Számvitel szigorlat mintapélda

Az előadások a következő témára: "Számvitel szigorlat mintapélda"— Előadás másolata:

1 Számvitel szigorlat mintapélda
Black Mamba – 2. rész

2 Elemzés A) Likviditás Pontszám: kb. 10%

3 Lényeges „körülmények”
Fél éves időszakkal kell dolgozni (180 nap) Kétféle anyag van: értékesítésre szánt, termelésre használt Likviditási sor: Termelési anyag Befejezetlen teremelés Késztermék Vevők Pénz Értékesített anyag

4 Forgási idő (befejezetlen) = 75 – 17 – 25 = 33 nap
Lépések… 1. lépés: Vevők forgási ideje: 2. lépés: Befejezetlen termelés forgási ideje: Befejezetlen termelés likviditás idő – Forgási idők (Kt., Vevő) Forgási idő (befejezetlen) = 75 – 17 – 25 = 33 nap

5 Lépések… Késztermék napi átlagos csökkenése (kiszámlázás):
eFt/180 nap = 750 eFt/nap Ezek alapján sorolható vevők késztermék befejezetlen termelés

6 Lépések… Anyagok záróegyenlegéből…
Értékesítésre szánt: eFt Termelésre szánt: eFt (maradékelv) Értékesítésre szánt anyagból azonnal vevő lesz (párhuzamosan a késztermékkel). Termelésre szánt anyagból befejezetlen termelés lesz. KÉT ÁGON KELL SOROLNI

7 Lépések… Forgási idő (értékesítési anyag):
Forgási idő (termelési anyag): 100 nap – 75 nap = 25 nap

8 Sorolás… Forgási idők Vevők: 17 nap Késztermék: 25 nap
Befejezetlen termelés: 33 nap Anyagok Értékesítési célú: 10 nap (közvetlenül a vevő után) mert Termelési célú: 25 nap

9 Végeredmény… Fokozat/ Vagyon Vevő Késztermék Befejezetlen
Anyag (termelési) Anyag (értékesítési) Likvid eszköz --- 01 – 10 nap 10×1200= 12 000 11 – 20 nap 7×1200= 8 400 3×750= 2 250 3×500= 1 500 21 – 50 nap 22×750= 16 500 8×700= 5 600 7×500= 3 500 51 – 70 nap 20×700= 14 000 71 – 100 nap 5×700= 25×1000= 25 000 101 naptól Összesen 20 400 18 750 23 100 5 000

10 Részleges megoldás  Hf.
B) Ár számítás Részleges megoldás  Hf.

11 Támpontok Mi a szűkített önköltség?
Visszaesés esetén mi lehet az árazás alapja? (Direct costing) Mi jöjjön ki?  a) árbevétel: 952 eFt b) ár: 40 eFt/db (direct costing)

12 Időigény: Kb. 0,5 óra Pontozás: Kb. 16%
4. feladat Alapoz6 Időigény: Kb. 0,5 óra Pontozás: Kb. 16%

13 1. gazdasági esemény Zárt Rt. alapítása: alaptőke jegyzett tőke lesz bejegyzés után Alaptőkén felüli vagyoni hozzájárulás (ázsió) a tőketartalékba helyezendő bejegyzés után 1/a Alaptőkére vagyoni hozzájárulás teljesítése T3. Elszámolási betét K4. Jegyzett, de… 1/b Ázsió befizetése T3. Elszámolási betét K4. Jegyzett, de…

14 2. gazdasági esemény Ügyvédi munkadíj alapesetben igénybevett szolgáltatás DE!!! A számviteli politika szerint aktiválják Alapítás… kapcsolódó tétele a lekötött tartalék 2/a. Ügyvéd számlája alapítás költségeiről T1. Alapítás… K4. Szállítók 1 000 T4. Előzetes áfa K4. Szállítók 250 2/b. Le nem írt Alapítás…-ra lekötött tartalék képzése T4. Eredménytartalék K4. Lekötött tartalék

15 3. gazdasági esemény Apport értéke: apportlista szerinti érték
Könyvvizsgáló záradéka szükséges Áfa lenne (most nincs) A behozott telket később ÉRTÉKESÍTENI FOGJA (ez a tevékenysége) STK nem lehet (nem az Rt. gyártotta) ezért ÁRU 3. Apport behozatal (telek) T2. Áruk K4. Jegyzett, de…

16 4. gazdasági esemény Bevitte a cégbíróságra az iratokat:
Ekkor nem könyvelünk semmit („csak” a jogi procedúra indul meg) Akkor könyvelhetünk, ha a cégbíróság bejegyzi a céget, vagy elutasítja a bejegyzést

17 5. gazdasági esemény Tervek a telken felépítendő ingatlanról
Az ingatlant eladjuk a vevőinknek (STK) Nem beruházás, hanem költség 5. Épülethez kapcsolódó tervek T5. Igénybevett szolg. K4. Szállítók T4. Előzetes áfa K4. Szállítók

