Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja.

Az előadások a következő témára: "Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja."— Előadás másolata:

1

2 Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja. Többen fogyasztanak mint termelnek – nem fenntartható

3 Közjó – néhány gondolat Divatos politikai kifejezés manapság. Navracsics: Sose a magáncélt, hanem a köz érdekét nézzük… alapvető elvárás, hogy minden körülmények között a közjót kell szolgálnunk (Veszprém, szeptember 7.) Ellentétet igyekszik kiemelni 2 politikai filozófia között: liberális és konzervatív Amiben egyetértenek: A közjó olyan célok összessége, amelyek a polgárság általános jólétét szolgálják.

4 Közjó – néhány gondolat Ahol eltérő álláspontok vannak: Liberális: a közjó a magánjavak összességéből adódik. Vagyis, az emberek boldogabbak, ha minden egyes ember azt teheti, ami boldoggá teszi. Konzervatív: a közjó túlmutat az egyéni javakon. Az így felfogott közjólét segít az állampolgároknak az egyéni jólétet elérni, de ezen felül önmagában is értéket képvisel. A közjó azoknak a céloknak az összessége, amelyeknek megvalósítására egy közösség tagjai közösen törekednek és együtt érik el a gondolataik megosztásával és közös munkával.

5 Közjó - néhány gondolat A liberális elképzelés vadhajtásaként is értelmezhető az, amit az elmúlt években tapasztalhattunk: hiszen ha az egyéni boldogulás az alapkritérium, nem az egyén és a közösség örök értékeken alapuló boldogulása, akkor a végén az erősebb boldogulása válik alapelvvé, s az egyén társadalmi beágyazottsága meggyengül

6 Közjó a mai Magyarországon A változó politikai környezetben ismét sokat beszélnek a köz javáról. Konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a közmorál, az intézményekbe vetett bizalom javítására, az intézmények hatékonyságának növelésére, a korrupció visszaszorítására – ezek a társadalmi- politikai értelemben vett közjó kereteit – infrastruktúráját - adják Válság: morális és bizalmi, amely meggyengíti ezt az infrastruktúrát, a társadalmi kohéziót Elemzés: Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról: 2009, Közjó és Kapitalizmus Intézet

7 Bizalom

8 Általános bizalom

9 Korrupció – tapasztalat és észlelés

10 Intézményekbe vetett bizalom

11 Elvárások az újraelosztással kapcsolatban

12 Szociális kiadások megítélése

13 Kormányzat szerepe a munkahelyteremtésben

14 Intézményi bizalom

15 Korrupció az egyes intézményekben

16 Kapitalizmusra áttérés támogatottsága

17 Rendszerváltozás nyertesei

18 Hány emberben lehet megbízni

19 Összefoglalás Erőteljes bizalomhiány Nyugat-Európával összehasonlítva Rosszabbnak látjuk a társadalmat és a gazdaságot, mint amilyennek tapasztaljuk Ahol nincs tapasztalat: negatív várakozás. Következmény: kooperáció, együttműködés akadozik A kapitalizmus nagyon népszerűtlen Annak alternatívája, az állam még népszerűtlenebb Igazságszolgáltatás és rendőrség (tulajdon és szerződés védelme)megítélése rossz, de lényegesen jobb mint a többi intézményé

20 Pasztorális lehetőségek A paphoz való viszony – közszereplőhöz való viszony: bizalom építése példával: gyakoroljuk a bizalmat vezetetteinkkel Vonjuk be őket a pasztorális munkába Javaslataikat építsük be az éves tevékenységi tervünkbe Emberileg éreztetni a hívekkel a bizalmat és a megbecsülést Bizalomhiány egymásban: közösségépítés. Bizalomhiány az intézményben (Egyház). Építsük a bizalmat a Szentatyában, a püspökökben és a kollégákban. A hívek szeretik, ha a papok szeretik egymást… Identitásválság: Családpasztoráció: a katolikus családnak újra a társadalom példaadó alapközösségévé kell válnia (mert ma sajnos már nem az)