt is tágan kell értelmezni Közrehatás a megelőzésben ez főleg a jogalapot érinti Közrehatás a már bekövetkezett kár enyhítésében ez az összegszerűséget érinti – pl. pszichés kárnál pszichés kezelés Közrehatás aránya nem állapítható meg, így azonos a szolgáltatóval

Más szolgáltató, természet közrehatása (F)
Károsodást okozhatja több egészségügyi szolgáltató is-közrehatás a károsult irányában egyetemleges, egymás között egyenlő arányú Nem kötelező minden szolgáltatónak perben állni az egyetemleges kötelezettség alapján úgyis bármelyiktől követelhető a teljes kártérítés Egészségügyi szolgáltatóktól független természeti okok figyelembe vétele, hogy a felelősség részleges legyen, többek károkozásának analógiájára csak akkor, ha az e közrehatás nem valószínűségen alapszik, hanem bizonyosságon, természet közrehatása inkább az összegszerűségnél

Más szolgáltató, természet közrehatása (A)
Mási szolgáltató csak akkor, ha a szolgáltatásával kapcsolatban nem csak a felróhatóság (ezt könnyebb igazolni), hanem az ok-okozati összefüggés is bizonyítható Szolgáltató kettős védekezése, hogy nem mulasztott, illetve, hogy másik szolgáltató mulasztott Természet közrehatásánál ne csak a bizonyosság, hanem a valószínűség is legyen elegendő még akkor is, ha csak az összegszerűséget érinti Halálokok újraértékelése, pathologusok szerepe növekszik

Rémes vagy krémes? Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Nem mindegy, hogy a jégkrém vagy a jégrém miatt érzünk hideget Nyáron lehet homokozni télen lehet hómókázni Ugyanarról lehet a bírói gyakorlatban is kis különbséggel eltérő értelmezéseket kialakítani Ez a kettősség azonban szükséges ahhoz, hogy ne beszélhessünk az egészségügyi szolgáltatók már majdnem objektív szakmai kártérítési felelősségéről Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

avagy a jog a legmagasztosabbat is elrondítja
Terhes felelősség avagy a jog a legmagasztosabbat is elrondítja

Szakmai felelősség lavina I.
Egy hiba-többféle felelősség - különböző hatóságok - eltérő szankciók –egyszerre indítható eljárások Etikai felelősség-személy ellen –Kamara, Megyei és országos Etikai Tanács megrovástól pénzbírságig(kamarai tagság felfüggesztéséig) Munkajogi-fegyelmi - személy ellen –Munkáltató - megrovástól elbocsátásig Szabálysértési-személy ellen- ÁNTSZ- enyhe pénzbírság Büntetőjogi-személy ellen- rendőrségtől bíróságig – pénzbüntetéstől börtönig (foglalkozástól eltiltás) - elvárhatóság alapja a „kell”

Szakmai felelősség lavina 2
Közigazgatási-szolgáltató ellen- ÁNTSZ (szakfelügyelő főorvos) – figyelmeztetéstől-pénzbírságon át működési engedély megvonása, elvárhatóság alapja az indokoltság, károkozás nem feltétel Fogyasztóvédelmi- szolgáltató ellen – Fogyasztóvédelmi hatóság (békéltető testület)- figyelmeztetéstől kártérítésig, elvárhatóság alapja az indokoltság, károkozás nem feltétel Polgári jogi-szolgáltató ellen –Bíróság –kártérítés, elvárhatóság alapja a lehet, nem kizárt Nemzetközi, külföldi beteg esetén, a fogyasztóvédelmi és a kártérítési felelősség folyhat külföldön - idegen állam jogát alkalmazhatják

Általános típus ügyek 1. Fertőződések, fertőzések
Megelőző antibiotikum kezelés és ebből is a leghatékonyabb Tenyésztés (aerob és anaerob is) Tenyésztés alapján célzott antibiotikum és ebből is a leghatékonyabb Infektológiai konzílium Fertőződés nem szülészet-nőgyógyászati kórkép csak infektológiai? Infektológiai - mikrobiológiai szakértés

Általános típusügyek 2 Diagnosztikai tévedés
Minden célszerű és indokolt vizsgálatot el kell végezni és ekkor jutunk tévedési helyzetbe Műtéttechnikai hiba-kockázat Beteg vagy betegség adottságaitól függ –szövődmény - felelősséget nem eredményez Orvos tevékenységétől függ- csak orvosszakértő szerint kockázat, jog szerint marasztalási alap

Általános típusügyek 3. Gyógyulási, károsodás elkerülési, túlélési esély elvétele A vélelem, hogy más eljárás esetén lett volna nagyobb esély és az ellenkezőjét a szolgáltatónak kell bizonyítani Minimális esély elvétele is 100%-os felelősség Esély mértéke az összegszerűségnél Tájékoztatás Vélelem a hiányos tájékoztatás Tárgyilagos, valóságnak megfelelő, részletes Minden ismert, súlyos és lehetséges következményre Döntési helyzetbe hozni a beteget Nincs kötelező írásbeliség, de a szóbeliségből fakadó bizonyítási hátrányok a szolgáltatók terhelik Tájékoztatás időpontja, közreműködésről külön tájékoztatás

Dokumentációs hiányosság
A dokumentációs hiányosság esetén a szolgáltató elzárja magát attól, hogy igazolja az elvárható gondossággal járt el Dokumentációs hiányosság csak a szolgáltató terhe Hiányzó, hiányos, olvashatatlan, ellentmondó (más dokumentációval, vagy a dokumentáción belül:CTG és észlelő lap adatai eltérnek-vesztett per) Értelmezésben mindig úgy vizsgálják, hogy a beteg számára egyértelmű-e (pl. panasz esetén kontroll, státusz idem, negatív státusz nem rögzítése marasztalási alap) Tanúvallomással nem pótolható Folyamatos papíralapú CTG bírói túlértékelése

Terhesgondozási típusügyek 1.
33/1992 NM rendelet a terhesgondozásról jelentős módosítása (a rendeletben írt vizsgálat hiánya, ha már van hatékonyabb, akkor is felelősséget eredményez) Fejlődési rendellenességek felismerése érdekében elmaradt vizsgálatok, vagy azok lehetőségéről elmaradt tájékoztatás vizsgálatok végzése, felajánlása, ha indokoltsága nem kizárt minimális felismerési esélynövekedés esetén is Felajánlás, elutasítás lehetőleg írásban Méhen kívüli terhesség diagnosztizálása Fizkális vizsgálat, Béta-HCG, UH- bármelyik elmaradása felelősséget eredményez Bizonytalanság esetén ismételt vizsgálat Per tárgya: szervmegtartóbb kezelés lehetett volna

Terhesgondozási típusügyek 2
UH vizsgálatok Lehetséges felismerés valószínűségének elvétele, csökkentése Nézni kell, nem látni: időben, protokoll szerinti részletességgel, megfelelő végzettséggel Intézeti megfigyelés hiánya Elsősorban tájékoztatási kérdés - mindig, amikor az legalább lehetséges, a tájékoztatás hiánya - felelősség Speciális kár fejlődési rendellenességnél Nincs döntési helyzet terhesség megszakítás lehetőségéről Született gyerek nem kérhet nem vagyoni kártérítést, szülő , testvér igen, csak lét és nem lét között van különbség Felnevelési költségek, lehet, hogy többe kerülnek majd?

Típusügyek szülésnél 1. Császármetszés vagy nem?
„Kimentés körében igazolni kell, hogy a hüvelyi szülés választása volt az indokolt. A bizonyítás azonban nem volt sikeres, mert nem tudta azt igazolni, hogy minden olyan vizsgálatot elvégzett, ami a hüvelyi szülés választását indokolta. Miután a magzat kifogástalan állapotát az alperes orvosa neki felróható módon nem ismerte meg, eleve kizárta a hüvelyi szülés választásának lehetőségét” Megfordította a bírói gyakorlat a szakma szabályait, a császármetszést tartja kevésbé kockázatosnak Ha nem kizárt a császármetszés és az legalább minimálisan nagyobb esélyt biztosított volna a gyermek károsodásának elkerülésére-felelősséget eredményez a császármetszés hiánya Folyamatos CTG hiányában kórház nem tudja igazolni, hogy nem volt olyan tünet, ami alapján ne lett volna indokolt a császármetszés, így a folyamatos CTG hiánya felelősséget okoz

Típusügyek szülésnél 2 Terminus-túllépés, túlhordás Infectiok
Szakkönyvek és protokoll szerinti vizsgálatok ott írt gyakorisággal történő végzése - a vizsgálat elmaradása vélelmezett tartalmi hiba (éppen ott történt volna valami, ami miatt másképp járt volna el a szolgáltató) Infectiok Minden terhesség során fennállt fertőződésnél, idő előtti burokrepedésnél, a szülés előtt lehetőség szerinti tenyésztést, Antibiotikum kezelést, és a gyermeknél is megelőző antibiotikum kezelést, tenyésztést vár el a bírói gyakorlat Több ok a károsodásra: Egészségkárosodásnak több oka is lehet (pl genetikai ok vagy oxigénhiány), vizsgálni kell azt az okot, amelyik nem zárható ki, hogy orvosi tevékenységgel függ össze, és ha ezzel összefüggésben nem tudja magát a szolgáltató kimenteni, a többi októl függetlenül teljes felelőssége van Mentesülés:kizárt az orvosi tevékenységgel összefüggő ok, vagy a többi okot a kártérítés mértékénél értékelik

Kártérítések összegszerűsége
Haláleset alacsonyabb kártérítés, mint az egészségkárosodásnál, különösen alacsony a magzat halála esetén Egészségkárosodásnál magas nem vagyoni kártérítés és sokféle vagyoni kártérítés ( a legmagasabb kártérítések oxigénhiányos károsodás fel nem ismerése miatt) Jövőre nézve havi járadék, mindig fennmarad - örök kapcsolat, járadék emelés, csökkentés Mindig több felperes:károsult és hozzátartozói Mentesülési lehetőségek: Kft, mint működési forma, felelősségbiztosítás

Kinek a felelőssége? Kártérítési felelőssége mindig a beteggel jogviszonyban lévő szolgáltatónak van Szabadfoglalkozású, közreműködő, önkéntes jogviszony csak közvetett felelősség az egészségügyi szolgáltatónak-beavatkozói szerepkör a perben - munkaviszony korlátozott áthárítás Bérleti szerződés esetén a bérlő felel, kivéve, ha bérbeadó tevékenyen közreműködik a tevékenységében, mert akkor egyetemleges felelősség Terhesgondozó, szülést levezető más szolgáltató, felelősség közös Választott orvos terhesgondozásnál megbízás közvetlen felelősséggel szülésnél ha a terhes megbízást ad kórháznak és orvosnak is az két megbízotti felelősség egyetemleges, közvetlen felelősség (orvos egyébként csak közvetett felelős) Bérleti szerződés alapján szülés levezetés, csak az orvos megbízott, közvetlen felelősség, kivéve, ha a bérbeadó tevékeny közreműködő

Mit lehetne tenni? Még több szakmai protokoll, folyamatos felülvizsgálattal Szakmai protokollok, szakkönyvek használata nem csak a gyógyításban, hanem a perek során a védekezésben is (bírói gyakorlat: elvárhatóság szélesebb, mint a szakmai protokoll, ezt kell módosíttatni) Tájékoztató nyomtatványok-nem jogi kérdés a szakmának kell megírni, jog csak a hozzájárulás Szülész-nőgyógyász végzettségű szakértők. Nem csak be kell jelentkezni szakértőnek, hanem a bíróságok tudtára is kell azt adni, hogy akarnak véleményeket adni Szülészeti esetek feldolgozása - visszacsatolás-szakmai folyóiratba ne csak az amerikai jogesetek legyenek Szakmai, érdekvédelmi testületek orvosszakértői, jogi háttér segítsége, akár nem csak konkrét esetekben is.

Miért kell valamit tenni?
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségével kapcsolatban az idegen testes ügyeket kivéve valamennyi szakma független (ami tehát több szakmát is érinthet) típus ügy, mint bírósági határozat, szülészt-nőgyógyászati ügyben keletkezett A szülészet-nőgyógyászati típusügyek mindegyikére szerepel legalább egy a Legfelsőbb Bíróság kiemelt megjelent határozatai között (ez sem igaz más szakterületekre) A legtöbb peres és peren kívüli eljárás még mindig szülészet-nőgyógyászati ügyekben indul, Felügyelet utolsó felmérése szerint csak két kórház volt, ahol nem a szülészeti ügyek vezettek A legmagasabb összegű marasztalások is itt történnek A Legfelsőbb Bíróságon orvosi műhibákkal foglalkozó tanács egyik tagja mondta, hogy annyi szülészeti ügy van és azok olyan önálló életet élnek a bírói gyakorlatban, hogy már szinte minden lehetséges hibát ismerünk, így talán az ezzel foglalkozó bírák is le tudnának vezetni egy szülést Biztos?

