Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében

Az előadások a következő témára: "Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében"— Előadás másolata:

1 Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó OKM

2 Az ellátást érintő változások
A felülvizsgálat alapján készített szakvélemények megállapították: a) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-a”) b) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-b”) c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását, Illetve azt, ha az adott gyermek, tanuló vizsgálta a fentiek egyikének meglétét sem alapozta meg. sem

3 viselkedési nehézség, vagy
A pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata - eredmények Felülvizsgált összes gyermek és tanuló (fő) 31200 BTM + N együtt 10213 BTM (Beilleszke-dési, tanulási, magatartási nehézség) 6274 SNI Nincs tanulási/ viselkedési nehézség, vagy rendellenesség sem 3939 SNI-A Kt.121.§ (1) 29/a pont alapján 13242 SNI-B Kt. 121.§ (1) 29/b 7390

4 Az ellátást érintő változások
A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások helyett - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt Sajátos nevelési igényű körbe tartozó gyermekek, tanulók részére – az iskolai fejlesztő foglalkoztatásra való jogosultság jelenik meg.[1] A fejlesztő foglalkoztatásnak a Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére történő – szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerinti - megszervezéséért a nevelési oktatási intézmény vezetője felelős. [2] [1] Kt. 35. § (1) bekezdés [2] Kt. 35. § (4) bekezdés

5 Az ellátást érintő változások
Az „SNI-b” tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 26/B §-a [1] szabályozza: a heti időkeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal; a csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló; A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik. 1] augusztus 21-től hatályos szövegét a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VIII.6.) OKM rendelet állapította meg.

6 Az ellátást érintő változások
Amennyiben a vizsgálat idején tapasztalt állapot, az annak alapján javasolt fejlesztési cél , a fejlesztő terápia, és az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése azonos, az „SNI-a” tanulók részére biztosított egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás, és az „SNI-b” tanulók részére biztosított iskolai fejlesztő foglalkoztatás közös csoportban is megszervezhető. Közös csoport szervezése esetén a fejlesztést – tekintettel a Kt. 30. § (11) bekezdésében foglaltakra - csak gyógypedagógus láthatja el. Az „SNI-b” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.

7 Együttműködés az ellátás megszervezésében
A jogszabályi változás nem érinti az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény történő együttműködés lehetőségét. A Kt. 33. § (11) bekezdése alapján az egységes pedagógiai szakszolgálat, (12) bekezdése alapján pedig az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény kap felhatalmazást a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló feladatok ellátására az utazó szakember hálózat működtetésére. Természetesen elsődlegesen mindig a fejlesztő foglalkoztatásban részesítendő gyermekek, tanulók szakvéleményében meghatározottakat kell vizsgálni, s a fejlesztés formáját, a fejlesztésben résztvevő szakembereket annak megfelelően szükséges kiválasztani, felkérni.