A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere

Az előadások a következő témára: "A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere"— Előadás másolata:

1 A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere
Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Veszprém, szeptember 18.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai
NAT KT HT Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szeptember vége Pedagógiai program/ helyi tanterv október-december

3 A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

4 Változás: Fejlesztési célok „hálózata”
Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

5 Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

6 A műveltségi területek kiemelt közös céljai
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata

7 A műveltségi területek általános jellemzői
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

8 A műveltségi területek szerkezete
Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

9 A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

10 Kerettantervi rendelet (tervezet)
A pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. A kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: a) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, b) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, c) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, d) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, e) a műveltségi területekben meghatározott tantárgyak éves, vagy kétéves óraszámait.

11 Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák

12 Kerettantervek: 1–4. évf. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Választható tantervek Emelt szintű képzéshez: Ének-zene További tantervek: Dráma és tánc Néptánc Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra

13 Kerettantervek: 5–8. évf. Kötelező tantárgyak
Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat (több változat) Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

14 Kerettantervek: 5–8. évf. Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Ének-zene További tantervek: Természettudományi gyakorlatok Hon- és népismeret Dráma és tánc Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Lovaskultúra Pénzügyi és gazdasági kultúra

15 Kerettantervek: 9–12. évf. Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom I. és II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

16 Kerettantervek: 9–12. évf. Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia További tantervek: Filozófia Természettudományi gyakorlat [csak 6 és 8 évf. esetén] Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk

17 Az egyes kerettantervi mappák felépítése
Célok, feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Műveltségterületek és óraszámok A tantárgyi kerettantervek értelmezése

18 A tantárgyi kerettantervek felépítése
A TANTÁRGY NEVE Tantárgyi célok, feladatok A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

19 Kerettantervi szerkezet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

20 Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)
A kerettanterv adaptációja szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával. Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő: a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; az értékelési rendszer kialakítása; a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele 2013. szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

21 A megújuló tanárképzés rendszeréről

22 Az új koncepció alapelemei
A tanárképzés megújításának célja: a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása, a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése

23 Az új szemlélet sarokkövei
a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő – a képzési idő hosszabb szakaszában jelenlévő – pedagógiai-pszichológiai ismeretek, a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő irányított szakválasztás, és képzési tartalom, a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, a tanárutánpótlást garantáló államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

24 Az átalakítás alapvető célkitűzései
Célkitűzések: tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének növelése, a képzési idő és a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.

25 Az új rendszer jellemzői I.
A tervek szerint az osztatlan tanárképzés új rendszerében 10 szakon – köztük a történelmen is – ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. A többi szakon csak egyféle képzés (öt- vagy hatéves) indul. A tervezet szerint a hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. a kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikáció stb.) csak másodikként lehetne felvenni.

26 Az új rendszer jellemzői II.
Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). Az új, duális tanárképzési rendszerben így az első három év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. A gyakorlati év (jelenleg fél év) megduplázódik - 1 év lesz, Ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat.

27 Az új tanárképzés a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, az első és második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követő iskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, ellátják a pályakövetéssel összefüggő tanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer január 1-jétől kerül bevezetésre.

28 Az új tanárképzés előnyei és kritikája
Előnyök: az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, a közös első három év átjárhatóvá teszi az osztott diszciplináris képzést, kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést. Kritikák: az egységes tanárképzési rend megbontása, a kétszakos diszciplináris felkészítés növekvő kreditértéke, a kétszakos diszciplináris felkészítés aránya az általános pedagógia és pszichológia rovására.