Szike helyett lézerkardot
avagy harcolni kell a szakmai felelősség ellen

Szemléletváltás szükséges - Érezni kell az erőt!
Szike-gyógyításban segíthet, az orvos eszköze, de a bíróságon az egészségügy a beteg Elszenvedés, védekezés - nem jó taktika, a felelősségi formák nem szolgáltató-barátok, nem szabad eleve feladni, önsajnálat nem segít Szakmai felelősségért-nem, hiszen az, az egészségügy ellen fordult minden felelősségi formában, így csak másodlagos cél egy új szakmai felelősségi forma kialakítása Passzivitás, néhány szolgáltatónál eseti aktivitás nem elég Lézerkard-ha harcolni kell, márpedig a bíróság harc, hatékonyabb fegyver Harc- a bíróságot, különösen polgári perben nem érdekli az igazság csak a jog, így minden eszközre szükség van, hogy a jog az egészségügyet érdekét is szolgálja Szakmai felelősség ellen- a túl széles értelmezésű felelősségi formák (pl. polgári jogi) lebontása, a még nem széles felelősségi formák (pl. büntetőjog) terjedésének- megakadályozása- jelenlegi elsődleges feladat Teljes –körű bírói gyakorlatot érdemben befolyásoló aktivitás kell

Yoda terv Nincs hova fejlődnie a betegek érdekeinek: szolgáltató igazold, hogy mindent megtettél ami nem kizárt (elvárható gondossággal jártál el), illetve igazold, hogy ha az elvárható gondossággal jártál el, akkor sem lett volna nagyobb esélye (tehát kizárt lett volna) a betegnek a túlélésre, gyógyulásra, károsodás elkerülésére Objektív felelősség nincs, de a kvázi objektív felelősségből jelenleg csak visszafelé lehet út kérdés milyen gyorsan? Harc három lépésben: Helyzetfelmérés Megelőzés Támadás

Helyzetfelmérés- Baljós árnyak
Szakmai felelősségi formák Típus ügyek kártérítési perekben Összegszerűség Felelősségbiztosítás Nemzetközi felelősség Felmérés mi ellen kell harcolni, mindez az elmúlt 20 évben alakult ki, ha nem hagyják, hogy létrejöjjön sokkal könnyebb lett volna a helyzet

Felelősségi formák I. Ugyanaz a szakmai hiba több felelősségi formát indíthat el Etikai felelősség: személy ellen indul, június 01-től szigorú, felfüggesztés, kizárás szankció munkavégzési akadály, egészségügy kezében az etikai kódex megalkotásának lehetősége, egészségügy dönti el mi történik ezzel a felelősségi formával Fegyelmi-munkajogi felelősség : közalkalmazotti státusz kiszorulásával a fegyelmi megszűnik, elvileg szigorú (elbocsátás is lehet), egészségügy, mint munkáltató kezében, munkaszerződések megkötésénél szerződésben szerepeltetni, nevesítve, a szakmai felelősséggel kapcsolatos felmondási okokat

Felelősségi formák II. Közigazgatási felelősség:
szolgáltató ellen, ÁNTSZ nem Egészségbiztosítási Felügyelet, szakfelügyelő főorvosok kezében az ellenőrzés, minimumfeltételek, működési engedély kiadási feltételek, szakmai protokollok vizsgálata, enyhe szankcionálási rendszer pedig pénzbírság lehetősége 5 millióig, illetve működési engedély megvonása is lehetséges, Egészségügy mondja meg mikor ellenőriz, az ellenőrzést is elvégzi, illetve az ellenőrzés alapját is megalkothatja, sőt a szankció is tőle függ. Fogyasztói felelősség: szolgáltatót érinti, Beteg helyett Fogyasztó, Gyógyító helyett Szolgáltató, Gyógyítás helyett Egészségügyi Szolgáltatás, orvos és beteg között fogyasztói szerződés Eu- törekvés ez legyen a vezető felelősségi forma, vagy akadályozni (jogszabályalkotás) vagy kézbe venni (egészségügyi békéltetés)

Felelősségi formák III
Büntetőjogi felelősség Személy ellen Ártatlanság vélelme Konkrét elvárhatóság Kizárólagos okozat Büntetés szankció Foglalkozási szabályszegés Felelősség alapja a „kell” Szegényes bírói gyakorlat Kevés befolyásolás, inkább tág értelmezés akadályozása Polgári jogi felelősség Szolgáltató ellen Kimentő felelősségi forma Általában elvárhatóság Nem kizárt okozat Kártérítés szankció Elvárható gondosság Felelősség alapja a „lehet” Önálló precedens rendszer Érdemi befolyásolás, itt kell leginkább lépni, de ez a felelősségi forma nincs az egészségügy kezébe

Típus ügyek I Kártérítési felelősségnél alakultak ki a többi felelősségi forma ebből emeli át, de szűkebb értelmezéssel Szakma független formák ( több szakterületnél is), de néhány szakterületen (szülészet, sebészet stb) szakma függő típus-ügyek is Bírói gyakorlat alakítja ki és Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben jelennek meg, precedens szerű ragaszkodás az ítélkezésben

Típus ügyek II Idegen test - tény alapozza meg a felelősséget, mindig felelősséget eredményez, kérdés csak a károsodás mértéke Kórházi eredetű fertőzés: Szolgáltatónak kell igazolnia fertőzés nem kórházi eredetű, ha nem tudja a fertőzés ténye megalapozhatja a felelősséget, egyébként csak a fertőzés nem megfelelő észlelése, kezelése - infektológus szakértés Diagnosztikai tévedés: Minden célszerű és indokolt vizsgálat elvégzése esetén lehet tévedni, de ha a vizsgálatok nem kerülnek elvégzésre, tévedési helyzetbe se hozta magát a szolgáltató

Típus ügyek III Műtéttechnikai hiba: szövődmény ha a következmény a beteg vagy a betegség adottságából jön létre, ha az orvos tevékenysége miatt az nem kockázat Gyógymódválasztási szabadság: áljogosítvány, utólagos felelősség a választásért, ha jó és jobb közül lehet választani, a jó nem elég Dokumentációs hiány: mindig a szolgáltató terhe, ki se tudja magát menteni, tanúvallomással nem pótolható Esély: az esély elvételének ténye alapozza meg a felelősséget, a mérték irreleváns Tájékoztatás: a beteget kell döntési helyzetbe hozni, minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következmény elmondásával, nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség-vélelem a rossz tájékoztatás

Összegszerűség A legnagyobb kifizetett kártérítés: 133 millió forint
Jelenleg 7 jogerős ítélet van 100 millió forint felett Legmagasabb havi járadék: 1,4 millió forint Több olyan kórház van, amelyik 3 millió forint felett fizet havonta több járadékot A járadék emelése iránt is indíthatóak eljárások-örök kapcsolat Legnagyobb pertárgy értéke 375 millió forint és havi 7,5 millió járadék-jövedelemkülönbség miatt Összegszerűség csak emelkedhet: Eu-s összehasonlítás, kötelező gépjármű-felelősség biztosítási esetek összehasonlítása-a károsodás ugyanaz, Értékviszonyok csak emelkednek Kártérítés limitálás nem lehetséges csak egészségügyre-hátrányos megkülönböztetés lenne azonos károsodásoknál az ok miatt

Felelőtlen biztosítás
Kötelező, de érdemi segítséget nem nyújt Fogalomkorlátozás Hatály problémák Limit Önrész Kizárások Visszakövetelési jog Piacnak szabályozó szerepe nincs, kiszolgáltatott egészségügyi oldal-ami a piacon van azzal kell szerződni Jogszabály csak a formát írja elő, tartalmat nem

Nemzetközi felelősség
Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás február 28 napjától kezdve finanszírozott formájában is Átlátható panasztételi eljárások és mechanizmusok Kockázat jellegével és mértékével arányos felelősségbiztosítás Nemzetközi betegjogok-megfelelő ellátáshoz való jog Nemzeti kapcsolattartók Kártérítési per a kár bekövetkeztének helye szerinti országban-nem mindig azonos a károkozás helyével Elvárhatóság elbírálása a felek választása szerinti jog szerint, ennek hiányában vagy a szolgáltató, vagy a fogyasztó joga szerint - Több holland felperes Mo-n perelt a kedvezőbb elvárhatósági szabályok miatt.

Megelőzés- Az új remény
Látható, hogy a szakmai felelősség, kiemelten a polgári jogi felelősség, a szolgáltatókra kifejezetten hátrányos ezért az ilyen eljárások megelőzése az elsődleges feladat, míg ha az eljárás elindul, ott lesz szerepe a támadásnak, mint a harmadik elemnek Megelőzés területei: Orvos-szakmai feladatok Jogi feladatok Kommunikáció Nemzetközi felelősség megelőzése Felelősségbiztosítás

Orvos-szakmai feladatok I.
Szakmai protokollok, ajánlások, módszertani levelek széleskörű megfogalmazása, frissítése, betartásának kikényszerítése (új szakmai kollégiumok, szakmai társaságok, EMKI) Tájékoztató nyomtatványok szakmai tartalmának intézetenkénti, szakmánkénti elkészítése, használatuk kikényszerítése (szakmai kollégiumok, szakmai társaságok, felelősségbiztosítók) Írásbeli tájékoztatás fokozott bevezetése, Jeltolmács, Törvényes képviselő tájékoztatása, tájékoztatás időpontja, tájékoztatás a közreműködés tényéről Intézményeken belüli belső protokollok, ajánlások megalkotása-rendszeres kliniko – patológia, vesztett perek, peren kívüli egyezségek szakmai elemzése

Orvos-szakmai feladatok II.-
Érdemi panaszkezelés, igazoló jelentésekkel, minden kérdésre adott érdemi válasz az egyezségi ajánlatoknál-hatékony lebeszélés, elbizonytalanodott károsult nem biztos, hogy eljárást indít Boncolás lebeszélése már nem tartozik ide: új ítélet - ha indokolt a boncolás az elengedése a szolgáltató hibája és ekkor minden haláloknak minősül, ami valószínű, még akkor is ha van valószínűbb halálok Dokumentáció tartalma-a betegnek csak a Zárójelentés, ambuláns lap jár, mást nem szabad kiadni csak ha kéri. A kiadásra 30 nap áll rendelkezésre, a dokumentáció átvizsgálható, nem megmásítható, de a hiányok (megtörtént, de nem dokumentált ellátás) pótolhatóak, (pl tanúk neve hozzájárulókon, negatív tünetek stb)

Jogi feladatok I. Felelősség kezelés egy-kézben az ellátást érintő első megkereséstől (mindegy, hogy iratot kérnek vagy etikai eljárásra jön idézés stb.) A hibás nyilatkozatok, más eljárásban keletkezett szakvélemények befolyásolhatják a többi felelősségre vonási eljárás eredményét-minden felelősségre vonási eljárásban érdemi, ügyféljogokkal bíró- szereplőként kell eljárni Fegyelmi-munkajogi felelősségre vonás akkor is ha nem indítványozzák és az eredményének átadása-kétélű fegyver, de ha egy eljárást megelőz?

Jogi feladatok II. Etikai, közigazgatási eljárás irányába terelés, ami haláleseteknél lehetséges inkább, mert a károsultak kártérítést akarnak. Ha a terelés sikeres megúszható büntető illetve polgári eljárás Önfeljelentés, Önbejelentés ÁNTSZ-nél- az esetek többségében először szakvélemény készül és ha az nem állapít meg mulasztást az eljárást megszüntetik, de a vélemény, illetve a véleményt készítő tovább használható egy kártérítési perben Bírói gyakorlatról, típusügyekről azok szakmai részéről (nem a szolgáltató ügyei) rendszeres jogi felkészítés a szolgáltató dolgozóinak

Kommunikáció Kommunikációs tréning:
gyógyítás során orvos és beteg között a hatékony tájékoztatás érdekében felkészítés a hatóság előtti kommunikációra (mit és milyen módon mondhatunk, miként viselkedjünk, öltözzünk) RECS- regionális eszme csere, kórházak közötti megbeszélés vesztett és nyert ügyekről, okairól, ezek országos szintre emelése, ajánlások kidolgozása, azok szakmai folyóiratokban történő megjelentetése Szakmai társaságok konferenciáján a szakmát érintő bírói gyakorlat bemutatása (ilyet tartottak az idegsebészek, magánbőrgyógyászok) Szakmai folyóiratokban érdekesebb magyar ítéletek bemutatása-nem nemzetközi elemzések kellenek

Nemzetközi felelősség megelőzése
Károsult nyilatkozata hol kíván perelni (ne vihesse a külföldi haza az eljárást)- nem megelőzhető, ha a károsult egy otthoni szolgáltatót is perel és egyetemleges marasztalást kér Szolgáltató és beteg szerződése kártérítési felelősség esetére az elvárhatóság alapját képező jogról (ez harmadik állam joga is lehet pl. a portugál jog itthon?) Tolmács-nem kötelező engedéllyel rendelkező, bárki lehet, akit a beteg ismer és elfogad, dokumentációban rögzíteni a tolmácsolás körülményeit. Dokumentáció és tájékoztatás (lehetőleg írásban) azon a nyelven, amit a beteg ért, nem kötelező az anyanyelv, de a beteg nyilatkozata kell, hogy a beteg döntött a választott nyelv mellett és mindent megértett

Felelősségbiztosítás
Határon átnyúló szolgáltatás a biztosítóknál is-emeltebb szolgáltatási szint, nem magyar szerződési feltételek (kötheti anyacég, de magyar szolgáltató is) Hazai felelősségbiztosítási feltételek változtatása legalább az irányelv miatt Önkéntes változtatás hiányában jogszabály a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről (limit, önrész, kizárás, időbeli hatály - pl közjegyzőnél miért lehet kötelező az 50 millió?) Felelősségbiztosító biztosítottak számára protokoll, tájékoztató nyomtatvány, bírói gyakorlat elemzés-érdekelt biztosító érdemi megelőzés

Támadás- A birodalom visszavág
Abban az esetben, ha a szakmai felelősség miatti kártérítési eljárást nem sikerült megelőzni, több szereplő összehangolt aktív közreműködése kell. Nem csak a felperesi oldalon van érdek, ami a bírói gyakorlatot érdemben befolyásolja, csak félre kell tenni az egészségügyben oly erős egyéni érdeket Támadás: Felelősség ténye Felelősség mértéke Eljárási lehetőségek Összegszerűség Kommunikáció

Felelősség ténye I. A perben hivatkozni kell a szakmai protokollokra, módszertani levelekre, nemzetközi tanulmányokra, ne csak a felperes tegye ezt Szakértőktől kellenek akár kirendelt, akár magánfelkérésre készít véleményt: kizárt esély, kizárt lett volna más gyógykezelést végezni nyilatkozatok Az elvárható gondosság helyett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ok-okozati összefüggés hiányának bizonyítására, ha volt is mulasztás nem attól következett be a baj (patológiai vizsgálatok utólagos értékelése, halál ok átminősítés, ha annak akár valószínűségi alapja is van)

