A sztrájkok szociológiai megközelítése

Az előadások a következő témára: "A sztrájkok szociológiai megközelítése"— Előadás másolata:

1 A sztrájkok szociológiai megközelítése
Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. április 13.

2 Konfliktusok I. Nulla összegű, osztatlan tétű
érdekellentétre épül „kizárólagos győzelem” vs. „kizárólagos vereség” a nyereség nem osztható alapkonfliktus a felek teljes polarizálódásával jár nincs kölcsönösen kielégítő megoldás a felek célja egymás megsemmisítése Nulla összegű, osztható tétű nem jár teljes polarizációval az erőforrások elosztására irányul stratégiai kérdések

3 Konfliktusok II. Közös problémák: Nem zéró összegű játszmák: Fő cél:
Nehezen feloldhatók Egyazon erőforrásért folynak Megoldás: erőforrások bevonása Nem egymás, hanem egy harmadik fél kárára nyereség Lehetővé válik az együttműködés Veszteségek és nyereségek megosztása, kompenzálás Nem zéró összegű játszmák: „tárgyalási csomag”: Pl: a bérvitában elszenvedett munkavállalói részveszteségeket (engedményeket) kompenzálják a munkafeltételek más területein megszerzett előnyök Fő cél: Nem a konfliktusok elkerülése, hanem a szükségszerűen felmerülő és újratermelődő konfliktusok megoldása

4 Harmónia és Konfliktus elmélet
Harmónia elmélet: Folyamatos harmóniára törekvés Konfliktus = rossz, megszüntetendő DE!  konfliktusok eltusolása  struktúra megmerevedése , reagálási képesség elsorvadása, stb. Konfliktus elmélet: A konfliktusok a fejlődés hajtóerői Rendelkeznek értékteremtő funkcióval Konstruktív konfliktus

5 Konfliktusok konstruktív funkciói
Elkerülhetővé teszik a rendszer stagnálását Energiákat szabadítanak fel, cselekvésre ösztönöznek Integrál, és hozzájárul az identitásképzéshez Megkönnyíti a normák megújulását Növeli az áttekinthetőséget és a kohéziót Új felismerésekhez vezet Teszt funkció: a másik fél szándékainak és magatartásának felmérése

6 Munkahelyi konfliktus
Egy adott munkaszervezetben: a munkavállalók, csoportok egymás közötti, a munkavállalók és a vezetés, a tulajdonos közötti viszonyokból, a munkavégzés feltételeinek, követelményeinek, szabályainak, a munkaszervezet szociotechnikai rendszerének eltérő megítéléséből fakad.

7 Munkaügyi konfliktus A munkaügyi konfliktus
A munkaügyi kapcsolatok különböző, ellentétes érdekű vagy az érdekközösség által egymásra utalt szereplői között a munkaszervezetben, vagy a szervezeteik között felmerült, a munkaviszonnyal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban lévő nyílt (manifesztálódott) vagy rejtett (látens) ellentét. A munkaügyi kapcsolatok lényegi eleme: tükrözi a munkavállaló és a munkáltató érdekeinek különbözőségét. Nyílt: ha a felek elismerik a konfliktus létét, és annak nyílt akcióval hangot adna Rejtett: a munkavállalók magatartása nem nyílt ellenakcióként jelenik meg.

8 Munkaügyi viták Azok a munkaviszonnyal összefüggő intézményes konfliktusok, amelyek egyrészről a munkáltatók, illetve érdekképviseleteik, másrészről a munkavállalók illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezetei között keletkeznek. Nem terjed ki a látens munkaügyi konfliktusokra. Vita esetén: Konfliktus áll fenn A konfliktus alanyai között létrejön a kapcsolatfelvétel, az álláspontok kinyilvánítása és azok összeütköztetése A konfliktus megoldásának kísérlete a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek pozíciói által meghatározott módon, a hozzájuk kapcsolható eljárásokon keresztül, intézményesített formában.

