A kohéziós politika jövője

Az előadások a következő témára: "A kohéziós politika jövője"— Előadás másolata:

1 A kohéziós politika jövője
Készítette: Kóti Éva Magyar Köztársaság Állandó Képviselete az EU mellett

2 A kohéziós politika jelentősége, eredményei az elmúlt időszakban

3 Kohéziós politika jövőjéről szóló vita
2001. január második jelentés a gazdasági és szociális kohézióról 2001. május második Európai kohéziós fórum Brüsszelben 2002. január és január - gazdasági és szociális kohézió előrehaladásáról készült jelentések – folyamatos egyeztetések 2004. február 18. – harmadik jelentés a gazdasági és szociális kohézióról

4 Harmadik kohéziós jelentés
Alapkérdések: Sikeres-e (volt-e) a kohéziós politika a gazdasági, társadalmi és területi különbségeinek csökkentése tekintetében? Hogyan tudjuk kezelni az következő időszak új kihívásait?

5 Eredmények Csökkentek a jövedelmi és foglalkoztatottsági különbségek az EU-ban De: az elmúlt évek lassuló gazdasági növekedése kihat a kohézióra Konvergencia üteme eltérő a különböző régiókban

6 Új kihívások Lisszabon: „2010-re EU váljon a világ legsikeresebb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává” Globalizációból eredő élesebb verseny Technológiai forradalom hatásai Tudásalapú gazdaság fejlődése Idősödő népesség 2025-ben évesek száma az EU15-ben 4%-kal lesz kevesebb, mint 2000-ben EU10-ben 10%-kal 2025-ben 40%-kal többen lesznek nyugdíjasok

7 + Bővítésből eredő kihívások
Bővítéssel az EU GDP-je 5%-kal nő, lakossága 20%-kal Új tagállamok lakosságának 92%-a EU átlag GDP 75%-a alatti régióban él Új tagállamoknál az egy főre jutó GDP regionális különbségei óriásiak Új tagállamoknál a foglalkoztatottsági ráta alacsony (56%)

8 2007-2013-as időszak keretei Pénzügyi keretek
Pénzügyi perspektíva Tartalmi kérdések szabályozása Strukturális Alapokra és Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletek

9 EiT által eldöntött pénzügyi keretek
Pénzügyi keretszámok fejezetcímenként Mrd EUR % 1a. Versenyképességi politikák 72,1 8,4 % 1b. Kohéziós politikák 307,6 35,7 % 2. Közös mezőgazdasági politikák 371,2 43,1 % 3. Állampolgárság, szab., bizt. és igazságosság 10,3 1,2 % 4. Az EU mint globális partner 50,0 5,8 % 5. Teljes adminisztratív kiadás 50,3 6. Kompenzáció BG/RO 0,8 0,1 % Összesen 862,3 EU-27 GNI %-ában kifejezve 1,045% 2004-es árakon

10 2007-2013-as időszak tartalmi keretei
2004. február 18. „általános” bizottsági javaslat = Harmadik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról 2004. június vége „részletes” bizottsági javaslat = jogszabálytervezetek (alaponként) folyamatosan egyeztetések az illetékes tanácsi munkacsoportban (Structural Actions Working Party) 2006. március Trialógus (egyeztetés Elnökség, Bizottság és Parlament között) a jogszabályokról 2006. május Intézményközi megállapodás (IIA) 2006. július jogszabályok végleges elfogadása (EP-ben)

11 A kohéziós politika jövőjére vonatkozó jogszabályok

12 A jogszabály-csomag Általános rendelkezések – 8750/06
Az EP és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) – 8751/06 Az EP és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alapról (ESZA) – 8752/06 A Tanács rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról – 8749/06 Az EP és a Tanács rendelete egy európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) létrehozásáról – 8754/06

13 A Bizottság által javasolt újítások
Kibővült, átcsoportosított pénzügyi keretek Stratégiai megközelítés Végrehajtási rendszer egyszerűsítése Teljesítmény- és minőségközpontúság