Felelősség ténye II Esély fokozott kivezetése: marasztalás alapja ne a minimális, hanem a reális, az értékelhető esély legyen végső esetben ne a nagyobb túlélés, hanem a túlélés nagyobb esélye ( 50%+1) esetén legyen felelősség Valószínűségre az alperes is hivatkozhasson, legyen kérdés a perben, hogy melyik értelmezés a valószínűbb Az elvárható gondosságnál fokozatos visszatérés a nem kizárt elvárhatóságtól a lehetségesen át az indokoltig, ami viszont szakértői kérdés Kötelező egészségügyi békéltetést, egészségügyi végzettségű békéltetőkkel, mint a fogyasztóvédelemben a pénzügyi békéltetésnél, ha a jogalap megállapítható biztosító és károkozó fizessen peres eljárás nélkül, vagy pernek csak az összegszerűség legyen a tárgya

Felelősség mértéke Az esély tényét a felelősség jogalapjánál, az esély mértékét a kártérítés összegszerűségénél értékeljék - rövidebb túlélés kisebb kártérítés Felelősség áthárítás-csökkenő kártérítés Károsult önhibája-csak ha felróható és ha jól végezték a kikérdezési kötelezettséget, illetve jól tájékoztatták a beteget a kötelezettségeiről ( panasz esetén kontroll nem jó, milyen panasz esetén) Más károkozó hibája is a kár-akár perbe lépés felajánlása, egyetemleges marasztalás, vagy vesztett per utáni újabb per két szolgáltató között Kármegosztás károkozó és természet között, ami nem a károkozással van összefüggésben azért ne legyen marasztalás (bírói gyakorlat ezt inkább összegszerűségnél, nem felelősségnél értékeli)

Eljárási lehetőségek Szolgáltatónak is lehet szakértője, felhasználhatja a más eljárásokban készült szakvéleményeket-vita a szakértők között Szakértő hiányában ügyvéddel jöhet érintett osztály vezetője, mint képviselő és érdemi nyilatkozatokat tehet- vita a szakértővel-ne jogi kérdésben Tanúfelkészítés-tárgyalás eljátszása, tanúvallomás előre elmondása-tartalom,forma-tilos, de kell Érdekelt biztosító érdemi szerepe - hozzáértő ügyvéd, szakértő-csak ha a biztosítás tartalma változik Kórházak képviselte lehetőleg munkajogi és egészségügyi szakjogász végzettségű jogi képviselőkkel-az egészségügyi szolgáltató életében a szakmai felelősség kezelése alapfeladat a többi eseti probléma

Összegszerűség Nem szégyen a részletfizetés kérése még a peres eljárásban –ítélet ha így születik nem kegytől függ a lehetőség Járadék csökkentés iránti perek Járadéktőkésítés, amivel elkerülhető a járadékemelési per Felelősség egyértelmű, felelősség elismerés, csak kár összegszerűségére bizonyítás- csökken a kamat Előzetes fizetés és csak a különbözetre folytatódik a per, közbenső ítélet után előzetes járadék fizetés lehetősége Kifizetett kártérítés áthárítása Finanszírozó (egy finanszírozó esetén nem releváns) Fenntartó (ne adomány legyen a segítség, hanem ha személyi és tárgyi feltételt nem biztosít kötelezettség) Közreműködő (korlátlan áthárítás lehetősége) Dolgozó (gondatlan károkozásnál korlátozott, eshetőleges szándéknál pl. tájékoztatási hiányosságnál, dokumentációs hiánynál teljes - orvos nem csak tanú lesz a perben, hanem érdekelt)

Kommunikáció Bármilyen eljárás indul a szolgáltató ellen mindig érdemi nyilatkozat a média-ban. Minden kérdésre azonos időtartamban válasz, mint a károsult, folyamatban lévő ügyről nem beszélni hiba-egyoldalú lesz a tájékoztatás Tájékoztatást nyújthatja: kijelölt orvosi vezető, jogász, szóvivő Perek a személyiségi jogot sértő média megjelenések miatt, ami korlátozhatja a betegek sajtóhoz fordulási kedvét Ha a szolgáltató részéről érdemben foglalkozunk a kártérítési igénnyel esetleg csak az összegszerűség a vitás, a média-t nem érdekli az ügy, mivel ha kárt szenved valaki azt sajnálják, de ha a kártérítés összegszerűsége csak a vitás azt irigylik

Lerombolható a halálcsillag?
Erre választ adott a film, nem csak lerombolható, hanem többször is megtörténhet. A romboláshoz 20 éve nem kezdett hozzá az egészségügy, csak néhány intézmény szerződtetett kifejezetten a területen jártas jogi képviselőket és néhány helyen valósították meg az előadottak egyes elemeit Tudni kell az erővel bánni Yoda tanítása szerint, ha az elkövetkező években ez nem kezdődik meg a beteg oldalon feltűnő egyre több jogi képviselő a piac törvényei alapján újult erővel kezdi majd a bírói gyakorlatot bombázni az objektív felelősség érdekében, ami visszafordíthatatlan kedvezőtlen helyzetet teremthet az egészségügyi szolgáltatók számára

Darth Vather, aki most még a sötét oldalról adja a tanácsait Köszöni megtisztelő figyelmüket és az Erő legyen Önökkel!

Csak a szex lehet biztonságos?
avagy miként alakítható a biztosítás óvó szerré

Szerződő iskola Nem egészségügyi szolgáltató, hanem mellérendelt, egyenlő jogokkal bíró szerződő fél szerződéskötéskor: Együttműködési kötelezettség Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség Értelmezési előny mindig a biztosítottnál Általános szerződési feltételek speciális követelményei a biztosított előnyére Ptk. és Bit. rendelkezéseinek ismerete-szolgáltatóval szerződött jogász érdemi szerepe

Klasszikus biztosítási problémák I.
Biztosítási esemény fogalma: Vagyon biztosításnál is pontos definiálás a biztosító feladata mire terjed ki a szerződés gyakran utal foglalkozási szabályszegésre, ami nem azonos az elvárható gondossággal nem utalnak bírói gyakorlatra precedens rendszer ellenére szakmai szabályokra is hivatkoznak, de nem jelölik meg mi tartozik ebbe a körbe (ezt jogszabály se teszi) Hatály: Területi:hol bekövetkezett, okozott károk-határon átnyúló egészségügy speciális helyzete (okozás, bekövetkezés helye más ország) Személyi:munkaviszonyra, vagy más jogviszonyra is, névszerinti vagy létszámszerinti biztosítottak Időbeli: okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra, bejelentési időszak növelése, szerződés megszűnésekor utófedezet, előfedezet, átalakulásnál jogelőd ügyeiért is feleljen a jogutód (költségvetési szervből- gazdasági társaság)

Klasszikus biztosítási problémák II.
Limit: Kártérítések csak emelkedhetnek –ár és értékviszonyok, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatása (a kár ugyanaz), Eu - hatása 7 ítélet Ft. felett, legmagasabb kifizetett kártérítés Ft, legmagasabb havi járadék 1,4 millió, legmagasabb érdemi pertárgy érték 375 millió és havi 7,5 millió járadék Tízszeres limit, dupla díj Speciális finanszírozás, kombinált vagyon és felelősségbiztosítás Egymásra épülő biztosítások-mindig a biztosítási összeg a limit Önrész: Felesleges és törlendő Százalékos önrész csak limiten belül Aggregát önrész ismerete

Klasszikus biztosítási problémák III.
Kizárások Nem egyértelmű fogalmak csak látszat kizárások: esztétikai károknak jogi definíciója nincs, mit jelent a tájékoztatási hiányosság jogszabály ellenes feltételek (otthonszülés) felesleges kizárások (kártalanítási esetek-tárgyalási alap ezt vegyük ki és mást hagyjunk benn) Kizárólagos pszichés kár nincs, hibás teljesítés költségei nem azonosak az orvosi rehabilitációval Kizárások közé csak tartalmi okok, működési engedély hiánya formai - visszakövetelési jog esete legyen Többletdíjért kizárás kizárása Visszakövetelési esetek Mit jelent a tárgyi és személyi feltételek hiánya-nincs egyértelmű jogszabály-vagy a 60/2003 ESZCSM rendelet elég? Kirívóan súlyos gondatlanságot ki dönti el, ilyen ítélkezési gyakorlat nincs, ide tartozhatna a dokumentációs hiány, a nem megfelelő tájékoztatás, de csak ha a szerződés előírná

Meddig marad felelőtlen biztosítás?
Meddig hagyja az egészségügy, hogy az orvos doktori címe kevesebb legyen a közjegyzőjénél? Miért félünk a minimumfeltételről szóló rendelettől, vagy ha nem félünk miért ilyen gyenge az érdekérvényesítő képesség? Nehéz egy néhány bekezdésből álló rendeletet- limit összege, önrész eltörlése, időbeli hatály szélesítése, kizárás esetei – megalkotni, milyen külső körülmény kellene ahhoz, hogy ne csak a kötelező biztosítás mint forma, hanem annak tartalma is jogszabályba kerüljön? Biztos, hogy a skandináv no-foult rendszer kell, jó lesz átesni a ló másik oldalára?

Határon átnyúló Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás
Irányelv 2011 február végétől Kártérítési fórumrendszer működtetése, egészségügyi kapcsolattartás, nemzetközi betegjogok, kockázattal arányos szakmai felelősségbiztosítás, melyik országban indul a per és melyik állam joga alapján Határon átnyúló biztosítás Jelenleg is lehet a biztosító székhelyétől, telephelyétől eltérő kockázatvállalási hely- Van Mo-n is 1 millió Euro-s biztosított, de külföldi biztosító se tér mindig el a hazai feltételektől Kockázat felmerülésének helye, ahol bekövetkezik, vagy ahol okozzák a kárt (pl. szülési esetek) Speciális kizárások: tolmács hiánya, anyanyelvi vagy választott nyelvi tájékoztatás, dokumentálás hiánya Speciális visszakövetelési jog: jogválasztási nyilatkozatok hiánya

Közvetlen perlés Kötelező biztosításnál esetleg új Ptk sem zárja ki a közvetlen perlést, közvetlen peren kívüli ügyintézés-ki dönt a felelősségről? Egészségügyi szolgáltató beavatkozó, ha van áthárítható kár, illetve a biztosító szakmai segítésére Egészségügyi szolgáltató önálló alperes a biztosító mellett, ha a limit már a keresetnél se elég, vagy ha kizárás van Biztosítási feltételeken érdemben kell változtatni, hogy a közvetlen perlés ne csak formai, hanem tartalmi változás is legyen-szolgáltatóknak jelentsen menekülési utat Érdekelt biztosító érdemi szerepvállalás-jogi, szakértői képviselet stb.

Aktív biztosítót! Érdeklődjünk a biztosító kárkezelési szakértelméről
Milyen belső szakmai ajánlásai vannak, kidolgozott-e belső protokollokat kvázi egészségbiztosításként? Milyen tájékoztató formanyomtatványokat készített, mivel éri el annak alkalmazását (ha ez nem történik meg ekkor legyen kizárás)? Egészségügyi szakjogász végzettségű jogi képviselőkkel dolgozik-e? Orvos-szakértő segítői milyen szakterületeket fednek le? Határon átnyúló képviseletet miként oldja meg, társirodai hálózat? Tolmácsok igénybevételéhez, idegen-nyelvű tájékoztatóhoz, dokumentációhoz, jogválasztáshoz milyen segítséget nyújt? Milyen kommunikációs segítséget ad megelőzésben, kárkezelésben? Ha a fenti segítségeket nem nyújtja mit kíván változtatni ennek érdekében-ha a biztosítási feltételek módosulnak aktívabb lesz a biztosító-biztosítási szolgáltatásnak nevezhető-e ha csak pénzbeli kifizetés történik- nem ciki ha csak a feltétel szigorodás miatt változik a biztosító hozzáállása?

Biztosító a kommunikációért
Biztosító tartson tanfolyamot a tanú szerepről Biztosító készítse fel a szakértőit a tárgyaláson történő szereplésről, szakértők meghallgatása a perekben Biztosítottak, illetve orvosaiknak rendszeres tájékoztatása a bírói gyakorlatról Biztosítottak részére intézetek közötti kliniko-pathologiai konferencia érdemi levezetése Nem csak biztosítottak részére intézetek közötti kliniko-pathologiai konferenciák finanszírozása-egységes bírói gyakorlat érdekében

Piac – verseny - tartalék
Piacnak még nincs érdemi szerepe a biztosítási termék kártérítési összeg tartalmában, de különbség van a jogvédelmi szolgáltatásban-verseny? Limit változás - nem marad a biztosítási piac biztosító nélkül Versenyfelügyelet előtti eljárás egyszer megbukott, ha van összehangoltság megpróbálható újból -EGVE támogatással? Biztosító perlése, ha visszaél a kizárásokkal, hatályokkal vagy ha nem segíti érdemben a védekezést Nem rossz üzlet a biztosítás-függő károk tartaléka (bekövetkezett és bejelentett, bekövetkezett, de még nem bejelentett károkra)- minden kárbejelentés a limit erejéig vesztett ügy a nyilvántartásban. Ténylegesen mennyi a kifizetett kártérítési összeg?