18 6. gazdasági esemény Hatósági díj  egyéb szolgáltatás
STK-hoz kapcsolódik, tehát költség 6. Hatósági díj megfizetés T5. Egyéb szolgáltatás K3. Elszámolási betét 7 500

19 7. gazdasági esemény Cégbejegyzés
Rendezendő témák zárlati tételek előtt jegyzett tőke tőketartalék (most van ez is) 7. Cégbírósági bejegyzés T4. Jegyzett, de… K4. Jegyzett tőke T4. Jegyzett, de… K4. Tőketartalék

20 Zárlati tételek Úgy kell zárni, mintha év vége lenne écs (alapítás)
STK ÁV (az épülő ház) Költségnemek átvezetése 8. számlaosztályba Ráfordítás (8.) és AST (58.) számlák zárása Mérlegszámlák zárása most nem kell

21 Zárlati tételek (Alapítás…)
Z1./ Alapítás écs-je (1000×0,2/12/2) T5. ÉCS leírás K1. Alapítás… écs 8,3 Z2./ Kapcsolódó lekötött tartalék rendezése T4. Lekötött tartalék K4. Eredménytartalék 8,3

22 Zárlati tételek (STK) STK „év végi” értéke Tervek: 35 000
Hatósági díj: Összesen: Z3/ STK ÁV könyvelése T2. Befejezetlen term. K5. STKÁV

23 Költségszámlák zárása (8-ra)
Feladat: 5-ös számlákról átvezetés (átvezetési számla indokolt) Z4/ Átvezetés költségnemről T8. Igénybevett szolg. ráf T8. Egyéb szolg. ráf T8. ÉCS ráf ,3 K59. Költségnem átv ,3

24 AST és ráfordítás számlák zárása
AST  5. számlaosztály Közvetlenül az MSZE számlára zár AST számla zárása T 5. AST átvezetés K4. MSZE Ráfordítások zárása T 4. MSZE K 89. Ráfordít ,3 átvezetése

25 Előtársaság mérlege (saját tőke)
Jegyzett tőke = cégbíróságon bejegyzett Jegyzett, de… Alapításkor pénz K Apport K Ázsió K Bejegyzés T Ázsió T Mérlegérték T

26 Előtársaság mérlege (saját tőke)
Tőketartalék: eFt (ázsió) Mérleg szerinti eredmény: STK ÁV (+) Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások ÉCS leírás ,3 Összesen ,3

27 Előtársaság mérlege (saját tőke)
Eredménytartalék: Lekötés miatt: (T) Feloldás (écs): ,3 (K) Lekötött tartalék: Lekötés miatt: (K) Feloldás (écs): ,3 (T)

28 Előtársaság mérlege (saját tőke)
D. Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de… Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék 0 (…) MSZE

29 Előtársaság utáni gazdasági események
Még teljesítendő összeg: – – (€-ban) = Eurós teljesítés: 4e€ × 252 = 1 008 8a/ Forint befizetése T3. Elszámolási betét K4. Jegyzett, de 8b/ Eurós teljesítés T3. Devizabetét K4. Jegyzett, de… 8c/ Elengedett túlfizetés (kötelezettség) T4. Jegyzett, de… K9. Rendkívüli bevétel 8

30 Kispéldák – I. A: Nem! Az 500 eFt veszteség értékvesztés lesz! B: 
3a) Egy gazdálkodó elhatározza, hogy alkalmazza a valós értékelés szabályait (az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra is). Eddig (még) nem számolt el értékelési különbözetet. Négy olyan részesedést azonosított, amelyek valós értéke a könyvekben szereplő értéktől eltér. Egy kereskedési célú pénzügyi instrumentumnál a valós érték a könyv szerinti értéket 1 000 eFt-tal meghaladja. Egy értékesíthető pénzügyi instrumentum valós értéke a könyv szerinti értékét 2 000 eFt-tal meghaladja, egy másik értékesíthető instrumentumnál viszont a valós érték a könyv szerinti értéknél 500 eFt-tal kisebb. Egy lejáratig tartott pénzügyi instrumentum kapcsán a valós érték 4 000 eFt-tal haladja meg a könyv szerinti értéket. A szóban forgó instrumentumokra értékvesztés, értékhelyesbítés nem volt. A fenti adatok alapján… A) a társaság 1 500 eFt valós értékelés értékhelyesbítést passzivál. B) a társaság 2 000 eFt valós értékelés értékhelyesbítést passzivál. C) a társaság a pénzügyi műveletek egyéb bevételén 3 000 eFt-ot ismer el (könyvel a követel oldalra). D) a lejáratig tartott instrumentumra elszámolt értékelési különbözet + 4 000 eFt. E) az időszaki eredményhatás (csak ezekből a tételekből) eFt. Helyesen A: Nem! Az 500 eFt veszteség értékvesztés lesz! B:  C: Nem! 2 000! B D: Lejáratig tartottra NEM lehet E: PMEB ; Értékvesztés – 500  E

