Költségvetés készítése

Az előadások a következő témára: "Költségvetés készítése"— Előadás másolata:

1 Költségvetés készítése
költségvetési kiírás (árazatlan-tervezői): minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, (konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül)

2 Költségvetés készítése
költségvetési kiírás tartalmazza: a munka (szerkezet) megnevezését (pl. alaptest betonozás) a végrehajtás helyét vagy jellemző méretét (pl. 2,00 m mélységben) a készítendő szerkezetnek és anyaginak minőségét (pl. C10-24/KK) kívánt méretét (pl. 5 cm vastagságban) a szükséges esetekben előírt technológiát (pl. vibrálva és utó kezelve) a végzett munka minőségi osztályának megjelölését (pl. I. osztályú minőségben) valamennyi egyéb megjegyzést, amely a tervező különleges kívánságaira vonatkozik és a kiviteli utasításoktól eltérést jelent.

3 Költségvetés készítése
tétel megjelenési formája: Kiírási rész

4 Költségvetés készítése
A mennyiségek meghatározása méretszámításban meg kell adni költségvetési tételszámot, a felhasznált segédletet (pl.: ÉNK, ÉMIR stb.) kódszámot a tétel rövid megnevezését, a vonatkozó idom jelét és a kiszámítás alapjául szolgáló méreteket. Alapelv: minden szerkezet csak egyszer számolható el.

5 Költségvetés készítése
A mennyiségek meghatározása Idomterv Idomtervet azokról a szerkezetekről kell készíteni, amelyeknek a méretei a tervekből közvetlenül nem olvashatók le. pl.: bonyolultabb földmunkákról, dúcolásról, szádfalazásról az alapozásokról, felmenő falakról, pillérekről, válaszfalakról, külső homlokzati munkákról Az idomterv és a méretkimutatás készítéséhez ismerni kell az elszámolási szabályokat.

6 Költségvetés készítése
Mennyiség beírása

7 Költségvetés készítése
Anyagkivonat: Fontosabb anyagok mennyiségének megállapítására anyagkivonat készül Ez az anyagmegrendelés alapja, de bizonyos esetekben a költségvetés készítéshez is segéd dokumentumként szolgál. A szerkezetek, tételek mennyiségeit a méretszámítás, a szükséges anyagnormákat a norma gyűjtemények tartalmazzák. A mennyiségek és az anyagnormák szorzata (V*na), a szorzatok anyagonkénti összegzése adja az anyagszükségletet.

8 Költségvetés készítése
Árelemzés: tételek egységárainak kiszámítása „kétoszlopos” árséma: Az építési anyagok tétel egységre jutó költsége - anyagegységár Munkaerő Gépek költsége - tétel egységre jutó építési díj

9 Költségvetés készítése
Anyagköltség: közvetlen anyagköltség=na*Áb na- anyagnorma (Tartalmazza az anyagveszteségeket (káló) is.) Áb- ép.helyi utánpótlási ár (beszerzési ár+fuvar, rakodás, deponálás) Építési díj: közvetlen bérköltség=nm*B nm- munkaidő norma B – órabér (alapbér+bérkieg.+pótlékok+közterhek) - GAZDASÁGTAN gépköltség (teljesítmény arányos v. időarányos) időarányos gépktség=ng*Gó ng- gépidő norma Gó- műszakóra egységár építéshelyi általános költségek

10 Költségvetés készítése
építéshelyi általános költségek: építésvezetőségi személyzet bére és közterhei védőételek, -italok, tisztálkodó szerek, védőöltözetek és felszerelések munkahelyi épületek amortizációja, karbantartása és üzemeltetése munkahelyi berendezések (munkapadok , korlátok, jelzések, felszerelések, stb.) munkaterek és keverõtelepek karbantartása, világítás, rezsianyagok, mintavételek, vizsgálatok téli munkavégzéshez kapcsolódó további kiadások