Megelőzési technikák és biztosítás
Peren kívüli egyezség Egységes követelmény szolgáltatótól:dokumentáció, máshol keletkezett dokumentáció, igazoló jelentés, szolgáltatói álláspont Mennyit ér a szolgáltató elutasítása, vagy elfogadása, van-e biztosítói felülértékelés Érdemi, szakterületek szerinti szakértői értékelés, egyeztetések szolgáltató és biztosító között, egységes álláspontérdekében Rövid idő alatti az ügyintézés Felróhatóság elismerése, csak a kár vagy kártérítés összegszerűségének vitatása és erről szól a per Hatékony egészségügyi békéltetést Egészségügyi közvetítés megszüntetése Fogyasztóvédelmi békéltetést speciálisan az egészségügyre, mint a pénzügyi szektorban, békéltetők egészségügyi végzettséggel Kötelező békéltetést, érdemi döntést csak jogalapban Békéltetés döntését a biztosítók fogadják el és kártérítés összegszerűségének teljes vagy részleges rendezése, járadék előlegbe

Kártérítés összegszerűsége és biztosítás
Közbenső ítélet után limitfizetés-nem csak összegszerűségben spórolás, kedvező a hatása is Járadék leszállítási per Automatikus járadék emelés-peres eljárás elkerülhető Álom-járadéktőkésítés Részegyezség: Jogalap és járadék vagy jogalap és tőke egyezség, ha a limit nem elég és csak arról szóljon a per, amire az egyezség nem terjed ki. Biztosító szolgáltatása kiürül - biztosító elengedése Biztosítói kifizetés áthárítása iránti eljárások:más szolgáltató, fenntartó, közreműködő, dolgozó (gondatlan-szándékos károkozásnál)

Új Ptk és biztosítási veszélyek
Sérelemdíj: jogsértés tényén kívül más nem kell, összege igazodik jogsértés súlyához, felróhatóság mértékéhez, sértettre gyakorolt hatáshoz-büntető kártérítés? Miként csökkenti majd ezzel összefüggésben a felelősségét a biztosító? Egészségügyi szolgáltatás hatályos Eü. Tv alapján szerződés, szerződésszegésért felelősségnél felróhatóság hiánya nem lesz elég, ellenőrzési körön kívül eső okot kell majd igazolni - szerződésen kívüli felelősség lesz? Csak az előrelátható vagyoni károkat ítélik meg?

Közreműködők biztosítása
A közreműködés (szabadfoglalkozású orvoslás, önkéntes jogviszony) a beteg irányában biztosított a szolgáltató biztosításával és a személyi hatállyal Minden közreműködőnek ( közreműködő közreműködőjének) és biztosítójának beavatkozói státusz felajánlása Közreműködő nem biztosított ha elszámolási vita van szolgáltató és közreműködő között: kizárással és biztosítási esemény fogalommal Közreműködő és szolgáltató biztosítója azonos, nincs áthárítás Speciális közreműködői biztosítási terméket Gondatlan károkozásra (fizetések emelkedése esetén gond lehet a max 6 havi, vezető állásúnál a 12 havi kifizetés), eshetőelges szándékos károkozásra (tájékoztatás, dokumentációs hiány) dolgozó szakmai felelősségbiztosítás termék kialakítása-biztosító új üzlete lehet Dolgozó (és biztosítója) beavatkozó és nem csak tanú

Használati utasítás Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Az óvszert és az óvó szert megkülönbözteti, hogy az óvszernek van használati utasítása, az óvó szernek nincs Két használati utasítást kell megalkotni: Miként használjuk a biztosítót, mint szerződő felet -erről szólt az előadás Miként használjuk a biztosítást, mint szolgáltatást - ez lenne a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről szóló rendlelet Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A felelősség bárkit levetkőztet
Szakmai kártérítési felelősség magán-egészségügyi sajátosságai

Magánszolgáltatók önálló felelőssége
Gyakori előfordulási esetek Háziorvosi egészségügyi szolgáltatók-a mulasztás kizárólag a háziorvosi tevékenységet érinti Plasztikai sebészeti tevékenység (járó-beteg ellátás elsősorban) Egynapos sebészeti ellátás Ritkább előfordulási esetek Többszakmás járó-beteg ellátás Foglalkozás-egészségügy Fekvő-beteg ellátás - igen ritka, mivel kevés fekvő-beteg ellátási engedéllyel rendelkező magánszolgáltató van ha mégis, általában egy szakmás előfordulás pl szülészetnél, traumatológiánál, ortopédiánál kimagaslóan ritka a több szakterületet érintően, mivel a gazdasági társasági formában működő szolgáltatók is inkább finanszírozottak

Magán- és közszolgáltatók egyetemleges felelőssége
Magán – és közszolgáltatót együtt perli a beteg Egyetemleges felelősség Beteg a megnyert követelését bármelyik marasztalt szolgáltatón érvényesítheti - általában közszolgáltatón Szolgáltatók egymás közötti felelősségének mértéke (egymás közötti elszámolásnál) az egészségügyben nem meghatározható ezért egymás között egyenlő arányú Előfordulási esetek Ritkább, mint az önálló felelősségi forma, de egyre gyakoribb Terhes-gondozó magánintézmény-közszolgáltató szülészet Egynapos sebészet magánszolgáltató-háttérintézmény közszolgáltató Műtétet végző fekvő-beteg ellátó közszolgáltató- kontroll járó-beteg ellátó magánszolgáltató

Magánszolgáltatók egyéb felelősségi esetei
Több magánszolgáltató ellen a beteg által indított peres eljárás- Ritka de pl. Háziorvos (késői továbbküldés) egynapos sebészeti szolgáltató (nem megfelelő ellátás) Közszolgáltató által a magánszolgáltató ellen indított megtérítés iránti eljárás, ha beteg mindkettőt perelte, egyetemleges marasztalás volt, de csak a közszolgáltatón hajtották végre a követelést Magánszolgáltató által a másik magánszolgáltató ellen indított előzőek szerinti megtérítési eljárás, ha két magánszolgáltató ellen indította a beteg az eljárást és egyetemleges volt a marasztalás A beteg által perelt magánszolgáltató perli, ha a betegnek kártérítést fizetett a magánszolgáltató közreműködőjét- teljes áthárítás lehetősége.

Eljárási sajátosságok
Elsősorban járó-beteg ellátásra koncentrál Kevesebb szakmai protokoll áll rendelkezésre Kevesebb a súlyos egészségkárosodás és a haláleset-összegszerűségében is ezért alacsonyabb marasztalási összegek Szolgáltatóknál a működési formából eredő limitált felelősség-felelősségbiztosításnak érdemi szerep a biztosítási limit összeg gyakran több, mint a szolgáltató törzstőkéje-károsult lehet, hogy csak a biztosítási összeghez jut Szolgáltatást végző orvos, egészségügyi dolgozó személyes felelőssége (nem csak tanú az orvos): Betéti társaság, Közkereseti társaság mögöttes felelőssége, egyéni vállalkozó Fogyasztó gondolkodású felperesek mind a szolgáltatás minőségével történő elvárásokkal összefüggésben, mind a kártérítés összegszerűségénél ( beavatkozási költségek, egészségügyi szolgáltatónál felszámított kényelmi költségek visszakövetelése, külföldi reoperáció költsége, rövid időre eső nagy-összegű jövedelem kiesés, speciális rehabilitációs kiadások stb.)

Áthárítási eljárások speciális jellemzői
Csak a beteg által indított per befejezése után indulhatnak Csak az eljárást indító által kifizetett marasztalási összegekre vagy azok arányos részére indulhat - indíthatja felelősségbiztosító és marasztalt szolgáltató együttesen és külön is Sem az egyetemlegesen marasztalt, sem a közreműködő nem vitathatja, hogy nem az elvárható gondossággal járt el ezt a beteg által indított eljárás eldöntötte Speciális mentesülési okok: A megtérítési eljárást indító utasítása volt a kiváltó ok A megtérítési eljárást indító nem teremtett meg személyi, tárgyi feltételeket a mulasztás elkerülése érdekében (pl. nem megfelelő tájékoztatási nyomtatványokat bocsátott rendelkezésre, nem megfelelő szakképzettségű személyt választott ki a beavatkozáshoz) A megtérítési eljárást indító ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget és ez vezetett a mulasztáshoz

Típus ügyek és magánszolgáltatás
Elvárható gondosság mértéke azonos a közszolgáltatókkal, gazdasági körülmények a felelősség mértékét, tényét nem befolyásolják Bírói gyakorlatban magánszolgáltalót érintő szakma független típus ügy nincs, szakma függő típus ügyek (Kúria elvi határozata, érdemi döntése nincs ezen területen) de ilyen a Késedelmes tovább küldés Nem megfelelő szolgáltatóhoz történő továbbküldés Idegen test, fertőződések nem jellemzőek ( egynapos ortopédia, traumatológiai eseteknél már előfordulnak) Elsősorban diagnosztikai tévedés, és ritkábban műtéttechnikai hiba a felelősség alapja Dokumentációs hiányosságnak kiemelt szerep - a dokumentáció minden járó-beteg ellátást követően egyből a betegnél van Írásbeli tájékoztatás ritka ( csak invazívnál kötelező) Szóbeli tájékoztatásnak kiemelt szerep, tájékoztatás tartalmának általában tárgyaláson történő tanúvallomással való bizonyítása, Elektív műtéteknél lebeszélési kötelezettség, ha nem indokolt a beavatkozás Tájékoztatási mulasztás ritkább, mint a nem megfelelő szolgáltatás

Új polgári törvénykönyv és kártérítési felelősség
Magánszolgáltatóknál a szolgáltatás szerződésen nyugvó jellege erőteljesebb Szerződésszegésért való felelősségnél az elvárható gondosság igazolása nem lesz elég, károkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha igazolja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható , hogy azt elkerülje vagy a kárt elhárítsa - Objektív felelősség?Szakmai kérdések háttérbe kerülnek? Csak az olyan károkat kell megtéríteni, amiről a károsult igazolja, hogy az, mint lehetséges következmény a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt (pl külföldi rehabilitáció nem ilyen, az nem téríthető?) Szerződésen kívüli felelősség, ha mégsem lesz a magánszolgáltatók felelőssége sem szerződésszegés, akkor a szolgáltató kimentheti magát, ha igazolja,hogy az elvárható gondossággal járt el, ami a szakmaiságot jelenti elsősorban. Itt a károkozónak kell igazolnia,hogy bizonyos károk nem láthatóak előre és ezeket nem kell majd megtérítenie Nem vagyoni kártérítés helyett sérelem díj. Összegszerűsége igazodik a jogsértés súlyához, felelősség mértékéhez, a jogsértésnek a sértettre, gyakorolt hatáshoz- Kisebb károkért is lehet nagyobb marasztalási összeg?

Jövő Az egészségügyi szolgáltatás fogyasztói szerződési alapja és a fogyasztó gondolkodású beteg növelni fogja a magánszolgáltatók elleni ügyeket, akár önálló, akár egyetemleges felelősségi formáknál Minél több szakmai protokoll a kiszámítható védekezés érdekében is Nem invazív beavatkozásoknál is növelni az írásbeli tájékoztatók szerepét Minél magasabb limittel működő szakmai felelősségbiztosítás, járó-beteg ellátásnál a fevkő-beteg speciális kizárások csökkentésével

Égessük közösen két végén a gyertyát
avagy miként juthatunk el a konszenzus biztosította melegséghez és fényességhez?

Égszínkék sötéten vagy világosan
Egészségügyi szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha azt tudja igazolni, hogy ha az elvárható gondossággal járt el, akkor sem lett volna a betegnek nagyobb esélye a gyógyulásra, túlélésre Elvárható gondosság Elvárhatóság alapja: kell, célszerű és indokolt, lehetséges, nem kizárt Esély (ténye és nem mértéke a jogalapnál) Sem lett volna valószínűleg, nagy valószínűséggel a bizonyossággal határos valószínűséggel sem nagyobb esély, kizárt lett volna az esély

Égiháborúra derű A szolgáltatónak kell tehát igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal járt el, illetve ha az elvárható gondossággal jár el (minden megtesz, ami lehetséges-vagy nem kizárt) akkor sem lett volna a betegnek a bizonyossággal határos valószínűséggel nagyobb esélye (kizárt lett volna az esélye) a gyógyulásra, túlélésre Szolgáltatói oldal feladata:lehetséges nem egyenlő nem kizárt, bizonyossággal határos valószínűség nem egyenlő kizártság A lehetséges elvárhatóság, illetve a bizonyossággal határos valószínűséggel összefüggő esély sem objektív fogalom a bíróság arról, minden esetben a bizonyítékok szabad mérlegelése útján a meggyőződése szerint határoz.