9 Munkaügyi viták típusai
Egyéni munkaügyi vita: Tömeges létszámleépítés Kollektív munkaügyi vita Érdekképviseleti szervek és munkavállalói csoportok között Egyéni jogvita Egyéni, munkaviszonyból eredő jogviták Kollektív jogvita Érdekképviseleti szervek jogvitái Kollektív érdekvita Gazdasági vagy „alkuviták”

10 Munkaügyi viták megoldása
Adjudikálás Bírói eljárás Munkaügyi, szak bíróságok Egyéni és kollektív jogviták Konsziliálás Egyeztetés vagy békéltetés Békéltető A felek feladata a megoldás megtalálása Mediálás Békéltetéshez hasonló De itt a békéltető/közvetítő is felajánlja rendezési javaslatát Arbitrálás Döntésbíráskodás Független, harmadik fél Jogerős döntésre képes

11 Direkt akciók, nyomásgyakorló eszközök
Szakszervezetek, munkavállaló csoportok, valamint a munkáltatók által alkalmazott, általában legitim nyomásgyakorló eszközöket, intézményeket értjük. Legalapvetőbb formái a sztrájk és a munkáskizárás. Még: bojkott; sztrájkőrség állítás; demonstráció; tüntetés; blokád

12 Sztrájk I. Eredete Strike (üt, csap, odavág) „to strike work” Több, munkaviszonyban álló munkavállaló által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetést jelent, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a munkavállalók távol maradnak munkahelyüktől. A nyomásgyakorlás a munkaáltatónak okozott gazdasági veszteségben (gazdasági hátrányban) fejeződik ki.

13 A sztrájk ILO fogalma Arányosság elve: a sztrájk által a munkáltatónak okozott gazdasági hátrány mértékének – nagyságrendben és értékben – illeszkednie kell a sztrájkfelhívásban megfogalmazott munkavállalói követelések súlyához.

14 A sztrájk típusai – irányadó cél szerint
„harci” vagy „bér” sztrájk: alapsztrájk, amelynek jogszerűsége általánosan elismert Hatásköri sztrájk: szakszervezetek közötti hatalmi sztrájk Hatalmi sztrájk: munkavállalóval szembeni érdekérvényesítés Szolidaritási sztrájk Szocio-gazdasági sztrájk Figyelmeztető sztrájk: rövid, átmeneti, a harci sztrájk ígéretével Demonstrációs sztrájk: igazságtalan intézkedéssel szembeni munkavállalói tiltakozás „Fordított” sztrájk Politikai sztrájk

15 A sztrájk típusai – kontroll, irányítás szerint
„Vad” sztrájk: Spontán, nem áll mögötte szakszervezeti irányítás/sztrájkalap A szakszervezet által nem támogatott/nem engedélyezett sztrájk Szakszervezeti, irányított (szervezett) vagy legális sztrájk: Általában szakszervezeti sztrájkpolitika alapján jön létre, a szakszervezet jóváhagyásával folytatott sztrájk

16 A sztrájkok típusai – terjedelem szerint
Általános sztrájk: a munka teljes beszüntetésére Általános (politikai) sztrájk, politikai tömegsztrájk Teljes sztrájk: lehatárolt területen teljes munkabeszüntetés Részleges sztrájk Rész: csak a szervezet egy részében Súlyponti: csak a főbb területeken Csoportos: két vagy több szervezeti egység

17 A sztrájk természete, irányadó jellege szerint
Védő sztrájk: a munkaadó valamely intézkedésével szembeni munkavállalói elégedetlenség miatt keletkező sztrájk. Támadó sztrájk: kezdeményező, követelő Szolidaritási, rokonszenv (szimpátia): más munkavállalók követeléseinek támogatására

18 A sztrájkok típusai – szervezési forma szerint
Gördülő sztrájk: a technológiai folyamat kulcspontjaiban „tovagördülő” időpontokban leállás Változó sztrájk: egyik részlegben befejeződik, másikban kezdődik „Gombnyomásos” sztrájk: több helyen, azonos időpontban „Buzgósági” sztrájk: bürokratikus szabályok, előírások teljes körű, pontos betartására épülő „precíziós” sztrájk Munkalassító sztrájk: a munkafolyamat tudatos lassítása

19 A sztrájkok típusai – szervezeti forma szerint II.
„Meglepetés” sztrájk: rövid idejű, váratlan Ülősztrájk: munkahelyen tartózkodnak Okkupációs sztrájk „Túlóratilalom”

20 Köszönöm a figyelmet!