11 Költségvetés készítése
Építési díj meghatározásának módjai: Tk.: old. D=B+G+R R= (B+G)*r% (nagyobb vállalkozás) D=n*Br Br=rezsi óradíj (kis vállalkozás)

12 Költségvetés készítése
Rezsi óradíj: a vállalkozó termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges egy aktív munkaórára vetített összes költsége tartalmazza: személyi jellegű költségeket (munkabér+járulékai), az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket

13 Költségvetés készítése
tétel megjelenési formája:

14 Költségvetés készítése
Beárazás: Tételek anyag, díjköltségeinek számítása: mennyiség * egységár

15 Költségvetés készítése
tétel megjelenési formája:

16 Költségvetés készítése
Árséma: M.o-on kétoszlopos ktv.: anyagköltség építési díj (munkabér+gépköltség) Háromoszlopos: munkabér költségei gépköltség

17 Kivitelezés költségtényezői:
közvetlen költségek: Az építőipari tevékenység önköltsége: Közvetlen anyag költség, Szállítási és rakodási költség, Közvetlen bérköltség, Közvetlen bérek járulékai, Közvetlen gépköltség, Egyéb közvetlen költségek. Az építmény külön költségei: segédszerkezetek közvetlen önköltsége, ideiglenes melléképítmények közvetlen önköltsége, felvonulás közvetlen önköltsége, különleges körülmények miatti többletek közvetlen önköltsége Ezek tételesen elszámolhatók Az építményre közvetlenül

18 Költségvetés készítése
Közvetlen költségeken kívüli költségtényezők: (a vállalkozás általános költségeiből az építményre eső költségek %-ban meghatározva) Anyagigazgatási költségek (raktározás költségei) Pótlékok, felárak (különleges körülmények miatt) Bruttó fedezet (vállalkozás általános költségei) Tartalékkeret (többletmunkák fedezete) Árkockázati fedezet (infláció, anyagárváltozás) Költségtérítések (építtetőnek nyújtott egyéb szolg.) Ideiglenes melléklétesítmények (lehet külön ktv.)

19 Költségvetés készítése
Összesítés, tagolás: Munkanemenkénti összesítés anyag, díj bontásban Fejezetenkénti összesítés alépítményi-, építőmesteri munkák stb. Létesítményenkénti összesítés Főösszesítő

20 Vállalkozói díj 191/2009. korm.r. alapján magában kell foglalnia:
a) a közvetlen költséget: az anyagköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, közvetlen gépköltséget az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, b) a fedezetet, ennek keretében: a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket, a tervezett nyereséget.

21 Megtakarítási lehetőségek
Anyagköltségeknél: veszteségek (káló) csökkentése gondos anyagkezelés (egységrakat, gépi rakodás stb.) kedvezőbb árú beszerzési forrás előre- (áremelés előtt), ill. nagytételben vásárlás fuvarköltség csökkentése - rövidebb szállítási útvonal

22 Megtakarítási lehetőségek
Béröltségeknél: gépesítés (élőmunka csökkentése) egyszerű technológiák alkalmazása (kevesebb szakmunka) jó szervezés, helyszíni irányítás (folyamatos munkavégzés, állásidők minimalizálása) belső szállítási távolságok minimalizálása Gépköltségeknél: gazdaságos üzemeltetésű gépek alkalmazása TMK (saját gép esetén) gazdaságos gépkihasználás (jó szervezés, állásidők csökk.)

23 Megtakarítási lehetőségek
Általános (rezsi) költségeknél: építési idő lerövidítése minimális adminisztrációs létszám gazdaságos gépjármű használat, utazások kiküldetések csökkentése gazdaságos rezsianyag, fogyóeszköz felhasználás építés időszakának helyes megválasztása (időtervezés) Fedezetnél: jó minőségű termék (garanciális kötelezettségek csökk.) szigorú pénzügyi gazdálkodás (forgóeszköz hitel nélkül)