Égitestek testesek? Elvárható gondosság és esély tartalommal kitöltése: Szakmai protokollok Alkotás, használat, hivatkozás Tájékoztatás Szóban vagy írásban, tartalmi követelmények, hol készüljön a részletes tájékoztató Dokumentáció Hiányzó,hiányos,ellentmondó,pontatlan alperes terhe A nem megfelelő tartalom egyenes következménye a kizártság előretörése

Éghajlat – éghajlítás - éghajlott
Felelősség-megosztás Károsult közrehatása Csak felróható esetben, jó kikérdezés és megfelelő tájékoztatás mellett Többek károkozása Keresztező és párhuzamos kapcsolatok, bumerángbizonyítás Természet és mulasztás közötti többes károkozással vegyes kármegosztás 360/2006 BH alapján már nem elfogadható Esély mértéke az összegszerűségnél Mértékkel arányos kártérítés

Égisz az egészségügynek
Szakmai védelem, szakmai segítség Túlterhelt szolgáltatói jogi és szakértői képviselet Intézményektől független nem konkrét képviseltet ellátó jogi és szakértői segítség Milyen formában működhet, illetve működhetne a szakmai védelem (érdekképviseletektől a szakmai felelősségbiztosítókig)

Égő az ego Néhány javaslat a jogalapkezelésről
Elismerést akadályozó orvos-tudat lebontása:az egészségügyi tevékenység elsősorban gazdasági illetve fogyasztói kérdés a biztosító és a bíróság előtt Felelősségi Tanács létrehozása és működtetése intézményenként Közvetítés helyett fogyasztóvédelmi típusú békéltetést (érdekegyeztetés helyett döntést)

Égre-földre nyugalom? Néhány javaslat az összegszerűség kezelésére
A kártérítési felelősség örökkapcsolat:járadékfelemelés, járadék leszállítás, új igények, járadék-tőkésítés Miért kedvezőbb az egyezség, mint az ítélet? A felelőtlen szakmai biztosítás megváltoztatása

Égbekiáltó kilátások Felelősebb biztosítást, kevesebb egy orvos, mint egy közjegyző? Sikertelen megoldások Kötelező biztosítás eltörlése, finanszírozó , mint biztosító, kártérítések limitálása, költségvetési alap, a verseny, biztosító egyesület Lehetséges megoldások Közvetlen igényérvényesítés, minimumfeltételekről szóló jogszabály /minimális, szűk-körű – elégséges, tág-körű előírások a biztosítás tartalmáról)

Ég a gyertya ég El ne aludjék Aki lángot látni akar Mind leguggoljék
Ég a gyertya ég El ne aludjék Aki lángot látni akar Mind leguggoljék? Szerintem nem elég! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Értő szakértést Avagy igazságügyi orvos-szakértés és egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége

Orvos-szakértés és egészségügyi szolgáltatás
Előzetes bizonyítás során bíróság, illetve a évi XLV törvény alapján közjegyző előtti eljárásban Igazságügyi orvos-szakértő nem peres eljárásban történő kirendelése során bíróság vagy közjegyző előtti eljárásban Beteg, hozzátartozó (felperes) felkérésére Egészségügyi szolgáltató ( alperes ) felkérésére Biztosító felkérésére Egészségügyi közvetítés során Kártérítés iránti peres eljárásban bíróság kirendelésére

Előzetes bizonyítás Bíróság előtt akár a per megindítása előtt, akár annak folyamata során szakértői vélemény: Valószínű, hogy a per folyamán vagy annak későbbi szakaszában már nem lenne lefolytatható A per ésszerű időn belüli lefolytatását, befejezését elősegíti Általában az ellenfelet is meg kell hallgatni a kirendelésről Közjegyző előtt: Hasonló esetekben mint bíróság előtt Nincs ellenérdekű fél meghallgatás Korábban is ritkán alkalmazták a nem peres eljárásban történő kirendelés lehetősége (ahol nincs ellenérdekű fél meghallgatása, nincsenek jogszabályban rögzített elrendelési feltételek) után még ritkábban kerül majd arra sor

Nem peres eljárásban történő kirendelés
Közjegyző előtt 2009 januártól hasonló szabályokkal, mint a bíróság előtt 2006 januártól, kizárólag a vélemény beszerzéséről szól Felperes, alperes, biztosító is kérheti egyoldalúan, ellenérdekű fél nincs az eljárásban Kezdeményező részéről szakértő kirendelése iránti kérelem, kérdések Jogszabály nem tiltja kérdésfeltevését a kirendelő részéről, de mivel az eljárás csak a nem peres eljárásban történő kirendelés nem célszerű, ez a felek bizonyítási eszköze Szakértőt a kérelmező meghallgatása nélkül rendeli ki bíróság, közjegyző Szakértő lehet: névjegyzékbe felvett szakértő, gazdasági társaság, intézmény, állami szerv. Szak-konzulens igénybe vehető Vélemény elkészítési ideje 30 nap, ami 30 nappal hosszabbítható Eljárás véleménynek fél részére történő kézbesítésével befejeződik, kiegészítésre nincs lehetőség (vagy új nem peres eljárás)

Nem peres eljárásban készült szakértői vélemény
A véleményt a kérelmező szabadon felhasználhatja peren kívüli egyezségre, peres eljárás megindítására Ha keresetben hivatkozik a véleményben foglaltakra köteles a Pp. alapján csatolni A perben felmerülő szakkérdésben a szakvélemény ugyan olyan bizonyítási eszköz, mintha a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő Nem peres eljárásban véleményt készítő szakértő a perben meghallgatható, Kérdéseket intézhet hozzá valamennyi peres fél, a vélemény kiegészítése sem kizárt Abban az esetben, ha a másik fél nem tudja a szakértői véleménnyel kapcsolatos Pp beli kifogásokat érdemben igazolni az eljárás szakértő kirendelése nélkül a nem peres eljárási vélemény alapján dől el, más esetben új szakértőt rendel ki a bíróság, de a véleményt az új szakértőnek is érdemben kell vizsgálnia Egyszerűbbé teheti a peres eljárást, várható elterjedése

Károsult megbízásából írt szakvélemény
Károsult sem kér valótlanságról véleményt, hiszen a perben kirendelt szakértő könnyen cáfolná Szakértő „rész-véleményt” készít, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy milyen hibák történtek és nem a mentő körülményekre Sokszor nincsenek konkrét kérdések, szakértő általános értékelést ad van-e pernyerési esély, és ha igen miért Károsult szabadon használja fel egyezségi ajánlatra, peres eljárás megindítására vagy csak megnyugtatására Szakértő szerepe az eljárás során továbbra is fennáll válaszok készítése a másik fél által felkért, illetve kirendelt szakértő véleményére, akár tárgyaláson is

Szolgáltató megbízásából írt szakvélemény
Szolgáltató sem kér valótlanságról véleményt, a kirendelt szakértő azt könnyen cáfolná Szintén „rész-vélemény” készítés, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy miért nem történt hiba Többletfeladat a károsult megbízásából készített véleményre, egyezségi ajánlatra is válaszolnia kell, befolyásolja ezzel a szolgáltató, de a szolgáltatón keresztül a biztosítója döntését is Szolgáltató is szabadon használja fel a véleményt, egyezségi tárgyaláson, perben felperessel szemben, peren kívüli egyeztetés során a biztosító előtt Sokszor ilyenkor sincsenek kérdések,hanem általános értékelést kérnek, a konkrétumok inkább a károsult véleményének vagy egyezségi ajánlat konkrét állításainak cáfolata Szakértő szerepe végig segíti az eljárást, észrevételek a felperesi állításokra, a perben kirendelt szakértői véleményre, szükség szerint meghallgatáson érdemi részvétel

Személyiségi jogok és szakvélemények
A szolgáltató felkérésére készül szakvélemény, a károsult hozzájárulása nélkül (károsult adatait dolgozza fel) mind a szakértő, mind a szolgáltató személyhez fűződő jogot sért A szolgáltató felkérésére szakvélemény készítés menete: Szolgáltató hozzájárulást kér az adatok nevesített szakértőhöz történő küldéséhez-károsult megadja vélemény készíthető Károsult nem ad hozzájárulást szolgáltató anonimizálhatja az iratokat (218/1997 BH)- vélemény készíthető Károsulttól nem kérnek hozzájárulást és anonimizálás történik egyből-vélemény nem készíthető Károsult nem ad hozzájárulást, anonimizálás sincs, vagy nem megfelelő-vélemény nem készíthető Károsult kérésére a véleményt részére is ki kell adni (adatok ura)

Biztosító megbízásából készült vélemény
Elsődleges feladata a felek álláspontjának szakmai szempontból történő elbírálása és egyébként a történtek szakértői értékelése (kicsiben bíróság) Szakmai érdek mellett biztosító gazdasági érdeke is befolyásolja (kétes helyzetben nem kell felesleges drága per) Ha felperessel ért egyet lehet feladata az alperes szakmai érvek alapján történő meggyőzése Felek egyező véleménye esetén biztosító szakértőjének eltérő álláspontja eredményezheti-e egyezség elmaradását? Kevés szakértő ezért egy szakértő több szakterületet is vizsgál, titoktartás alóli felmentés kell mindkét féltől Szakvéleményen túll részvétel az egyezségi tárgyalásokon, illetve joglapon kívül összegszerűségi kérdésekben is szakértői értékelés Szakvélemény a későbbi perben - ha a felek kérik , vagy biztosító beavatkozó - becsatolható, így a véleményt a per során is elemezhetik, szakértő meghallgatáson is részt vehet

Felek és szakértő kapcsolata
Károsulti oldal Szakértők által alapított gazdasági társaság, amelyik csak károsulti felkérésre ír véleményt ügyvédi irodához kötődően vagy attól függetlenül Listán szereplő szakértő vagy intézmény, amelyik eseti megbízással a károsulti oldalnak is ad szakvéleményt, de adhat felkérésre a másik oldalnak is sőt kirendelhető bíróság által is más ügyekben Szolgáltatói oldal Eseti szolgáltatói megbízással Több szolgáltató vagy több szolgáltatót azonos működtető „fenntartásában” csak a szolgáltatói oldalnak véleményadás Egyes szakterület szerinti szakmai társaságok melletti szakértők tanácsadása általában vagy konkrét ügyekben szolgáltatóknak Az egészségügyben működő érdekvédelmi társulások pl. Kórházszövettség melletti szakértők tanácsadása általában vagy konkrét ügyekben Biztosítói oldal Egy de inkább több biztosítóval megbízásban a szakértő sok szakterületre Kizárólagos kapcsolat akkor alakulna ki, ha a biztosítók magas eseti helytállási limitje érdekeltté tenné a biztosítókat minél több szakértő alkalmazásában

Szakértő és egészségügyi közvetítés
Egészségügyi közvetítés kifejezetten a kártérítési igények peren kívüli rendezési fóruma lehetne, ha működne. Kevés ilyen eljárás van Szakértő közvetítés során is felkérhető, közvetítő nem indítványozhatja csak a felek, és a felek kérdezhetnek is Szakértő véleményt ír és egyeztetésen a felekkel együtt részt vehet Szakértői vélemény döntő mértékben befolyásolhatja a közvetítést, mivel közvetítő nem dönthet, viszont a felek az érdekeiket szakmai kérdésben a szakvélemény alapján hangolhatják össze (szakvélemény pótolhatja a döntést?)

Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény
Bíróság kirendelésénél vizsgálni kell az összeférhetetlenséget, az egyik vagy másik illetve a biztosító oldalán többször feltűnő szakértő nem elfogult-e az adott pozícióban lévővel ( személytől függetlenül) Vélemény készítés előtt kérdezhet bíróság, peres felek, minden kérdésre válaszolni kell a bíróság kérdésére adott válasz nem helyettesíti a felek kérdéseire adott választ Válasznak állítást és indokolást kell tartalmaznia,általános minősítések, hogy az elvárható gondossággal járt el, megfelelő volt az ellátás, nem fogadható el konkrét tartalmú válasz szükséges Szakvélemény készítéséhez megfelelő végzettségű szakkonzulens bevonása szükséges, Akár a bíróság felhívására, akár a szakértő saját döntése alapján Szakvélemény előterjesztése után annak kiegészítése vagy a szakértő meghallgatása csak akkor rendelhető el,ha a véleménnyel szembeni kifogásokat (homály, hiány , ellentmondás stb.) a peres felek konkretizálják

Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény a tárgyaláson
A tárgyaláson célszerű, ha a felek képviselői kérdezik a szakértőt, hiszen a a felek konkrét kifogása alapján került sor a meghallgatásra. Kérdezhet a bíróság is, de az ideális sorrendi felek először és utána bíróság A meghallgatáskor több szakkérdés is felmerülhet, mint amit az írásos észrevételek felvetettek A szakvéleményemet fenntartom válasz nem elégséges meg is kell „védeni „ a véleményt Jelen lehetnek a felek által felkért szakértők is, vitatkozni kell, csak azért nem lesz a szakértőnek igaza mert kirendelt Jogi képviselők is tehetnek fel szakmai kérdéseket, velük szakmai vitát kell folytatni, nem érv, hogy a képviselő nem orvos Idegen kifejezések kerülése indokolt és tárgyaláson is várható dokumentáció elemzése, szakkönyvek cikkek bemutatása Célszerű a meghallgatásról szószerinti jegyzőkönyv készítése

Ki lehet szakértő Károsulti és Szolgáltatói oldalon bárki, nem a forma a lényeg, hanem a tartalom, természetesen cél, hogy szakértő adja a véleményt és ekkor szakvéleménynek hívják, de ha nem szakértő adja és szakmai véleményt az is segíti a feleket (kvázi eseti szakértő) Biztosítói oldal, Közvetítés, Kirendelések a jogszabály szerinti névjegyzékbe felvett szakértő, szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság ( felesleges a jövőre annak megkötése, hogy milyen arányban kell abban szakértőnek tulajdonosnak lenni) szakértői intézmény, ha más nincs eseti szakértő Szakmaiság előnyben ezért szakértői kettőződés: igazságügyi orvos-szakértői végzettséggel általános kérdésekben, szakterület szerinti végezettséggel a konkrét szakkérdésekben vélemény, ahol nincs szakterület szerinti szakértő ott szakkonzulens bevonása indokolt.

