Interkulturális mentorálás

Az előadások a következő témára: "Interkulturális mentorálás"— Előadás másolata:

1 Interkulturális mentorálás
Artemisszió Alapítvány

2 Artemisszió Alapítvány
Az Artemisszió Alapítvány céljai: a különböző kulturális, etnikai és társadalmi csoportok közötti párbeszéd és közeledés erősítése, a kölcsönös megértés elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának támogatása, a nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolatok erősítése, interkulturális képzési programok, képzési anyagok és módszertan kifejlesztése és terjesztése. Az Alapítvány kiemelten fontosnak tartja a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok - munkanélküliek, kistelepüléseken élők, romák, bevándorlók - bevonását, esélyegyenlőségük növelését és a kirekesztés elleni küzdelmet.

3 Programjaink Ifjúsági projektek Társadalmi integrációs projektek
Önkéntesség és szakmai gyakorlat Társadalmi integrációs projektek Equal- menedékkérők Interkulturális képzések Tanárok, szociális munkások, köztisztviselők, fiatalok Innovációs projektek Kutatás, kísérleti projektek

4 Mentorprogramok: Kinek is?
Mentorálás: új fogalom – változatos célok, célcsoportok, tevékenységek Van olyan mentorprogram, amelyik a mentorált iskolai beilleszkedését, van amelyik a munkaerő-piaci elhelyezkedését, van amelyik digitális kompetenciáinak növelését tűzi ki célul. A mentorálási programok sokszínűségét tovább növeli, hogy különböző célcsoportokat szólítanak meg, így találunk mentorálási programokat hátrányos helyzetű fiatalok, munkanélküliek, romák, idősek, hazánkba érkező külföldi fiatalok részére.

5 Interkulturális mentorálás: Miért is?
Bár minden társadalom kulturálisan heterogén, Magyarországon a globalizáció térnyerésével egyre inkább megnőtt az igény az interkulturális mentorálásra. Hiszen hazánkba is egyre több migráns érkezik tanulni, munkát vállalni, egy új országot megismerni. Bár ezek a csoportok gazdasági, szociális, kulturális jellemzőikben nagyban eltérnek egymástól, általánosságban elmondható, hogy minden Magyarországra érkező külföldi nem rendelkezik azzal a kulturális tudással, amely őt a amely őt a társadalmi folyamatok, intézmények, rendszerek megértésében segítené és gyakran nehezére esik olyan fórumokat, lehetőségeket találni, ahol ezt az új tudást megszerezhetné. Mindemellett az otthoni szociális hálóból kiszakadván hiányoznak lehetőségeik és kompetenciáik arra, hogy új szociális hálót építsenek fel- különös tekintettel a többségi társadalom tagjaira.

6 Interkulturális mentorálás: kinek is?
Fontos kiemelni, hogy interkulturális mentorálás, tanulás nemcsak a Magyarországra érkező külföldiek számára hasznos, hiszen a többségi társadalom elvárásaitól eltérő kulturális tudás, alacsony kapcsolati tőke szociálisan hátrányos helyzetű, illetve kisebbségi (főként roma) csoportokról is elmondható. Így az interkulturális mentorálás potenciális célcsoportjai az alábbiak: - külföldiek o mobilitási projekteken résztvevő fiatalok o menedékkérők o menekültek o gazdasági migránsok, külföldi vállalatok dolgozói o expat hozzátartozók - kisebbségek - szociálisan hátrányos helyzetű csoportok

7 A probléma jellege Két fő célkitűzés:
hozzásegítse a mentoráltat az interkulturális tanuláshoz, fejlessze a mentorált interkulturális kompetenciáját segítse mentorált beágyazódását az új környezetbe, segítse a kapcsolatok kialakítását a (többségi) társadalommal Célok- Tudatos választás eredménye

8 ESET I Környezetváltás, beilleszkedés a helyi közösségbe
A legnagyobb nehézséget az itt tartózkodásom alatt a barátok szerzése jelentette. Mivel idősebbekkel foglalkozom a munkahelyemen és családos emberekkel dolgozom együtt, így nehéz volt hozzám hasonló, korombeli és hasonló érdeklődési körrel rendelkező fiatalokat megismernem.

9 ESET II Interkulturális konfliktus
Alapvetően a munkával kapcsolatban voltak olyan érzéseim, hogy nem egy úton gondolkodunk, hogy nem értik azt, ha én gyorsabb tempóban próbálok valamit elvégezni, majd elmenni előbb a munkahelyről, ha nem érek be pontosan 10:00-ra, de ott vagyok még 5 után is. Úgy éreztem, hogy mindez akkor csúcsosodott ki, amikor nem akartam egy munkát félbehagyni, nem 1 órakor indultam el ebédelni, hanem fél 2 – kor és ehhez mérten fél három előtt pár perccel értem vissza. Ekkor fagyos hangulat fogadott, a munkatársak nem néztek rám, a főnök pedig nagyon furcsa hangvételben közölte, hogy az ebédszünetem a szerződésben egy és két óra között van rögzítve, amennyiben ezen változtatni szeretnék, előbb vele és a másik főnökkel kell egyeztetnem…ezek után napokig gondolkoztam rajta, hogy megkérdezzem, hogy tényleg ekkora probléma-e ez, hiszen ugyanígy 60 percnyi szünetet jelent, mért kell megalázó helyzetbe hozni és bűntudatot kelteni…

10 Igény a mentorálásra (kinek fontos?)
Mobilitási program kötelező eleme – mentoráltak és mentorok csatlakozása nem önkéntes Ugyanakkor belső motiváció is jellemző mind a mentorok, mind a mentoráltak részéről

11 Gyakorlati megvalósulás
egyéni mentorálás szóbeli, írásbeli értékelések (verbális, nem verbális) a projekt során (struktúráltan a projekt elején, közepén és végén) beszélgetés: gátak feloldása, a helyzet közös megértése folyamatos figyelem, problémák elemzése folyamatos visszajelzést folyamatos pozitív megerősítés, dicséret programok szervezése, bevonás a helyi közösségbe (magyar fiatalok, stb.)

12 Szervezeti háttér Formális szervezeti háttér – mentori munkakör
Nagy szabadságfok kevés formalizáltság Beszámolási kötelezettség (szervezet és támogató) Professzionalizáltság Képzett segítők- nagy tapasztalattal Szupervízió Képzések és hatékonyság értékélése – fejlesztendő területek