Biológia 1. Óraszám: 2 elmélet, 1 gyakorlat (forráselemzés) 1. A kurzus célkitűzése: A hallgatók megismertetése az élettudományi (biológiai, ökológiai,

Az előadások a következő témára: "Biológia 1. Óraszám: 2 elmélet, 1 gyakorlat (forráselemzés) 1. A kurzus célkitűzése: A hallgatók megismertetése az élettudományi (biológiai, ökológiai,"— Előadás másolata:

1 Biológia 1

2

3

4

5

6 Óraszám: 2 elmélet, 1 gyakorlat (forráselemzés) 1. A kurzus célkitűzése: A hallgatók megismertetése az élettudományi (biológiai, ökológiai, agronómiai, orvosi stb.) gondolkodás kialakulásával, a biológia tudományának alakzataival, aktuális kérdéseivel. Az élő természetről alkotott elképzelések és az emberkép történeti és modern változatainak bemutatása. 2. A kurzus körébe sorolt, abban feldolgozásra, integrálásra kerülő diszciplizarizálódott tudásterületek: biológia, antopológia, medicina, ökológia, művelődéstörténet, élettudománytörténet, etológia

7 3. tematika Az élőlények kultúrába bevonódásának útjai (táplálkozási, medicinai-higiéniai és a a kultikus/szakrális módok). Civilizációs élőlények az európai művelődéstörténeti korszakokban. Az élő természetről alkotott képek története. A természet, mint a gondokodás tárgya a művelődéstörténeti korszakokban. A természetkép és az emberkép viszonyai. Az ember, mint a természet része kontra az ember, amely nem része a természetnek. A gyakorlati mesterségek s az általuk felhalmozott élettudományi tudás. Agronómia, orvosbotanika, medicina. A kert. Keresztény, zsidó és moszlim természetismeret. A természettudományok kialakulása. Az élettudományok kialakulása. A biológia diszciplinarizálódásának világképi előzményei és következményei. A torlódó világképek (19-20. század) és a biológia problématörténete. Éghajlat és civilizáció: a történeti ökológia megjelenése. Az élelemszerzés problémái: a globalizációs követkemények A környezeti válság. A holisztikus világkép megjelenése. Antropológiai kérdések a holisztikus világképben A biológia aktuális kérdései (biokémia, genetika, neurológia)

8 5. Szakirodalom: Géczi János – Stirling János – Tüske László: Bevezetés az európai gondolkodás történetébe. Egyetemi jegyzet: www.pte.ti (Géczi János kurzusai alatt)www.pte.ti Vida Gábor: Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. Bp. 2000. Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány. Bp. 1993. Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó. Bp. 1999. Richard Dawkins: Folyam az édenkertből. Darwinista elmélkedések az életről. Kulturtrade Kiadó, Bp. 1995.

9 A kurzushoz kapcsolódó feladatok: 10.000 -20.000 n terjedelmű esszé : Egy felvilágosodás kori forrásban megjelenő biológiai kép Az esszéhez csatolt bibliográfia (min. 15 tétel) Részvétel az oktatóval folytatott tudományos diskurzusban Önálló forráselemzés, szóban óralátogatás

10 Leadási határidő: (a félév aláírása előtt 4 héttel) Szövegszerkesztővel készítve, nyomtatva, továbbá lemezen (a lemezt visszakapja) illetve emailen elküldve (geczijanos@vnet.hu) Terjedelem: a/ a forrás locusainak kilistázássa, szakszerű hivatkozásokkal (szerző, kiadás éve, oldalszám, fordító) (párhuzamosan magyar és idegen nyelvű) pl. gyermek = rózsabokor (fehér, piros) „ Eine arme Witwe, die lebte einsam in einem Hüttchen, und vor dem Hüttchen war ein Garten, darin standen zwei Rosenbäumchen, davon trug das eine weiße, das andere rote Rosen; und sie hatte zwei Kinder, die glichen den beiden Rosenbäumchen, und das eine hieß Schneeweißchen, das andere Rosenrot.”[1][1] „Volt egy szegény özvegy, aki magányosan élt egy házikóban, és a házikó előtt volt egy kert, nőtt abban két rózsabokor, egyikük fehéret virágzott; másikuk pirosat virágzott; s volt az asszonynak két leánykája, hasonlatosak a két rózsabokorhoz: egyikőjük neve Hófehérke, másikuké Rózsapiros.”[2][2] b/ szöveges elemzés (max. 15-20.000 n) c/ irodalom (szerző, kiadás éve, cím, kiadó, kiadási hely)

11 A munka lépései 1/ egy forrás kiválasztása 2/ a mű magyar nyelvű feltárása (locus-gyűjtés) –Növényekről –Állatokról –Emberről Strukturálásuk (felhasználás szerint) és jelentéseik 3/ a műben megtalált locusok eredeti nyelvű megfelelőinek kigyűjtése, a fordítás ellenőrzése 4/ a szövegből kiemelt adatok értelmezése, csoportosítása, csoportosítás bemutatása 5/ az adatok leírása, elemzése 6/ következtetések levonása 7/ forráslista és bibliográfia ellenőrzése [1] Grimm, Brüder (1966) 602.[1] [2] Grimm, T. és W. (1989) 538. ford. Adamik L[2] Irodalom: Grimm, Brüder (1966) Kinder- aund Hausmärchen. Aufbau-Verlag, Berlin – Weimar. Grimm, T. – Grimm, W. (1989) Gyermek- és családi mesék. Magvető. Bp.

12 Az élőlények kultúrába bevonódásának útjai. Civilizációs élőlények az európai művelődéstörténeti korszakokban.

13