Búcsúzik a felülvélemény
Amit a bírói gyakorlat már évek óta megfogalmazott pl. 360/2006 BH-ban is az ETT IB helyébe lépett Szakértői Testület által adott vélemény 2009 januártól a Pp. szerint sem felülvélemény csak szakvélemény A gyakorlat hangsúlyozta, hogy a Szakértői Testülelt által adott vélemény egy a többi vélemény közül az nem bírálja felül a többi véleményt, azzal szemben elfogadhat a bíróság más szakértő véleményét Szakértő Testület kirendelésének eljárási feltétele Pp. szerint két kirendelt szakvélemény ellentmondása a szakértők meghallgatása után is, de a 79/2009 BH indokolása már akkor is felveti a kirendelését, ha a magánszakértő és a kirendelt szakértő közötti ellentmondás áll fenn Szakértői Testület kirendelése az előző feltétek mellett sem szükséges, mint régen, hanem csak lehetséges, tehát más szakértőt is ki lehet az említett szituációban rendelni Testület 3-5 fős („műhiba ügyekben inkább 5 fős) eseti bizottságokban működik, van megidézhető tagja, ütköztethető, tehát a vélemény, de ennek ellenére fokozatosan szorul ki a bizonyításból Szakkonzulensi vélemény belső –előkészítő anyag az nem adható ki csak a bizottság testületi véleménye, bár már többször csatolják azt is

Megbízás alapján készített vélemény minősítése
Sokáig a gyakorlat nem tekintette másnak a magánszakvéleményt mint a fél szakmai álláspontjának, tehát azt úgy vették, mint ha felperes mondaná A felperesi nyilatkozat is bizonyítási eszköz, tehát korábban se lehetett volna mellőzni a magánszakvéleményt Gyakorlat változása pl. 79/2009 BH indokolása: Az egyik fél ( bármelyik fél, akár a szolgáltatói is lehet) által beszerzett magánszakértői vélemény olyan szakmai álláspont (tehát nem a fél nyilatkozata), amelyet a bizonyítékok körében értékelni kell, figyelemmel a szabad bizonyítás rendszerére, így többek között az azok alapján felmerült orvos-szakmai ellentmondásokat is tisztázni kell. Okirati elismerést nyert a magánszakértői vélemény Ítélet alapja a bíró meggyőződése, így nem kizárt, hogy magánszakértői vélemény alapján szülessen marasztalás, ha az a meggyőző, talán a távoli jövőben még akkor is, ha az a vélemény csak tartalmában minősíthető szakmai véleménynek formájában nem mert pl. nem szakértő adta. A magánszakértői vélemény annak a félnek a kezében, amelyikre a kirendelet vélemény hátrányos kvázi obstrukciós eszközzé is alakulhat (új szakértőt eredményezhet), ha konzekvensen ellentétes. Magánszakvélemény a per előtt és bármikor a per alatt is készülhet

Szakmaiság előtörése A 161/2006 BH tovább értelmezése alapján, az jogszabályszerű, ha a legspecifikusabb végzettségű szakértő, ha nincs eseti szakértő, ha ilyen sincs szakkonzulens kerüljön bevonásra ( nem sebész-érsebész nem intenzív terápiás szakorvos - infektológus, mikrobiológus) Ez a Pp szerinti különleges szakértelem Egy perben a szakterületi keveredések miatt számos szakterületre kiterjedő szakértőnek lehet véleménye, nincs korlátja a bevonhatóaknak Meghallgatáskor is jobb ha a legspeciálisabb végzettségű megy el, mert megalapozottabb a véleménye ( lehet, hogy a szakértő helyett a szakkonzulens jelenjen meg) Igazságügyi orvos-szakértő véleményezi az oksági összefüggést, de inkább csak összefoglaltja a specifikus közreműködők véleményét, illetve összegszerűségi körülményeket értékel, az elvárató gondosság körébe tartozó kérdéseket sőt egyre inkább az ok-okozati összefüggést is a megfelelő szakterületen szakorvosból lett szakértő, szakkonzulens véleményezi

Összegszerűség szakértése
A jogalap mellett komoly szerep alakulhat ki a kártérítés összegszerűségénél is Nem vagyoni kártérítés pszichés alapja megfelelő pszichológus, pszichiáter bevonásával, az elhúzódó gyászreakció, post-traumás stressz szindróma, betegség és egyéb pszichés következmények is károsodások kérdés azok maradandósága, súlyossága, de ennek ellentételezésről már a bíróság dönt Vagyoni kártérítési igények alapjáról (indokolt-e fejlesztő kezelés, ápolás-gondozás, háztartási kisegítés, feljavított élelmezés stb) illetve annak mértékéről ( hány óra, hány nap gondozás, milyen összetételű étkezés stb.) szakértő dönt az annak megfelelő forint meghatározása már nem szakértői bizonyítás, hanem ténykérdés Összegszerűségi bizonyítás peren kívül a felek felkérésére ritka inkább csak pszichés szakértői vélemények születnek. Biztosító gyakran igényli a szakértőktől az összegszerűség kérdésében történő állásfoglalást is (gyakran az egyezség összegét is érdemben befolyásolhatja a szakértő)

Szakértő segédszerepben?
Korábban a szakértő úgy érezhette a szakmai kérdésben történő állásfoglalással eldönti az ok-okozati összefüggés és a felróhatóság kérdését is, tehát tulajdonképpen a kártérítési felelősséget A bírói gyakorlat szerint azonban (84/2007 BH indokolása): Szakértő feladata orvosi szempontból feltárni a történéséeket, de nem feladata jogi minősítéseket adni Az orvosi szempontból hibás tevékenység és következményeinek jogi megítélése a bíróság feladata Az orvosi hiba jogi megítélése a bíróság feladata Az orvosi hibát meg lehet, tehát ítélni orvosi és jogi megközelítésből, amiből az utóbbit már nem a szakértő teszi. Szakértő tárja fel milyen lehetőségei lettek volna az orvosnak, de a bírói gyakorlat fenntartja magának a jogot, hogy válasszon közülük melyik lehetőség elmaradását tekinti felróhatónak (helyesen eszközszerep) Vélemények közül a bíró választ, illetve elképzelhető az is, hogy az egyes véleményekből ki-kiemel egyes részeket és a meggyőződése alapján egy a meglévőkből álló vegyített véleményt alkot

Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat között I.
Az elvárható gondosság alapja szakértő szerint amit el kell végezni illetve napjainkban ami nem célszerűtlen és indokolt, a bíró gyakorlat szerint minden elvárható, ami lehetséges. Attól, hogy a szakértő leírja, hogy mi a lehetséges, de nem minősíti hibának mert nem éri el a kell vagy indokolt mértéket a bíróság még azt mondja, hogy az jogi értelemben orvosi hiba Tájékoztatásnál a szakértői gyakorlat felállít százalékos arányokat, ami alatt szerinte nem kell tájákoztatást adni, a bírói gyakorlat ilyen megszorítást nem ismert, mindenről tájékoztatni kell, ami döntési helyzetbe hozza a beteget, tehát minden ismert lehetséges és súlyos következményről. Attól, hogy a szakértő szerint egy adott következményről,ami bír a fenti három jellemezővel nem kell tájékoztatnia bírói gykaorlat még úgy ítéli meg, hogy kell, hiszen csak az minősülhet tárgyilagos, valóságos tájékoztatásnak, ami százalékos aránytól függetlenül ismerteti a súlyos következményeket. Tájékoztatásnál nem is jó kérdés, hogy miről kell tájékozatni, hiszen mindenről ami bír a fenti jellemzőkkel inkább azt kell megkérdezni melyek azok a következmények, amelyek súlyosak, ismertek és lehetségesek voltak. Azok hiányát, meglétét a nyomtatványokból és tanúvallomásokból összehasonlítással bíróság is meg tudja ítélni (jogkérdéssé, ténykérdéssé válik az orvosi kérdés)

Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat között II.
Bíróság szerint a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a betegnek nagyobb esélye a gyógyulásra túlélésre, káros következmény elkerülésére, ez tehát a felróhatóság hiányának igazolása abból bármi hiányzik a felróhatóság állapítható meg a vélelem alapján Ezt az értelmezést a szakértői gyakorlat nem fogadja el az esély kérdést az ok-okozati összefüggésnél elemzi, tehát az esély hiányát a felperes terhére értékeli, ami a véleményeknek ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyását eredményezi gyakran Bírói gyakorlat a nagyobb gyógyulási esélyről (százalékos arány mindegy), míg a szakértői gyakorlat a gyógyulás nagyobb esélyéről ( 50%+1) beszél, látható, hogy a bírói gyakorlat jóval tágabb értelmezéssel bír Bírói gyakorlat az ok-okozati összefüggésnél elegendőnek tartja, hogy felperes igzalja , hogy a kezelés során következett be a károsodása, míg a szakértő gyakorlat azt várja el, hogy azt igazolja a kezelés miatt legalább a bizonyossággal határos valószínűséggel. Az ok-okozat jogkérdés ezért a bírói gyakorlati értelmezés válik napjainkban általánossá

Szakértés új útjai Szakértőknek egyre több szakmai protokollra kell hivatkozni, jelenleg főleg a felek teszik ezt, így lehetne az elvárható gondosság határait meghúzni a szakmai protokolloknál ( persze ehhez jó protokollok is kellenek, de ez nem szakértői kérdés) Bírói gyakorlatban egyre több BH, EBH születik szakterületektől független típusügyekről (idegen test, diagnosztikai tévedés) szakterületektől függő kérdésekről (császármetszés kérdése), ami azt eredményezi, hogy ezek egyre inkább jog-tény kérdéssé alakulnak – átértékelődik a különleges szakértelem szükségessége ezekben a kérdésekben (vagy nem kell vagy csak részelemeiben kell szakértő) Közelíteni kell a szakértői és bírói értelmezést egymáshoz vélhetően a szakértőinek kell közelednie, hiszen a bíróságé a döntő szó Minél több szakterületen szükséges szakértő megjelenése, lehetsőég szerint szakterületenként is több szakértővel (klinikusok feladata névjegyzékbe történő felvételük kérése) Szakkérdések előtérbe kerülése a tanúk és a felperesek meghallgatása helyett, hiszen azt tartalmazzák az iratok, ezért akár az első tárgyalásig készüljön el a vélemény a felek kérdései,tárgyaláson kívüli kirendelés alapján és akár egy tárgyaláson is eldönthető a jogalapból a szakkérdés

Az orvos-szakértés az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének modern bíró gyakorlatának akkor felel meg, ha szakértőbb és orvosibb lesz a jelenleginél, amihez az előadásomban csak ötleteket kívántam felmutatni a megvalósulásuk az orvosokon és szakértőkön múlik

Felelősen felügyelt felelősség
avagy betegjogi képviselők mozgástere a jelenben és a jövőben

Működési terület bővítése
Továbbra is elsődleges a fekvő-beteg ellátók területe Járó-beteg ellátás és azon belül az alapellátás területén feladatbővülés Magánszolgáltatóknál is fokozott felügyelet Nemzetközi betegforgalom konkrét panaszkezelése (magyar külföldön és fordítva) Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás-nemzeti kapcsolattartói szerepkör (finanszírozás, betegjogok még a gyógykezelés előtt is) Felelősségi formák ismerete és a megfelelő kiválasztása, párhuzamos eljárások is lehetségesek akár valamennyi kezdeményezhető

Etikai felelősség Etikai eljárás megkettőződésének pontos ismerete (mikor jár el kamara és mikor Megyei Etikai Tanács) A 30/2007 EüM rendelet, Orvosi rendtartás pontos ismerete, csak ott írt szakmai-etikai vétség esetén tanácsolni az eljárást Etikai eljárás jelentősgének visszaesése, büntetések súlytalanná válása, csak akkor ajánlani a panaszosnak, ha csak ezt az enyhe felelősséget kívánja – pontos kikérdezés

Betegjogi képviselet és etikai felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során Betegjogi képviselő által kezdeményezett etikai eljárás (ekkor panaszos a képviselő, tehát fellebbezési jog és bírósághoz fordulás is megilletné) Betegjogi képviselő panaszos képviselőjeként nem járhat el ( jövőben ezen indokolt változtatni) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat

Fegyelmi felelősség Fegyelmi eljárás esetlegességének –munkáltató akaratától függésének pontos ismertetése Fegyelmi eljárás kvázi titkosságáról történő tájékoztatás- nincsenek panaszos jogok Fegyelmi eljárás bonyolult menetének ismertetése – végeredmény bíróságtól függése

Betegjogi képviselet és fegyelmi felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról a munkáltató dönt Betegjogi képviselő panaszos képviselőjeként nem járhat el ( jövőben ezen indokolt változtatni) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Panaszos jogainak hiányában sem önálló kezdeményezés sem eseteleges képviselet esetén nincs lehetőség indítványra, észrevételre, bírósághoz fordulásra ( ez csak a Közalkalmazotti törvény módosítása esetén változhat)

Szabálysértési felelősség
Szabálysértési felelősség két –működési engedély nélküli vagy attól eltérő szolgáltatás - esetének pontos ismertetése (ritka eljárások) Szabálysértési eljárás több lépcsőjének ismertetése Gyenge büntetési rendszer, visszatartó erő minimális szerepének bemutatása Széleskörű sértetti jogok bemutatása

Betegjogi képviselet és szabálysértési felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról az ÁNTSZ dönt Betegjogi képviselő nem panaszos képviselője ( jövőben indokolt változtatni csak ÁNTSZ előtt nem a bíróságon) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Széleskörű sértetti jogok gyakorlása kezdeményezőként, vagy a jövőben képviselőként-részletek a szabálysértési törvényben (iratmegismerés, indítványozás, bizonyítás, bíróság előtti kifogás, tárgyalás tartásának kérelme)

Működési felelősség A szakfelügyelő főorvos előtti vizsgálat szakmai alapjának ismertetése Többlépcsős szankció rendszer bemutatása (főorvos indítványoz a vizsgálat alapján- ÁNTSZ dönt a további működésről) Szakfelügyelő főorvosi vélemény, mint szakmai vélemény jelentősége a konkrét eljárásban és annak máshol történő felhasználásáról tájékoztatás Főorvosi vélemény és OSZMK vélemény közötti különbség bemutatása BEGYKA-OSZMK megállapodás ismerete

Betegjogi képviselet és működési felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról az ÁNTSZ dönt Betegjogi képviselő nem panaszos képviselője ( jövőben indokolt változtatni csak ÁNTSZ előtt nem a bíróságon) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Széleskörű ügyfél jogok gyakorlása kezdeményezőként, vagy a jövőben képviselőként-részletek a közigazgatási eljárásról szóló törvényben (iratmegismerés, indítványozás, bizonyítás, határozat bíróságon történő megtámadása) Eljárás megindítása előtt gyógykezelési iratok beszerzése valamennyi kezelőhelytől- szakfőorvosi vélemény bekérése OSZMK-tól (ez jelenleg vitás lehetőség)

Működtetési felelősség
Csak a finanszírozott szolgáltatókra történő szűkítése az eljárásnak- Felügyelet Annak ismertetése, hogy a szankcióként kiszabott bírság nem a panaszosé A közigazgatási törvényből fakadó részletes ügyféljogok ismertetése –fellebbezés hiányának, bírósági eljárásnak, bíróság megváltoztatási jogának bemutatása Eljárás során készülő szakértői vélemény eljárást befolyásoló szerepének, illetve más eljárásban történő felhasználásának bemutatása Vizsgálati és terápiás eljárási rendek (szakmai protokollok ) ismerete és ismertetése

