1 EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány.

Az előadások a következő témára: "1 EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány."— Előadás másolata:

1 1 EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány

2 2 Tartalom n Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban n Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben n Konzultáció és párbeszéd n A nyitott koordináció módszere n Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezetek számára

3 3 NGO-szektor az EU joganyagában n Maastrichti Egyezmény 1992. az EU legyen a polgárok Európája n Amszterdami Szerződés 1997. Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló n Aarhusi Megállapodás 1998. – EU környezetvédelmi politikája n Lisszaboni stratégia 2000. – A szociális dimenzió megszilárdítása

4 4 NGO-szektor az EU dokumentumokban n „Együttműködés jótékony szervezetekkel mint gazdasági és szociális partnerekkel a szociális jólét területén” 1997. n „A civil szervezetek szerepe és hozzájárulása Európa építéséhez” 1999. n BIZOTTSÁGI VITAANYAG „Az Európai Bizottság és a Nem-kormányzati szervezetek: Szorosabb partneri kapcsolatok” 2000. n „Európai Kormányzás – Fehér Könyv” 2001. n A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé – A Bizottság általános elvei és minimális előírásai az érdekelt felek konzultációjához” 2002. n A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A Lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megszilárdítása: a nyitott koordináció korszerűsítése a szociálpolitika területén” 2003.

5 5 A Bizottság és az NGO-szektor közötti együttműködés alapjai n A részvételi demokrácia erősítése n Az állampolgárok meghatározott csoportjainak képviselete az európai intézményekben n Részvétel a politikai irányelvek kialakításában n Részvétel a programok végrehajtásában n Részvétel az európai integrációs folyamatban

6 6 A civil társadalom szerepe n Fehér Könyv: „A civil társadalom fontos szerepet játszik az állampolgárok ügyeinek felvállalásában, közvetítésében, illetve a polgárok érdekeinek megfelelő szolgáltatások biztosításában. A civil társadalom egyre inkább a politika-, és társadalomformálás terepeként tekint Európára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a polgárok aktívabban bekapcsolódhassanak az Unió ügyeibe, és arra is, hogy strukturált csatornákon keresztül jelezhessenek vissza, kritizálhassanak, tiltakozhassanak.

7 7 A párbeszéd és konzultáció során követett fő célkitűzések n Átláthatóbb konzultációs folyamat kialakítása n Hasznos információkkal – alapelvek és standardok – szolgálni n Koherens és rugalmas hálózatok kialakítása a konzultációk elősegítésére n Kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok átvételének elősegítése

8 8 A Bizottság és az NGO szektor közötti párbeszéd folyamata n Ad hoc megbeszélések – az EU fontos eseményeihez kötődő egyeztető fórumok n Strukturált dialógus – az NGO-kal folytatott párbeszéd rendszeres keretek között, többnyire szektorálisan n Hivatalos konzultációk – szakértő tanácsadó testületekben, az NGO-k megfigyelő és kontrollfunkciója érvényesül

9 9 Ajánlások a civil szervezetekkel való konzultációhoz n Internetes adatbázis kialakítása az információkhoz való hozzáférés biztosítása és a konzultációs folyamat koordinálása céljából – CONNECS http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index_en.htm n A Bizottság évenként tárgyalja meg a fontosabb eseményeket n Megfelelő eszközök kifejlesztése a konzultációkhoz n Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása n Minimális szabványok megfogalmazása a konzultációhoz

10 10 CONECCS

11 11 CONECCS II.

12 12 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság n Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Tanács hivatalos véleményező intézménye n Az EGSZB hivatása, hogy híd szerepet töltsön be az EU intézményei és a tag- államok, Európa szervezett civil társadalma között

13 13 Kikből áll az EGSZB? n Római Szerződés, 1957. A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből n Nizzai Szerződés, 2000. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből

14 14 Mi a szervezett civil társadalom? n A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabad foglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek; n A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.

15 15 Kik alkotják az EGSZB-t? n Az EGSZB egy Közgyűlés, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkot; n A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható; n A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki; n Az EGSZB munkájában 12 magyar képviselő vesz részt, 3 csoportban: munkaadók, munkavállalók, egyéb szakmai civil szervezetek n 4 magyar képviseli a civileket (Herczog, Barabás, Garai, Tóth)

16 16 Az EGSZB szervei DÖNTÉSHOZÓK n Elnökség n Vezető testület n Közgyűlés MUNKAVÉGZŐ SZERVEK n 6 szakosított szekció u Egységes piac, termelés és fogyasztás u Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom u Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem u Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió u Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság u Külkapcsolatok + két új szervezet u Egységes Piac Megfigyelő Központ u Ipari Változások Tanácsadó Testülete

17 17 Az EGSZB tevékenysége n Az EGSZB feladata az EU politikai dokumentumainak véleményezése (évente kb. 150) n Kötelező és választható konzultáció n Kezdeményezési jogkör n Feltáró véleményeket dolgozhat ki n Megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet

18 18 Munkamódszerek, ütemezés MUNKAMÓDSZEREK n A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre, előadóval n A „dinamikus kompromisszum” lehetőségének folyamatos keresése n Szakértelemre alapozott konstruktív viták n Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen ÜTEMEZÉS n Évente 9 plenáris ülés n 6 szakosított szekció havonta ülésezik n Tanulmányozó csoportok esetileg 1-3 alkalommal tanácskoznak

19 19 Civil párbeszéd n A párbeszéd a közhatalom és az NGO-k között folyik n Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal valamint a civil szervezetekkel u európai uniós szinten u a tagállamokban és más európai országokban u Az Euromed-társulás országaiban u Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban u A Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban u Indiában, Kínában

20 20 Miben rejlik az EGSZB ereje? n Nagy szakértői bázis n Konszenzuskeresés – dinamikus kompromisszum n Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között n Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában

21 21 Civil szervezetek képviselete az EU-ban n Nincs olyan kiterjedt civil hálózat, mint az USA-ban (ott a kevésbé fejlett állami szolgáltatásokat ellensúlyozzák a civilek) n European Foundation Centre (EFC) Európai Alapítványi Központ - Alakult 1989-ben feladata: koordináció, információval való ellátás 170 adományozó tagszervezete van Európa-szerte, 7000 civil szervezetet támogatnak – fontos programja az Orpheus Civil Society Project n ECAS (European Citizen Action Service) Európai Polgári Akció Szolgálat Alakult 1990-ben Feladata: az európai polgárok „hangjának” véleményének kifejezése 160 tagszervezete van Jelszavuk: Európa a polgáraihoz tartozik n EU támogatás számos NGO-nak Pl. CEDEFOP – európai foglalkoztatási civil szervezetek támogatása European Training Foundation – tréning és kapacitás-építés az európai civilek számára

22 22 Közösségi együttműködés a nyitott koordináció módszerével n A módszer lényege: a tagállamok – konszenzus alapján – egy-egy területen közös célkitűzéseket határoznak meg és ezeket beépítik a nemzeti szakpolitikába n Évente nemzeti jelentések/akciótervek n EU szinten közös mutatók, összegző Bizottsági közös jelentés – közösségi akcióprogramok pl. a Társadalmi kirekesztődés elleni Közösségi Akcióprogram

23 23 Közös célkitűzések a társadalmi beilleszkedés elősegítésére n Foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára – aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések, munkahely és családi élet összeegyeztethetősége, gyermekek, rászorulók gondozása, szociális gazdaság fejlesztése, élethosszig tartó tanulás, szociális védelmi rendszerek, jó lakáskörülmények és egészségügyi ellátás n A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése - tudás alapú társadalom fejlesztése, társadalmi krízis helyzetek megelőzése n A legelesettebbek segítése – fogyatékkal élők, gyermekek, leszakadó régiók lakói n Minden érintett szerv mozgósítása – kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt

24 24 Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezeteknek n Közösségi Kezdeményezések n Közösségi Programok n Hazai támogatások civil szervezetek számára n Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak pályázatai

25 25 Közösségi Kezdeményezések n Equal – Küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen n Interreg III – Határokon átnyúló együttműködés n Leader+ - a fenntartható helyi fejlesztés integrált stratégiája n Urban – fenntartható fejlődés a városi övezetekben

26 26 Közösségi Programok n AltenerMegújuló energiák n CultureAz Európai nemzetek kultúrája n DaphneGyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak elleni küzdelem n eContentAz európai digitális tartalom szolgáltatások elterjesztése n eEuropeModern online közszolgáltatások n eTenTelekommunikációs hálózatok Európában n Enterprise & SMENövekedés és versenyképesség növelése az üzleti szektorban n Intelligent Energy Europe Intellegins Energia Európa számára n Leonardo da Vinci II Szakképzés, átképzés n Life IIIKörnyezetvédelmi program n LinguaNyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi sokszínűség n MediaEuropai audiovizuális szektor erősítése n SaveEnergiahiány kezelése nem technológiai akciókkal n Socrates IIINyelvtanulás, mobilitás, innováció az oktatásban n YouthMobilitás és oktatás az ifjúság körében n 6-os KeretprogramKutatás-fejlesztés, innováció

27 27 ACCESS Programok n Az EU és a csatlakozó országok közös keretprogramja a csatlakozó országok civil társadalmának megerősítése és a csatlakozási felkészítés céljából n Access 1999, 2000, 2001, 2002, 2003 n Prioritás területek u Környezetvédelem u Társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem u Emberi jogok képviselete u Szociális szektor, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok n Makroprojektek, mikroprojektek, hálózatépítés

28 28 Tagállami szintű pályázatok n Nemzeti Fejlesztési Terv n 5 operatív programjának pályázatai n Civil szervezetek számára számos intézkedés nyitott

29 29 Köszönöm figyelmüket!