31 Kispélda – II. D Helyesen A) 10 599,5 B) 6 365 C) 7 932,5 D) 8 345 E)
3b) A vállalkozás 20X1. július 1-jével a következő immateriális javakat vette állományba: be nem fejezett kutatás fejlesztés 2 500 eFt értékben, a kutatást (várhatóan) jövőre kezdik meg leírni (jövőre fejeződik be a kutatási téma), átszervezés 7 000 eFt értékben, saját fejlesztésű (sikeresen elkészült) szoftver 2 700 eFt értékben. Az immateriális javakra egységesen 33%-os lineáris écs-t érvényesít a vállalkozás. Mekkora a fenti tételekből fakadó lekötött tartalék értéke 20X1. december 31-én? Helyesen A) 10 599,5 B) 6 365 C) 7 932,5 D) 8 345 E) 1 675 Lekötött tartalék = 2 500 (még nem kezdtük el elírni) + (7 000 – 7000*0,33/2) = 2   845 = 8 345 D

32 Kispélda – III. 3c) A vállalkozás a bankjától 5 000 eFt hosszú lejáratú hitelt vett fel január 1-jén, amelyet évi 10% kamat terhel. A hitelt egy épület megvásárlásához igényelte a társaság. Az ingatlan üzembe helyezése dec. 31-ig nem történt meg. Törlesztés (összege eFt évente) és a kamatfizetés évente december 31-én esedékes. A törlesztés és a kamatfizetés rendben megtörtént december 31-én. A társaság december 31-i beszámolójában a fenti ügyletből fakadóan… A) az egyéb hosszú lejáratú hitelek soron szerepel 4 000 eFt. B) a beruházási és fejlesztési hitelek soron szerepel 3 000 eFt. C) a rövid lejáratú hitelek soron szerepel 1 000 eFt. D) a passzív időbeli elhatárolások soron szerepel 500 eFt. E) a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között szerepel 500 eFt. Helyesen 5 000 eFt (felvett hitel januárban) – 1 000 (törlesztés) – 1 000 eFt (átsorolás rövidbe) = 3 000 eFt; Kamat az ingatlanra kerül! B C

33 Kispélda – IV. B ELÁBÉ: 1000 * 0,5 = 500 Árrés: 500 * 0,3 = 150 C
3d) Egy vállalkozás áruiról áfát is tartalmazó fogyasztói áras nyilvántartást vezet. Az áru számla egyenlege 1 000 eFt, az árrés pedig 30%. Az árut terhelő áfa 25%. Mit könyvelhet a vállalkozás, ha az árukészlete felét eladja? Szöveg T számla K számla eFt A) Áru kivezetése értékesítés miatt 8. ELÁBÉ 2. Áruk fogyasztói áron 400 B) Áruk kivezetése értékesítés miatt 500 C) Árrés 2. Áruk árrése 150 D) Árrés 120 E) Áru kivezetése Helyesen B ELÁBÉ: 1000 * 0,5 = 500 Árrés: 500 * 0,3 = 150 C

34 Kispélda – V. Befektetési CF: 150/2 = 75 A D Helyesen
3e) A cash-flow összeállításához a következő adatokat ismerjük. A társaság adózás előtti eredménye: eFt Az eredmény javára véglegesen átvett pénzeszköz 50 eFt, Elszámolt écs 70 eFt, Az időszak során 150 eFt-ért értékesített számítógép könyv szerinti értéke: 120 eFt. A vételár fele befolyt. Nyitó vevőállomány: 100 eFt, záró vevőállomány: 200 eFt. Nyitó szállítóállomány: 15 eFt, záró szállítóállomány: 150 eFt (nem tartalmazza a befektetett eszközök vevőit). Fizetendő társasági adó 126 eFt. Az adót még nem fizették ki. Adófizetési kötelezettség értéke az év elején: 0, az év végén 126 eFt. Az itt ki nem emelt tételek értéke (állományváltozása) nulla. A fenti adatok alapján… A) A működési cash-flow értéke 725 eFt B) A működési cash-flow értéke 690 eFt C) A befektetési cash-flow értéke 30 eFt D) A befektetési cash-flow értéke 75 eFt E) A befektetési cash-flow értéke 105 eFt Helyesen Befektetési CF: 150/2 = 75 Működési CF: 700 (Aee) – 50 (átvett pénz) + 70 (écs) – 126 (adó) (kötelezettség) – 100 (vevő ÁV) (szállító ÁV) – 30 (bef. eszk értékesítésének eredménye) = 725 eFt A D