Betegjogi képviselet és működtetési felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról a Felügyelet dönt Betegjogi képviselő nem panaszos képviselője ( jövőben indokolt változtatni csak Felügyelet előtt nem a bíróságon) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Széleskörű ügyfél jogok gyakorlása kezdeményezőként, vagy a jövőben képviselőként-részletek a közigazgatási eljárásról szóló törvényben (iratmegismerés, indítványozás, észrevétel, bizonyítás, határozat bíróságon történő megtámadása) Eljárás megindítása előtt gyógykezelési iratok beszerzése valamennyi kezelőhelytől- szakértői vélemény bekérése eljárás befejezése után

Finanszírozási felelősség
Csak a finanszírozott szolgáltatókra történő szűkítése az eljárásnak- Finanszírozók (jelenleg REP-ek) előtti eljárás: a szolgáltatás megfelel-e a szakmai és finanszírozási protokolloknak, tehát minőséget vizsgál. Annak ismertetése, hogy a panaszos érdekkörébe tartozó szankció nincs Ügyféljogok nincsenek csak a kezdeményezés de az is korlátozott, mert a finanszírozó dönti el, hogy indít –e eljárást ( eljárások inkább hivatalból –nem panaszra) Vizsgálati és terápiás eljárási rendek mellett finanszírozási protokollok ismerete és ismertetése

Betegjogi képviselet és finanszírozási felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról a REP dönt Betegjogi képviselő nem panaszos képviselője ( jövőben indokolt változtatni csak Finanszírozó előtt) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Ügyfél jogok bővítéséért küzdelem a jelenlegi helyzet helyett. Lehetőség: iratmegismerés esetleg észrevételek a jövőben akár kezdeményezőként, akár majd képviseleti lehetőségként

Fogyasztóvédelmi felelősség
Fogyasztói szerződés, fogyasztói jogviszony alanyairól, tényéről és tartalmáról tájékoztatás Nem elsődleges, de érdemi szerep ismertetése Kétféle eljárás (érdekvédelem, békéltető testület) bemutatása Békéltető testület előtti eljárás előnyeinek –nyilvános ajánlás, szakmai kérdésben döntés – hátrányainak – nem szakértők döntenek – ismertetése Eljárások bíróság előtti folytatása

Betegjogi képviselet és fogyasztóvédelmi felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Beadvány megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is kezdeményezheti az eljárást, de a megindításról az érdekvédelmi hatóság, békéltető testület dönt Betegjogi képviselő nem panaszos képviselője ( jövőben indokolt változtatni csak nem bíróság előtti eljárásokban ) Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat Kezelési dokumentáció beszerzése eljárás megindítása előtt Széleskörű ügyféljogok akár kezdeményezőként, akár a jövőben képviselőként a Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. Törvényben Jövő útja a békéltető testület, ahol eldöntik a fogysztó és egészségügyi szolgáltató jogvitáját, ami persze a bíróságon vitatható tovább

Büntetőjogi felelősség
Orvos büntetőjogi felelőssége sajátosságainak részletes ismerete Korlátozott sértetti jogok bemutatása (nincs fellebbezés stb.) Eljárás több lépcsős(nyomozás, ügyészség, bíróság) ismertetése Ritka marasztalások és akkor sem eredményért csak veszélyeztetésért Foglalkozástól eltiltás ritka eredmény Csak ahol a „bosszú” motívum az elsődleges

Betegjogi képviselet és büntetőjogi felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Feljelentés megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő is lehetne feljelentő, de a megindításról a nyomozóhatóság dönt Betegjogi képviselő nem sértett és nem sértetti képviselő, ez utóbbi jogi feladat, tehát ez nem változhat, Panaszosnak jogi képviselet ajánlása ( nem konkrét személy) esetleg nép ügyvédje hálózat, vagy polgári képviselettel együtt ingyenes sértetti képviselet (ennek részleteit a kártérítésnél) Eljárás megindítása előtt gyógykezelési iratok beszerzése valamennyi kezelőhelytől- szakértői vélemény bekérése eljárás befejezése után, szakértői vélemény beszerzése a feljelentés megalapozásához Betegjogi képviselő, mint tanú a saját eljárásáról

Polgári jogi felelősség
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége sajátosságainak pontos ismerete Kártérítési összegszerűségi gyakorlat ismerete Precedens értékű bírói gyakorlati típus ügyek ismerete Peren kívüli eljárások:betegjogi képviselő vizsgálata utáni panasz, egyezségi ajánlat (felelősségbiztosító bevonásával), közvetítő tanács előtti eljárás ismerete és megfelelő feltételek esetén történő ajánlása

Betegjogi képviselet és polgári jogi felelősség
Tanácsadás az eljárás lehetőségéről Kereset megfogalmazásának segítése, folyamatos tanácsadás az eljárás során, ha van adat Betegjogi képviselő nem lehet felperes és nem lehet felperesi képviselő (ez utóbbi jogi feladat a bíróság előtt) Nevesített jogi képviselők ajánlása a jövőben a megfelelő szakmaiság érdekében (ez segítség) pl. jogvédők honlapján feltüntetéssel az alábbi feltételek esetén ( legyen minőségi mutató, hogy a betegjogi képviselők ajánlják a jogi képviselőt)- feltételek nem teljesülése esetén törlik a jogi képviselőt, aminek ténye negatív reklám: Legalább 200 peres eljárásban történő képviselet egészségügyi szolgáltató ellen kártérítés iránt Előzetes munkadíj nem kerül felszámításra csak százalékos részesedés, mértéke szabad megállapodás tárgya Jogi képviselő átvállalja pervesztés esetén a költségeket, eljárás során a szakértői költséget Károsult igényli ingyenesen (csak a százalékos munkadíjért) ellátja a sértetti képviseletet is Eljárás megindítása előtt gyógykezelési iratok beszerzése valamennyi kezelőhelytől- szakértői vélemény beszerzése a feljelentés megalapozásához Betegjogi képviselő, mint tanú a saját eljárásáról

Határon átnyúló felelősség
Nem magyarországi betegjogok ismerete és magyar betegek részére tájékoztatás Magyar betegjogokról tájékoztatás külföldi betegeknek Nemzeti kapcsolattartó szerep a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás miatti irányelvvel összhangban Betegjogok és finanszírozás itthon és más eu. Államban Kijelölt betegjogi képviselőkön, kiszervezetteken keresztül esetleg minden betegjogi képviselőn keresztül ellátott feladat

Betegjogi jövőkép Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Betegjogi képviselő nem beteg jogi képviselő Betegjogi képviselet egyre inkább jogi képviseleti feladatokból áll, ha a felelősséget érinti Betegjogi képviselők fokozott jogi képzése, illetve beteg jogi képviselőkkel együttműködése a felelősséget érintő eljárásokban Cél a felelősen felügyelt felelősség egységes rendszere (a felelősséget vizsgáló valamennyi résztvevő azonos megközelítése) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

(H)Ideg és (R)Ideg szakmai felelősség?
felelősség, kártérítési típusügyek, szakmai felelősségbiztosítás az idegsebészeti gyakorlatban Simon Tamás

Idegsebészeti-jog Idegesítő felelősség Idegtépő típusügyek
Idegölő szakterületi felelősség (H)Idegzuhany kártérítés Idegbájos felelősség áthárítás Ideggyenge felelősségbiztosítás (H)Idegháborús jövő

Felelősség-modell Az egészségügyi szolgáltatás során nem a szakmai szabályok szerint járnak el és ez okoz egészségkárosodást vagy halált Szakmai szabály eltérő értelmezése Ez okoz eltérő értelmezése Idegsebészeti speciális felelősség, illetve a kártérítési, büntetőjogi felelősségen belül idegsebészeti típus ügy nincs idegsebészeti szakmai szabályszegés miatt is az általános felelősségi formák kezdeményezhetőek, de azok mindegyike kezdeményezhető

Idegesítő felelősség Etikai felelősség Fegyelmi, munkajogi felelősség
Szabálysértési felelősség Működési felelősség Működtetési felelősség Finanszírozási felelősség Fogyasztói felelősség Büntetőjogi felelősség Polgári jogi (kártérítési) felelősség Nemzetközi felelősség

Etikai felelősség Általános szakmai-etikai vétségek megszegése esetén
Személyt érinti Nevesített szakmai etikai vétségek Orvosi rendtartásban (30/2007 EüM rendelet) Gyenge szankciók, nincs visszatartó erő Megkettőzött eljárás (Kamara, MET) Idegsebészeti ügyben ritka

Fegyelmi-munkajogi felelősség
Fegyelmi vétség esetén csak fegyelmi eljárás közalkalmazottaknál Munkaszerzősénél, megbízásnál szerződés felmondása Személyt érinti Munkáltatótól függ és bonyolult eljárás Gyenge szankciórendszer Idegsebészeti ügyben ritka

Szabálysértési felelősség
Egészségügyi tevékenység jogosulatlan végzése Működési engedély nélkül vagy attól eltérő tevékenység Személyt érinti ÁNTSZ-től függő eljárás ezer Forint bírság Nem csak idegsebészeti ügyben ritka

Működési felelősség Szakmai protokollok, módszertani levelek, szakmai minimumfeltételek és működési engedély szerinti tevékenység ellenőrzése ÁNTSZ, szakfelügyelő főorvosok ellenőrzése (idegsebészetnél: országos, regionális) Szankció: működéi engedély felfüggesztése, visszavonása Szolgáltatót elleni eljárás Gyakoribbnak kellene lennie, de nem ritka idegsebészetnél sem

Működtetési felelősség
Egészségbiztosítási Felügyelet előtti eljárás Megfelelő ellátáshoz való jog elemzése Önálló típusügyek (felelősség akkor is ha nincs károsodás) „Kisbírósági” eljárás, bizonyítás Szolgáltató elleni eljárás (finanszírozott szolgáltató, finanszírozott ellátás) Szigorú szankciók 10 millióig bírság Szabad szakvélemény felhasználás Gyakori eljárás idegsebészeti ügyekben is

Finanszírozói felelősség
REP –ek előtti eljárás 2009 januártól Szakmai és finanszírozási protokollok ellenőrzése Szolgáltató elleni eljárás (finanszírozott szolgáltató, finanszírozott ellátás) Szankció: kapacitás elvétele-átadása Fiatal eljárás, ritka, különösen ritka lesz idegsebészeti ügyben –nehéz átadni szakmai feltételek hiányában az ellátást

Fogyasztói felelősség
Beteg-fogyasztó Idegsebészeti ellátást nyújtó - Egészségügyi Szolgáltató Beteg és ellátást nyújtó közötti gyógyítás - szerződés, kivéve a sürgős szükség esetét ott szerződésen kívüli jogviszony Szerződés tartalma: megbízás alapú fogyasztói szerződés Vizsgálhatja és a fentiek szerint is minősíti: fogyasztóvédelmi hatóság (bírság), békéltető testület (mulasztás kérdésében döntés, nyilvános határozat) inkább a jövő útja, Egészségügyben és idegsebészetben ritka, inkább fogyasztói értelmezés Felügyelet előtt és kártérítési eljárásban, Szolgáltatót elleni eljárás

Büntetőjogi felelősség
Ellátó (műtétet, kezelést végző) személyét érinti Ártatlanság vélelme-hatóság bizonyít Konkrét személytől, konkrét helyzetben elvárhatóság Kizárólagos ok-okozati összefüggés Vádlott kezében az eljárás-betegnek kevés jog Foglalkozási szabályok megszegése Tájékoztatási hiányosság nem marasztalási alap Tanúvallomás pótolhatja a dokumentációt Szakértésnek érdemi szerep Orvos gyanúsított, vádlott, (elítélt) Szankció: büntetés, mellékbüntetés Szegényes bírói gyakorlat Elvárhatóság alapja: kell, esetleg indokolt (célszerű)

Polgári jogi felelősség
Szolgáltató (működési engedély alanya) elleni eljárás Vélelmezett felelősség- szolgáltatónak kimentési feladat Adott helyzetben általában elvárhatóságot vizsgálják Nem kizárt ok-okozati összefüggés Felperes (beteg) kezében az eljárás Elvárható gondosság-szélesebb, mint szakmai szabály Tájékoztatási hiányosság eljárás alapja Iratok hiánya szolgáltató terhe,vallomás nem pótolja Szakértésnek másodlagos szerep Orvos: tanú, esetleg beavatkozó Szankció: kártérítés Precedens rendszer értékű bírói gyakorlat (lb.hu) Az elvárhatóság alapja: lehetséges, nem kizárt

Nemzetközi felelősség
Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás Kártérítésnél és fogyasztói felelősségnél nem az ellátás helye szerinti Hol indul az eljárás: Károkozás bekövetkeztének helye, nem mindig azonos a károkozás helyével Megállapodás Milyen jog alapján az eljárás Megállapodás hiányában kár bekövetkeztének helye Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó joga Idegsebészetben gyakori a külföldi beteg, vagy a külföldön végzett szolgáltatás

Idegtépő típus-ügyek Idegen test Kórházi eredetű fertőzések
Diagnosztikai tévedés Gyógymódválasztási szabadság Műtéttechnikai hibák Thromboembóliák megelőzése Tájékoztatás Dokumentációs hiányosság Esély értékelés Ok-okozati összefüggés

Idegen test Felelősség szempontjából mindegy, hogy milyen idegen test bennmaradásról van szó Sebészeti szakmai protokoll értelmezendő idegsebészetre is Kártérítési bírói gyakorlat szélesebb, mint a protokoll, idegen test mindig hiba -kérdés csak a károsodás ténye, mértéke Büntető bírói gyakorlat, ha a protokollt betartják (pl számolnak-lehet rosszul számolni) nincs felelősség

Kórházi eredetű fertőzések
Idegsebészeti műtét, utókezelés fokozott veszély Kártérítésnél: Vélelem a fertőzés kórházi eredetű szolgáltató igazolja az ellenkezőjét, ha nem tudja megtenni felelős. Infektológiai konzílium, preventív antibiotikum, időbeni tenyésztés (mintavétel időpontja, labor időtartama), legmegfelelőbb antibiotikum Büntetőjogi felelősség: preventív antibiotikum, időbeni tenyésztés, megfelelő antibiotikum Idegsebészt infektológus, mikrobiológus szakértő véleménye alapján marasztalnak