14 Pénzügyi keretek szétosztása
Megnövekedett összköltségvetés (308 Mrd EUR) Célkitűzések módosítása Fokozottabb koncentráció a fejlődésben lemaradó régiókra Támogatható területek megreformálása

15 Három célkitűzés (1) 1. Konvergencia-célkitűzés (régi 1. célkit.)
Jogosultak: GDP 75%-a alatt statisztikai konvergencia (phasing out) Ha EU15 lenne, elmaradott lenne Cél: Csökkenteni a leghátrányosabb helyzetűek elmaradottságát – megteremteni a konvergenciához vezető növekedései feltételeket és tényezőket Eszköz: ERFA, ESZA és Kohéziós Alap

16 Három célkitűzés (2) 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (régi 2. és 3. célkit.) Jogosultak: Régiók, melyek nem kedvezményezettek a konvergencia prioritás alatt Természetes konvergencia (phasing in) EU15-ben sem lenne elmaradott, bár 2006-ban 1. célkitűzésű Cél: Hosszútávú versenyképesség és foglalkoztatás megteremtése Eszköz: ERFA és ESZA

17 Három célkitűzés (3) 3. Európai területi együttműködés (INTERREG tapasztalataira építve) Jogosultak: NUTS 3 szintű egységek Cél: Határon átnyúló együttműködések Transznacionális együttműködések Eszköz: ERFA

18 Hova kerül a 307 Mrd. €? Konvergencia régiók 177.8 Mrd. €
'Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás' régiók Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25 12.5 Mrd. € 177.8 Mrd. € 10.38 Mrd. € 38.4 Mrd. € Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók 'Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás' régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett Index EU 25 = 100 68 Mrd. € Kohéziós Alap Forrás: Eurostat

19 Kohéziós politika kereteinek szétosztása
Célkitűzés Megállapodás (Tanács) Konvergencia 81,7% 251,3 Mrd. € Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás 15,9% 48,9 Mrd. € Európai Területi Együttműködés 2,4% 7,5 Mrd. € Összesen 307,6 Mrd. €

20 Stratégiai megközelítés – Programozás egyszerűsítése
Tanács elfogad egy általános stratégiai dokumentumot (Közösségi stratégiai iránymutatások - CSG) Tagállam elkészíti saját politikai dokumentumát (NSRK - nem menedzsment eszköz, KTK megszűnik) Nemzeti és regionális programok (OPk) fő prioritások (prioritási tengelyek) szintjén maradnak

21 Stratégiai megközelítés – végrehajtási rendszer egyszerűsítése
Kohéziós Alap és ERFA összehangolása Közös programozási keret, közös végrehajtás környezetvédelem és közlekedés területén (OP-k részét képezik a KA projektek) Bővülő támogatható területek a Kohéziós Alapnál Közösségi kezdeményezések integrálása a fő programokba Vidékfejlesztési politikához kapcsolódó eszközök összevonása Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Európai Halászati Alap

22 Végrehajtási rendszer egyszerűsítése
Egy programot egy alap finanszíroz ERFA-ESZA keresztfinanszírozás prioritási tengelyenként max. az EU támogatás 10%-áig Program-kiegészítő dokumentumok megszűnnek OP-k tervezése a prioritási tengely szintjén Az intézkedések tervezése, korrigálása szakaszos, illetve folyamatos

23 Teljesítmény- és minőségközpontúság
Nagyobb hangsúlyt kap az értékelés Kifizetések a fő prioritások szintjén (nem intézkedési szinten!) N+2 szabály mindenhol (n+3 kivételként) Elszámolható költségek meghatározása nemzeti szinten Ellenőrzés – proporcionalitás (arányosság) elve alkalmazásával

24 Fontos eredmények a tárgyalások során
Jó közép-európai lobbitevékenység Támogatási intenzitás 80%-ról 85%-ra emeltük! ÁFA elszámolhatóság Vissza-nem térítendő ÁFA elszámolható! Projektek előkészítése (előleg kifizetés, maximális előleg: 35%) Támogathatóság Bizonyos kiemelt prioritásterületek megerősítése, bővítése (városi problémák, KKV, egészségügy, kulturális infrastruktúra, TEN-T-n kívüli utak, lakáskérdés stb.) Megvalósítás minősége és az időbeliség viszonya (n+2) Kivételként ig n+3 szabály! 1. A Bizottság jelentésében megfogalmazott három prioritás valóban megfelelő eszköz az új kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósításához? Az új kohéziós politikának a jövőben valóban a lisszaboni és a göteborgi folyamatokra kell-e elsősorban koncentrálni (limitált számú beruházások)? Megfelelő-e az egyes prioritások Kohéziós Jelentésben megfogalmazott tartalma? Milyen mértékben részesedjenek a „statisztikai hatás” miatt az 1. célkitűzésből kiesett régiók a Konvergencia prioritás phasing-out-jából? Mi történjen a „Természetes konvergencia” miatt kiesők támogatásával (Közép-Magyarország Régió)? 2. Elégséges-e a kohéziós kiadásokra szánt költségvetés (GNI 0,41%-a) a kibővült EU-ban? Megfelelő-e az új pénzügyi perspektívában jelzett kiadási tételek felosztása és egymáshoz viszonyított aránya (elsősorban Competitiveness és Cohesion fejezetek)? Megfelelő-e a kohéziós politika három prioritása (78,5%, 17,2%, 4,2%) közötti pénzügyi allokáció? Megfelelő-e a Kohéziós Alap és Strukturális Alapok egymáshoz viszonyított javasolt aránya (1/3 – 2/3)? 3. Milyen álláspontot képviselünk a Bizottság által javasolt új programozási szempontok kapcsán? Egységes programozási keret (tanácsi, illetve parlamenti jóváhagyással) A program-kiegészítő dokumentumok eltörlése Közös programozási keret a Kohéziós Alapra és az ERFA-ra Elfogadhatóak-e számunkra a Bizottság által javasolt ERFA és ESZA támogatatási területek, beleértve a javasolt átjárhatóságot a két alap között? Elfogadható-e számunkra az egy program egy alap megközelítés? Milyen formában képviselendő az önálló regionális operatív programok kérdése a 2007 utáni időszakban? Mik a Regionális versenyképesség prioritás új metodológiájának (micro-zoning helyett földrajzi és tematikus targeting) következményei? Megfelelőek-e a Területi kooperáció (INTERREG) prioritás alatt felállításra kerülő eszközök?

25 Felkészülés a források fogadására

26 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális Alapok és Kohéziós Alap)

27 Allokáció Magyarország számára
Jogcím MEUR Kohéziós Alap 7.569 Konvergencia 12.621 Közép-Magyarország 1.860 Területi Együttműködés 336 Összesen: 22.386

28 Aktuális feladatok 2004-2006-os időszak programjainak lebonyolítása
Projekt-előkészítés Programozási folyamat ( as időszakra) Intézményrendszer felkészítése, kiépítése

29 Programozás dokumentumai (1)
Közösségi Stratégiai Iránymutatások Európát a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése Több és jobb munkahely

30 Programozás dokumentumai (2)
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret társadalmi-gazdasági helyzet elemzése stratégia meghatározása - átfogó célok, prioritások Operatív Programok (OP-k) azonosítása szervezeti rendszer a strukturális és kohéziós alapok fogadására pénzügyi allokációk az OP-k részére

31 Programozás – ütemezés
2006. nyár - Szabályok / rendeletek elfogadása pénzügyi keretek 2006. nyár(?) - NSRK és OPk hivatalos benyújtása = támogathatóság kezdete 2006. ősz(?) - OPk elfogadása (Bizottság)