Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné.

Az előadások a következő témára: "Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné."— Előadás másolata:

1 Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné

2 Olvasás és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon Olvasók és nem olvasók: Az első nagyszabású olvasásvizsgálatot 1962-ben a KSH végezte (Mit olvasunk? 1965). A 60-as években jött létre a magyarországi olvasásvizsgálatok két hivatásos műhelye: a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja az OSZK KMK

3 Társadalmi rétegződés szerinti vizsgálatok: falusi lakosság ( Sas, 1968) középiskolás ifjúság (Gereben, 1968) munkások (Kamarás, 1969) vidéki értelmiségi (Kamarás-Polónyi, 1970) Könyvvásárlás és könyvgyűjtés témaköre: Kulcsár – Mándi, 1983; Kulcsár,1991) „Miért” olvasunk vagy nem olvasunk? (Nagy Attila, 1978, 1991) Biblioterápia (Bartos 1989, 1999)

4 Jelenleg nincs Magyarországon kimondottan olvasáskutatási profillal rendelkező műhely. Működnek olyan személyek és csoportok, akik pályázati pénzből vagy külön megbízásból végeznek olvasáskutatási feladatokat. A hagyományos olvasáskutatás főleg a könyvolvasókat vizsgálta. Az újabb kutatások az emberek információs szükségletét vizsgálják.

5 Terestyéni Tamás felmérése (1987)!! Az aktív dolgozók mintegy 31 %-ának munkavégzése során nem kell írnia, olvasnia, számolnia. – az írásbeliség elemi formáit se használják. Terestyéni felmérés (1995): Az 1995. évi adatok szinte teljes pontossággal megegyeztek a tíz évvel korábbi felmérések eredményével. A munkájuk során olvasásra soha nem késztetett felnőttek aránya még emelkedett is: 44 %-ról 58 %-ra!!! Jellemző a magyar lakosságra, hogy a szóbeli kommunikációt részesíti előnyben.

6 Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában 1948 – országos közvélemény-kutatatás : az olvasást első helyre hozta ki. 1967 – még az élen áll az olvasás 1975 könyvolvasás csökkenése – elektronikus tömegtájékoztatási eszközök 1998 televízió, rádió az első helyen – számítógép, Internet!

7 Szabadidős tevékenységre, művelődésre fordított idő: 1964 olvasás napi 0,7 óra – 26 % rádió – 55 % 1972 olvasás napi0,4 óra televízió 1,2 óra 1999 olvasás napi 9 perc! televízió 2,6 óra

8 A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig: 20. század elején az írástudatlanok aránya elérte a népesség közel egyharmadát. A 2. világháború után 10 %-ra csökkent. (Berend, 1978)

9 Funkcionális analfabéták: Írási, olvasási és számolási készségük nem felel meg a kor követelményeinek. A felnőtt magyar népesség mintegy 20-25 %-ára terjed ki (Terestyéni, 1996) Az ún. elit csoport napilapot, hetilapot, rendszeresen könyvet is olvas: 1985-ben a felnőtt népesség 18 %-a 2000-ben 9 %-a!!! ( Az átlagosnál képzettebbek, fiatalabbak és jelentős többségük városban él).

10

11

12

13

14

15 Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Időpont: Április 12-15. (csütörtök-vasárnap) 10-19 h Helyszín: Kongresszusi Központ