Diagnosztikai tévedés
Tévedési helyzetbe kell hozni magát, minden célszerű és szakszerű vizsgálat elvárható- Tévedésért nincs felelősség Célszerű és szakszerű vizsgálat hiányában a tévedés lehetősége létre sem jött-tévedésért felelősség Kártérítési felelősség: célszerű és szakszerű, ami lehetséges (nem kizárt) Büntetőjogi felelősség: célszerű és szakszerű, amit el kell végezni CT kell, MR lehet -MR hiányában büntetőjogi felelősség nincs, kártérítési felelősség fennáll

Gyógymódválasztási szabadság
Választás jó és rossz között, választás jó, jobb és legjobb ellátás között (választás beavatkozás és beavatkozás elhagyása, beavatkozás és konzervatív kezelés, beavatkozási módok között) Kártérítési felelősség: A jó és jobb nem elég legjobb az elvárható (választható a műtét, de a konzervatív kezelés inkább - műtét, ha baj történik felelősséget eredményez). Áljogosítvány Büntetőjogi felelősség:A jó már elég, a lényeg, hogy ne olyan kerüljön alkalmazásra, ami kontraindikált (konzervatív inkább, de a műtét is választható a műtet miatt nincs felelősség)

Műtét-technikai hiba Műtét során okozott károsodás
Idegsebészeti műtét mindig kockázatos egy kis rossz mozdulat súlyos bénuláshoz vezethet Kártérítési felelősség nincs Abszolút, vagy indokolt relatív indikáció Nevesített kockázatról tájékoztatás Elvárható gondossággal el nem kerülhető mozdulat Időben észrevett károsodás és megkezdett elhárítás (mindent, amit lehet) Megfelelő műtéti gyakorlat ( szubjektív) Büntetőjogi felelősség nincs Nem kontraindikált Kockázatról (nem nevesített) tájékoztatás Időben észrevett károsodás és megkezdett elhárítás (mindent amit kell)

Thromboembóliák megelőzése
Szakmai protokoll általános fogalmai: Kis (nem indokolt, de tájékoztatás), közepes (lehetséges), nagy, igen nagy kockázat (adni kell) Kis műtét (30 percnél rövidebb), nagy műtét ( 30 percnél hosszabb, testüreg megnyitásával járó, intratracheális narcosiban végzett) Szakmai protokoll speciális kategóriái Kis kockázat (rövid, 40 éves kor alatt, gyors mobilizálhatóság), közepes (dissectomia, laminectomia középsúlyos inmobilizáció) nagy (agyi metastásis, malignus glioma, meningeoma suprasellaris tumor miatti műtét, súlyos agysérülés) igen nagy kockázat (40 év felett nagy sebészeti beavatkozások, alsóvégtagi paralysissel járó betegségek) Kártérítési felelősség:vélelem adni kell szolgáltató indokolja miért nem adta: kis kockázat nem megfelelő tájékoztatás, a többi esetben kezelés elmaradása felelősséget eredményez Büntetőjogi felelősség: Csak akkor kell adni, ha azt szakmai szabály előírja. Felelősség csak a nagy és igen nagy kockázat esetén történő kezelés elmaradás miatt.

Tájékoztatási hiányosság
Vélelem: nem volt illetve ha volt hiányos volt a tájékoztatás, ellenkezőjét a szolgáltatónak kell igazolni A tájékoztatással összefüggésben nincs írásbeli kötelezettség, csak nagy segítség az írásbeli forma. Hozzájárulás írásbeli Teljes körű tájékoztatás: tárgyilagos, valóságnak megfelelő, részletes, ami döntési helyzetbe hozza a beteget, kiterjed minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményre,százalékos előfordulás irreleváns Tájékoztatás beteg állapotáról, alkalmazott kezelésről, annak kockázatairól, az elmaradás kockázatairól, alternatív eljárásokról Tájékoztatás része a „lebeszélési kötelezettség”: műtétről, műtéti típusról (ha kockázatosabb az elhagyásnál) Írásbeli tájékoztatás hiányában a kezelőorvos pontos, az akkori és az adott személynek adott tájékoztatásáról szóló vallomása igazolja a tájékoztatás tartalmát. Büntető:tájékoztatás csak személyiségi jogsértés, nem maradhat így

Dokumentációs hiányosság
Az ambuláns ellátásról a betegnek mindig van elsődleges dokumentációja, minden más ellátás dokumentációja kiadás előtt javítható ( ez nem a hamisítás-pontosítás) Betegnek csak ambuláns lap vagy Zárójelentés kiadandó mást csak akkor ha kéri (30 nap kiadási idő) Hiányzó vagy hiányos dokumentáció csak a szolgáltató terhe, nem tudja igazolni, hogy elvárható gondossággal járt el Pontatlan, érthetetlen, ellentmondó, olvashatatlan dokumentáció is osztja a hiányos dokumentáció sorsát Tanúvallomással a fenti hiányosságok büntetőeljárásban pótolhatóak, de kártérítési eljárásban nem (dokumentációs hiányosság esetén elzárja magát a szolgáltató attól, hogy bizonyítson)

Esély - ok-okozati összefüggés
Esély értékelése Szolgáltatónak kell igazolni, hogy nem lett volna nagyobb esély gyógyulásra, túlélésre, egészségkárosodás elkerülésére Az esély ténye a releváns, az esély mértéke a jogalapnál irreleváns Nagyobb gyógyulási, túlélési esély és nem gyógyulás-túlélés nagyobb esélye Esély mértéke az összegszerűségnél Nagyobb túlélési esély büntetőjogban kevés bizonyosság kell (vagy túlélés nagyobb e sélye) Ok-okozati összefüggés Nem a kezelés okán, hanem a kezelés (műtét, kontrollok) során (az alatt azt közvetlenül követően) ami megalapozza Rész-okozat egyenértékű a teljes okozattal, nincs részleges marasztalás Büntetőjogban az ok-okozati összefüggés kizárólagos, tehát ha másnak is van szerep a a károsodásban nincs oksági kapcsolat valószínűség nem elegendő, bizonyosság szükséges.

Idegölő szakterületi felelősség
Kevés ügy, nincs idegsebészeti típusügy, BH, EBH- saját gyakorlat szülészet, traumatológia, ügyelet, sebészet Konzervatív kezelés ha indokoltabb a műtétért felelősség Operálhatóság indokolatlan, a műtét következményeiért felelősség-lebeszélési kötelezettség Daganat kiújulása nem megfelelő eltávolítás esetén Porckorongsérvnél bénulás – műtéttechnikai hiba, vagy nem megfelelő tájékoztatás (ha alternatíva a műtét halasztása) Műtéti késedelem, reoperációs késedelem Nem megfelelő diagnosztikai módszer alkalmazása Invazív beavatkozásoknál a hozzájárulás hiánya megbízás nélküli ügyvitellel járhat- kockázatokért, szövődményért történő felelősség Veszélyes üzemi felelősség (pl. gépek, lézer használatakor) - kimentés csak működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok –pl (földrengés) esetén. Ha a gép hibája okozza a kárt ez a felelősségi típus, nem ilyen ha a gépet használja rosszul az orvos

Idegzuhany Kártérítés
Ha a felelősség jogalapja (mulasztás ténye) tisztázott „csak” egy sima kárügyről beszélünk, nincs a továbbiakban jelentősége, hogy egészségügyi szolgáltatás miatt történt, csak a károsult életviszonyát és tényleges vagyoni károsodásait vizsgálják Nem vagyoni és vagyoni kártérítés A kártérítésből a biztosító fizeti a limit összeget a többit a szolgáltató, ha finanszírozott a végrehajtás egyszerű, nem finanszírozott szolgáltatónál a működési forma lényeges (Kft korlátolt felelősség, Bt, egyéni vállalkozó korlátlan) Csak Kft vagy Rt. Formában működni Kártérítés csak az okozott kárhoz igazodik a mulasztások száma irreleváns, ha van mulasztás, de azzal összefüggésben nincs kár, felelősség sincs

Nem vagyoni kártérítés
A károsodás miatti életminőség, életvitel megváltozása miatt ítélik pénzben (fokozatosan emelkedő milliók) Halálesetkor, egészségkárosodáskor jár, károsodással arányos Idegsebészetre általában a súlyos károsodások (bénulás, halál) jellemző Közeli hozzátartozók is igényelhetik Egy személynek megítélt határok: halálesetnél 500.E-8 millió, károsodásnál 200 E-18millió, idegsebészetnél gyakori a felső határ Szakterületi károsodás: rokkantság alatti 200E-(3-5) millió, rokkantság felett, de nem 100%-os rokkantság 2-(6-8)millió Szegény ember „értéke” azonos a tehetőssel Külföldi károsult pere itthon nem vagyoni kártérítésre magyar gyakorlat, károsult otthonában történő perlés esetén az ott érvényes bírói gyakorlat

Vagyoni kártérítés A tényleges kiadásokat, elmaradt jövedelmet érinti
Nincs szükség számlákra elég az igazolása Halálesetnél. Temetési költség, tartást pótló járadék Károsodásnál: pl. jövedelemveszteség, gondozási díj, háztartási kisegítés, közlekedési többletköltség, rezsi többletköltség, rehabilitációs költség, kulturális többletköltség, feljavított élelmezés, autó, ház (medence?) stb. Idegsebészei károsodásnál szinte mindegyik gyakori Múltra nézve egy-összegben, jövőre járadék Járadék állandóan emelhető, örök kapcsolat szolgáltató és beteg, hozzátartozók között Szegény ember nagy károsodásnál is kis vagyoni kár, tehetős károsult kis károsodásnál is magas vagyoni kár Külföldi károsult mindig a hazai vagyoni-jövedelmi és értékviszonyai határozzák meg az egyes vagyoni kártérítési igényeit.

Idegbájos felelősség áthárítás
Munkaviszonyban ( közalkalmazottként) gondatlan károkozás esetén Egy havi átlagkereset 50%-a Munkaszerződés alapján 1,5X Kollektív szerződés 6X Kevés a jövőben emelkedhetne Munkaviszonyban (közalkalmazottként) szándékos károkozás esetén Teljes áthárítás Eshetőleges szándék (nem akarja, de belenyugszik pl. túl kockázatos műtét kockázatakor) bővülése Magas összegszerűség, egzisztencia veszély Megbízási (közreműködői) jogviszonyban Korlátozható a működési formákkal ( KFT korlátolt, egyéni vállalkozó, Bt korlátlan)

Ideggyenge felelősségbiztosítás
Idegsebészet harmadik legdrágább biztosítási díj kategóriába (plasztikai sebész, szülész-nőgyógyász drágább) Idegsebészetet érintő speciális biztosítási feltétel nincs-kevés ügy miatt Szolgáltatókra általában hátrányos feltételek sok kizárás (tájékoztatás, pszichés kár, van, hogy a külföldi beteg stb.) Kizárás értelmezés a biztosítási szerződésből hiányzik, ami kedvező a szolgáltatónak alacsony eseti limit magas önrész (5-ritkán 10 millió, 5-10%)- nem elég ez több tízmilliós idegsebészeti kárügyeknél sok visszakövetelési jog (nem megfelelő működési engedély, tárgyi és személyi feltételek hiánya stb) rövid időbeli hatály: szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra (drága elő és utófedezet de csak +- egy évre) cég, tevékenység megszüntetés, más cégbe áthelyezés esetén 5 évig biztosítási díj fizetés (Kft.-nél nem éri meg)

Idegháborús jövő (protokollok)
Szakma független protokollok (pl. antibiotikum terápia, kórházi eredetű fertőzések, thromboemboliák megelőzése) feltételinek a betegellátást érdekeit nem sértő esetenként túl szigorú előírásainak enyhítése Szakma függő idegsebészeti protokoll kevés (2 db van) Az aneurysma ruptura okozta szubarachnoideális vérzésekről(2002) Súlyos koponya, agysérültek ellátása ( oldal mintaprotokoll) Lehetőség szerint protokollok alkotása, bővítése, minimumfeltételek bővítése Minél több belső (szolgáltatói) protokoll alkotása Társasági protokollok, ajánlások alkotása, mint közbülső protokoll Protokollok ismertetése az orvosokkal, alkalmazása a gyógyításban Protokollokra hivatkozás a szolgáltatók felelősségét vizsgáló eljárásokban, mindegyikben a protokoll tartalma legyen az elvárható gondosság alapja

Idegháborús jövő (menekülések)
Egy szakma, ami ellen kevés ügy indul, de a legveszélyesebb terület a károsodások nagysága miatt, a helyzet a jövőben, tehát változhat hasonlóan pl USA-hoz lehet vezető szakterület a szülészet mellett ezért fel kell készülni a védelemre (megelőzés), illetve a védekezésre (támadás elhárítás) Protokollok említett módozatai Részletes írásbeli tájékoztatók (Társaság, Szolgáltatók, Biztosító) Önálló egészségügyi jogot (felelősség,működés,munkajog) ellátó jogi képviselet Szakértőkből, jogászokból álló csapat működtetése eljárástól független segítség, konkrét képviselet, Társaság, mint beavatkozó? Tájékoztatás szerepe miatt orvos-beteg, bírósági tárgyalási kommunikáció fokozott oktatása „Műhiba” konferenciák Társaságnak, szakmának Egységesített dokumentáció, vezetési elvek pl. Társasági ajánlások Idegsebészek szakértőnek jelentkezése perekben (2 szakértő van) Hatékony felelősségbiztosítás, szakmai érdek összefogása

A kártérítési felelősség idegbájosak és ideggyengék idegesítő, idegtépő és idegölő idegháborúja az idegzuhany elkerülése érdekében Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Mellesleg a jogról Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-legalis problémák."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés