Korai felismerés, gyermek-re/habilitáció

Az előadások a következő témára: "Korai felismerés, gyermek-re/habilitáció"— Előadás másolata:

1 Korai felismerés, gyermek-re/habilitáció
Nyuli Krisztina gyógypedagógus Országos Gyermekegészségügyi Intézet Herceghalom 2011. április 26.

2 „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program
I.cél: Az újszülöttek életminőségének javítása, a koraszülöttek és fejlődési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése. I/8.A korai fejlesztés és habilitáció kapacitásának fejlesztése... - PIC/NIC-ben fejlődésneurológiában jártas szakemberek. I/14.:A fejlődésneurológiai diagnosztika, terápia módszereit, protokolljait bemutató új típusú oktatási anyag (CD-n) az érintett szakemberek részére - orvosok, gyógypedagógusok, védőnők gyakorlati képzésében a fejlődésneurológiai ismeretek kötelezőek. VIII. cél: Régiónként komplex gyermek-rehabilitációs ellátás kialakítása, a feltételek megteremtése. (ágylétsz., szakember) - DEOEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék – Dr. Vekerdy Zsuzsanna

3 A gyermek-egészségügyi (orvosi) re/habilitáció
A gyermek-egészségügyi (orvosi) rehabilitáció korai életkorban (a funkciózavar felismerését és kivizsgálását követően azonnal) megkezdett és tartósan végzett komplex rehabilitációs tevékenység, amelyben az érzékszervi, idegrendszeri, mozgásszerveket érintő és belszervi károsodások ill. rendellenességek okozta funkcionális zavarok elhárítása, a szövődmények kivédése és terápiája történik. A tevékenység célja a hibás funkciók korrekciója, a komplikációk prevenciója és a fejlődés normális irányba terelése. (A Rehabilitációs Szakmai Kollégium meghatározása)

4 A gyermek re/habilitáció jellemzői I.
A gyermek re/habilitáció minden olyan kórállapotban szükséges, amely fogyatékosságot okoz, amennyiben nemcsak palliatív vagy szupportív kezelés szükséges, és a rehabilitációs perspektíva fennáll. Ezek: - a veleszületett és szerzett idegrendszeri károsodások (beleértve a neuromuscularis betegségeket), - krónikus obstruktív és restriktív légzőszervi betegségek, - traumát, polytraumát követő állapotok, - égés, - végtagfejlődési rendellenességek, - csont-kötőszövet-izületi betegségek, - bizonyos endokrin, nefrológiai és kardiológiai kórképek, - onkológiai ellátást követő állapotok, - transzplantációt követő állapotok, - immundeficiens kórképek, - eddig fel nem sorolt típusú fejlődési rendellenességek.  (A Rehabilitációs Szakmai Kollégium meghatározása)

5 A gyermek re/habilitáció jellemzői II.
A fogyatékosság specifikumának megfelelő állapotfelmérő eszközökön, az ennek megfelelő, adott esetben műszeres kezeléseken és az eredmény felmérés sajátos eszközein kívül a gyermek rehabilitáció sajátossága a szülő aktív bevonása a rehabilitációs team munkájába.* A szakorvosok mellett a különböző terápiás szakemberek részvétele is szükséges: gyógytornász, konduktor, mozgásterapeuta, gyógypedagógus, pszichológus, foglalkoztató terapeuta, dietetikus, szociális munkatárs, szakasszisztens Az életkori sajátosságok miatt a rehabilitációs teamnek lehetőleg legyen pedagógus tagja (óvoda-, v. gyógypedagógus vagy tanár), és a foglalkozás gyermekbarát környezetben történjék. *A Rehabilitációs Szakmai Kollégium meghatározása)

6 A fogyatékosság megjelenése
egyértelmű esetek: veleszületett fejlődési / kromoszóma rendellenességek „rizikó” esetek: koraszülöttek - kp. idegrendszer, légzőszerv, fertőzés, anyagcsere, keringés gyermekkorban kialakuló esetek: traumák, daganatok, gyulladásos betegségek, ... rutin vizsgálat során „véletlenül” felismert esetek védőnők és háziorvosok szerepe!!! (m. levél)

7 A felismerést követő feladatok
Re/habilitációs terv készítése Minél korábban indul a kezelés annál alakíthatóbb, plasztikusabb állapotban képes jó irányba terelni a gyermek hiányzó vagy kóros irányt vett működéseit (koraszülöttek és újszülöttek esetében kiemelkedően fontos!). Speciális terápiák Ortézis / protézis ellátás, fizioterápia, egyéb mozgásterápiák, pszichoterápia, logopédia, gyógyúszás, gyógylovaglás, stb. Átfedések vannak az ambuláns ellátás egészségügyi és pedagógiai tevékenységei között. Nem megoldott az ágazatok koordinálása és egységes finanszírozása, ezért az összekapcsolódások esetlegessé válhatnak. Így előfordulhat pl., hogy az egészségügyi rehabilitáció, mint műtét és a felépülés kísérése megtörténik, de elmarad a további (gyógy)pedagógiai rehabilitáció.

8 Országos Gyermekegészségügyi Intézet
„A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában” – mód.levél 2004 A gyermek rehabilitáció országos helyzetének felmérése – 2006 Konszenzus konferencia a korai fejlesztésről Rehabilitációs adatbázis – 2007 2007 és 2008 évben „ A gyermekrehabilitáció és fejlődéspediátria alapjai” címmel az OGYEI továbbképző tanfolyamot tartott a szakértői bizottságok orvosai, valamint a rehabilitációs szakvizsgára készülő szakorvos jelöltek részére „Szemészeti szűrések gyermekkorban” – módszertani irányelv 2008 „Hallásszűrés gyermekkorban” – módszertani irányelv 2008 „Korai fejlesztés, rehabilitáció”– továbbképzés 2010;2011

9 Adatbázis A fejlődésmenetükben akadályozott, sérült gyermekek ellátása és rehabilitációja multiszektoriálisan valósul meg: - az egészségügyi - az oktatási - és a szociális szférában Az OGYEI adatbázisa egy olyan országos információs lista, mely az ellátási formák (114) lehető legteljesebb spektrumát tartalmazza. Az adatok az intézmények önbevallásán alapulnak, folyamatosan ellenőrizzük, bővítjük őket. ÚTJELZŐ címmel szórólapok készültek, melyek régiónként és megyénként tartalmazzák a legfontosabb diagnosztizáló és ellátó helyeket, ahová a szülők probléma esetén fordulhatnak. A szórólaphoz a szülők a védőnőkön keresztül juthatnak, illetve honlapunkról letölthetők.

10 Köszönöm a figyelmet!